Klímaváltozás, Globális felmelegedés

55 millió évvel ezelőtt gyors globális felmelegedés zajlott a Földön. Az aktív vulkáni működés miatt nagy mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, a hőmérséklet növekedése pedig metánt szabadított fel az óceánok aljzatából. A kutatók egy része az akkori időszakot tekinti a legjobb fosszilis analógiának a jelenlegi és a közeljövőben várható felmelegedés vizsgálata során.
Holland és amerikai kutatók szerint klimatikus láncreakció áll a paleocén-eocén kor határán, 55 millió éve elszabadult üvegházhatás mögött. Szerintük akkor is az atmoszféra szén-dioxid-koncentrációjának viszonylag gyors növekedése indította el az üvegházhatáshoz köthető felmelegedést. Ezt a fázist szokták paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum (PETM) néven emlegetni.

Ekkor, a dinoszauruszok kihalása után 10 millió évvel zajlott a földtörténeti újidő (kainozoikum) talán legjelentősebb változássorozata. A tengervíz hőmérséklete 5-8 fokkal emelkedett néhány ezer év alatt, és a sarkvidéki területeken is elérte a mai szubtrópusokra jellemző értéket. A földtörténet egyik leggyorsabb felmelegedése számos mélytengeri szervezet kihalásához vezetett (eltűnt például az ún. bentosz foraminiferák 30-40%-a). Ezzel egyidejűleg jelentősen átalakult a szárazföldi gerincesek világa: ebben az időben jelent meg a ma ismert emlős evolúciós vonalak nagy része.

Tavaly mutatták ki, hogy a PETM idején trópusi algák jelentek meg a sarkvidéki tengerekben, amikor az ottani hőmérséklet 24 Celsius-fokra emelkedett. Nem csak a felszíni víz, hanem a teljes víztömeg hőmérséklete megemelkedett, és a mélyben jelentősen csökkent a víz oxigéntartalma. A tengeri karbonátos üledékekben és a szárazföldi környezetekben egyaránt csökkent a nehéz szénizotópok (13C) aránya.

Láncreakció vezetett a felmelegedéshez

A Nature-ben publikált kutatás során a mai New Jersey területén vizsgálták az egykori óceán aljzatán lerakódott üledékeket. Arra a következtetésre jutottak, hogy az üvegházhatású gázok nagy részének a kibocsátása különböző események láncreakciója miatt alakult ki.

Eredményeik szerint az intenzív vulkáni aktivitásra vezethető vissza, hogy az atmoszférában megnövekedett a szén-dioxid koncentrációja, és az emiatt bekövetkező üvegházhatás felmelegítette a Földet. Ennek eredményeképpen viszont a tenger alatti metán-hidrátok (jégszerű képződmények a kontinentális selfek külső pereménél, amelyekben nagy mennyiségű metán raktározódik) megolvadtak, és rengeteg metánt bocsátottak a tengervízen keresztül a légkörbe. A könnyű szénizotópban gazdag metán nagy mennyiségű megjelenése a légkörben megmagyarázza a szénizotóp-arányokban észlelt eltolódást is.

A metán tovább fokozta a globális felmelegedés mértékét, amely összességében 6 fok körül lehetett. Ez az első tanulmány, amely ilyen láncreakciót mutat ki egy "üvegház Föld" fázishoz köthető gyors felmelegedése során.

A kutatás megerősítette, hogy a globális felmelegedés elősegíthet olyan mechanizmusokat, amelyek nagy mennyiségű raktározott szenet juttatnak az atmoszférába. Egyes becslések szerint a paleocén-eocén határon 2000-5000 gigatonna szén került a légkörbe. A kutatók szerint bolygónk jelenlegi és közeljövőben bekövetkező felmelegedése hasonló hatásokat okozhat. Felhívják a figyelmet, hogy a metán-hidrátok felbomlása már most is további üvegházhatású gázokat bocsáthat a légkörbe, fokozva a fosszilis tüzelőanyagok elégetése által a levegőbe juttatott szén-dioxid hatását.
 
 
Forrás: origo.hu

Idézet

A személyes véleményem a vegetáriánusságról az, hogy szerintem ebbe az irányba kellene haladnunk.

Dr. James Hansen, a NASA klímakutatója

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok