Eddig összesen 105 ország írta alá az úgynevezett Globális Metánvállalást (Global Methane Pledge). Az ENSZ klímakonferenciáján Glasgow-ban megtartott tanácskozás alatt is érkeztek még be aláírók, a szám valószínűleg még ennél is nagyobb lesz. Az aláírók most lefedik a bolygó GDP-jének 70 százalékát. A vállalás alapvető kikötése az, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkenjen a globális metánkibocsátás a 2020-as szinthez képest. Vannak országok azonban, amelyek még ennél is többet vállaltak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozáson elmondta: 6 hete hívták életre a Globális Metánvállalást, és annak ellenére, hogy ez nagyon rövid idő, már több mint 100 ország aláírta a megállapodást. A projekt nagyon fontos, hiszen a metánnak több mint 80 százalékkal erősebb az üvegházhatása, mint a szén-dioxidnak, és egészen idáig nagyon mostohán bántunk vele, nem igazán foglalkoztunk a kibocsátáscsökkentéssel. „A metán az egyik olyan üvegházhatású gáz, aminek kibocsátását a leggyorsabban tudjuk csökkenteni, ezzel lassítani a klímaváltozást. A globális felmelegedés jó része a metán számlájára írható, és ma gyorsabban nő a kibocsátása, mint eddig bármikor. Ennek csökkentése az egyik leghatékonyabb dolog, amit a klímaváltozás ellen tehetünk” – mondta az elnök.
A Globális Metánvállalás von der Leyen szerint természetesen egy közös ügy, amely erős tudományos lábakon áll. Fontos hozzá, hogy hatékonyan mérni, jelenteni, megerősíteni is lehessen az emissziókat, szabályozni a rutinszerű légtelenítés és fáklyázás gyakorlatát, feltérképezni a szivárgásokat és megszüntetni őket. Az Európai Unió éppen ezért létre fog hozni egy független, metánkibocsátást megfigyelő tudományos testületet.
„A metánkibocsátás csökkentése nemcsak a kibocsátási célok eléréséről szól: az embere számára is nagyon sok előnye van, 200 ezer idő előtti halálozást, több százezer asztmás betegséget lehet megelőzni, ha sikerül hozni a vállalásokat” – mondta az elnök.
Az USA akarja vezetni a váltást, de Kanada nagyobbat ígér
Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden elmondta: az aláírók nagyjából a globális metánkibocsátás feléért felelősek, így ha sikerül elérni a célokat, az nagyon komoly hatással lehet a klímára. Gina McCarthy, a Fehér Ház klímatanácsadója elmondta: az ország szeretne élen járni a metánkibocsátás csökkentésében, ezért nemcsak ígéreteket tesz, hanem már egy akciótervet is felállított. Ebben kitér az olaj- és gázkitermelés metánkibocsátásának csökkentését, ezzel kapcsolatos új munkahelyek teremtését, az innovációt és új technológiák létrehozását, az egészségügyi hatások monitorozását és megoldását. Ezen kívül megalkotta az első sztenderdeket, amelyek az új olaj- és gázkitermelés metánkibocsátását szabályozzák, és a csővezetékek szivárgását is monitorozzák. A gazdálkodókat jutalmazni fogják, ha földjeiken alacsony metánemissziós technológiákat használnak, és a hulladékkezelést is átalakítják a minél alacsonyabb kibocsátás érdekében.
Kanada elég ambiciózus célokat fogalmazott meg: Justin Trudeau miniszterelnök elmondta, hogy ők lesznek az elsők, akik a Nemzetközi Energiaügynökség által megfogalmazott kibocsátáscélokat is el akarják majd érni. „Kanada fontos olaj- és földgázkitermelő ország, és egyben az első ország is, amely válaszol a Nemzetközi Energiaügynökség felhívására az olaj- és földgázkitermelés metánkibocsátásának 75 százalékos csökkentésével” – jelentette ki. Ez viszont nem mindegy: Kanada nemcsak 30 százalékos kibocsátáscsökkentésre pályázik, hanem 2030-ra a 2020-as értékek háromnegyedével akarja lejjebb nyomni a metánemisszióit.
„Az a technológia, ami ezt lehetővé teszi, már létezik, ezért megoldható a nagy arányú csökkentés, méghozzá alacsony költségekkel” – mondta Trudeau.
Hol vannak a klímasegélyek?
A vállalást aláíró fejlődő országok mindegyike a 30 százalékos csökkentést tűzte ki célul, de felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlett országok pénzügyi, technológiai és know-how támogatása nélkül ez nehezen fog menni. „Vietnam egy háború sújtotta ország, ennek ellenére erős vállalásokat tett. Viszont a fejlett országoknak támogatniuk kellene a fejlődőket” – mondta Vietnam miniszterelnöke, Pham Minh Chinh.
Ezt húzta alá beszédében a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke, Denis Sassou-Nguesso is: arra kérte a fejlődő országokat, annak érdekében, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem ne kerüljön a gazdasági fejlődés útjába, támogassák a fejlődő országokat a korábban beígért összegekkel.
Chair Felix Tshisekedi és Boris Johnson aláírja a metánvállalást
Alberto Fernández, Argentína miniszterelnöke szintén felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelemre, de többek között az emberek élelmiszerbiztonságára is figyelni kell – éppen ezért szükség van a fejlett országok támogatására.
A Hewlett Alapítvány elnöke, Larry Kramer biztosította az országokat: az alapítvány 325 millió dollálrral járul hozzá a metánkibocsátások elleni küzdelemhez. Ez gyorsan mozgatható pénzt jelent innovációra, megvalósíthatósági tanulmányokra és új megoldások kialakítására. Odile Renaud-Basso, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke kijelentette: több mint 50 százalékkal növelni fogja a zöld beruházásos befektetéseit 2025-re.
Forrás
- 24.hu, 2021. 11. 02.
