Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Maradandó káros hatásokkal jár a klímaváltozás, és legkorábban az évezred végén áll be fordulat a globális felmelegedés folyamatában még akkor is, ha sikerül visszafogni a széndioxid-kibocsátást.



Erre figyelmeztet egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) keddi számában. "Sokan azt gondolják, hogy 100-200 év alatt helyreáll a normális állapot, ha megszüntetjük a széndioxid-kibocsátást, pedig ez nem igaz" - mondta Susan Solomon, az amerikai óceán- és atmoszférakutató intézet (NOAA) munkatársa.

A Solomon vezette nemzetközi kutatócsoport meghatározása szerint az számít irreverzibilis - maradandó, vissza nem fordítható - klímaváltozási hatásnak, amely ezer évig fennmarad még akkor is, ha egyik percről a másikra nullára csökken az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége.

Ilyen hatás az átlaghőmérséklet világszerte tapasztalható emelkedése, a csapadékeloszlás átrendeződése a Földközi-tenger térségében, Afrika déli részén és Észak-Amerika délnyugati régiójában, valamint a tengerszint-emelkedés, amit várhatóan tovább fokoz a szárazföldi jég olvadása Grönlandon és az Antarktiszon. "A klímaváltozás lassú, de nem lehet feltartóztatni, és az emberek még egyáltalán nem fogták fel, hogy a következmények milyen hosszú ideig hatnak" - mondta Susan Solomon, a szakterület egyik legismertebb tudósa, az ENSZ éghajlatváltozást kutató kormányközi bizottságának (IPCC) egyik vezetője.

A változásokat a felszínről visszaverődő napfényt csapdába ejtő légköri gázok hajtják előre. Ez az üvegházhatás, a szén-dioxid pedig a legfontosabb üvegházgáz, mert évszázadokig tart mire eltűnik. Csaknem 50 százalékban ugyan más gázok okozzák a felmelegedést, ezek viszont sokkal hamarabb lebomlanak - mondta Solomon.

A tanulmány szerint az ipari forradalom előtt nagyjából 280 ppm (parts per million - milliomod rész) volt a légköri széndioxid-koncentráció. Ez mára 385-re emelkedett, és a politikai és tudományos diskurzus tárgya jelenleg az, hogy vajon stabilizálható-e a koncentráció ezen a szinten.

Solomon és munkatársai szerint amennyiben a 450 és 600 ppm közötti sávban tetőzik a széndioxid-koncentráció, akkor Dél-Európában, Észak-Afrikában, Észak-Amerika délnyugati részén és Nyugat-Afrikában annyira csapadékszegény lesz a nyár, mint az észak-amerikai nagy alföldeken a harmincas években, amikor sokáig porteknő (dust bowl) néven emlegették a térséget sivár kietlensége miatt.

"Minél tovább halogatjuk a cselekvést, annál súlyosabb lesz a helyzet, amelyhez alkalmazkodnunk kell majd" - mondta Gerald Meehl, az amerikai atmoszférakutató központ (NCAR) munkatársa, aki nem vett részt Solomon vizsgálatában. A tudósok eddig is tisztában voltak a klímaváltozás hosszú távú hatásaival, a PNAS-ban megjelent tanulmány azonban kibontja és megvilágítja a jelenségnek ezt az oldalát. "Ez a valóság, a politikusok és a közvélemény azonban még nem szembesült vele" - mondta a szakértő. "A tanulság egyértelmű: hamarabb kell nekiállni a munkához, mert mire mindenki felismeri, hogy elérkezett a változás, már késő lesz bármit is tenni, és amint a kollegák rámutatnak, számos szempontból már most is nagyon késő van."

 

(MTI)

Idézet

Olyan jégtáblák tűnnek el, amik 10 000 éven át ott voltak, a legutolsó jégkorszak vége óta, mert az éghajlat ennyivel vált melegebbé, és csupán az utóbbi 20 vagy 30 évben ennyivel vált melegebbé.

Dr. Ted Scambos, az USA Országos Hó és Jég Adatközpontjának (NSIDC) vezető kutatója a sarki olvadásról

 

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok