Klímaváltozás, Globális felmelegedés

"Ez nem az A terv: a megszokott viselkedés. Ez a B terv: háborús időszakok sebességével végrehajtott, mindenre kiterjedő válasz, ami arányos a civilizációt érő fenyegetések nagyságával."

 


Könyvismertető Lester R. Brown könyvéről
 
Image„2007 nyarának végén a jégolvadásról szóló beszámolók eszeveszett tempóban jöttek. A szakértőket ’sokkolta’, amikor egyetlen hét alatt a Jeges-tenger jegéből akkora terület tűnt el, ami Nagy-Britannia területének majdnem kétszerese”, írja Lester R. Brown új könyvében, ’B 3.0 terv: Mozgósítás a civilizáció megmentésére’ (W.W. Norton & Company).

„A közelben, Grönland jégtakarója olyan gyorsan olvadt, hogy néhány milliárd tonna súlyú, hatalmas jégdarabok törtek le és csúsztak a tengerbe, kisebb földrengéseket okozva,” jegyzi meg Brown, az Earth Policy Institute – egy Washington, D.C. székhelyű, független környezetvédelmi kutatószervezet – elnöke és alapítója.

Ezek a friss fejlemények aggasztják a tudósokat. Ha nem tudjuk megállítani Grönland jégtakarójának ezt az olvadását, a tengerszint végül 7 métert fog emelkedni, ami elárasztja a világ sok tengerparti városát, és Ázsia rizstermelő folyótorkolatait. Ez néhány százmillió embert fog otthonának elhagyására kényszeríteni, létrehozva az emelkedő tenger menekültjeinek elképzelhetetlen áradatát.

„Nem kell túlmennünk a jégolvadáson ahhoz, hogy lássuk, hogy a civilizáció bajban van. A megszokott viselkedés többé nem életképes opció. Itt az ideje a B tervnek”, mondja Brown a ’B 3.0 terv’-ben, ami a Farview, Lannan, Summit, és Wallace Genetikai alapítványok, az ENSZ Népesedési Alapja, Fred és Alice Stanback, és Andrew Stevenson jelentős anyagi támogatásával jött létre.

„A B 3.0 terv egy átfogó terv azoknak az irányzatoknak a megfordítására, amik a jövőnket gyorsan aláássák. Négy uralkodó célkitűzése a klíma stabilizálása, a népesség stabilizálása, a szegénység eltörlése, és a Föld sérült ökoszisztémáinak helyreállítása”, mondja Brown. „Kudarc e célok elérése közül bármelyikben valószínű kudarcot fog jelenteni a többiek elérésében is."

A népesség folytatódó növekedése rengeteg országban gyengíti a kormányt. A világ népességének évenkénti 70 milliós növekedése azokra az országokra koncentrálódik, ahol a vízszintek zuhannak, kutak kiszáradnak, erdők zsugorodnak, talajok erodálódnak, és füves területek válnak sivataggá. Ahogy a megoldatlan problémáknak ez a hátraléka növekszik, feszültségek lépnek fel, és a gyengébb kormányok kezdenek bedőlni.

A kudarcot valló állam jellemző tulajdonsága az, hogy a kormány képtelen biztonságot nyújtani saját népének. Szomália, Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Haiti és Pakisztán tartoznak a jobban ismert példák közé. A kudarcot valló államok száma minden évvel növekszik. Mint Brown megjegyzi, „a kudarcot valló államok egy kudarcot valló civilizáció korai jelei.”

„Ráadásul, ahogy a megoldatlan problémák növekvő hátraléka a gyengébb államokban a kormányok bukásához vezet, új feszültségek jelentkeznek. Közéjük tartoznak az emelkedő olajárak, ahogy a világ olajcsúcshoz közelít, emelkedő élelmiszerárak, amint az USA gabonatermésének egyre nagyobb részét alakítják át autó-üzemanyaggá, és a klímaváltozás terjedő hatása.”

„A fent említett klímastabilizálási kezdeményezés középpontjában egy részletes terv áll a szén-dioxid kibocsátás 80%-os csökkentésére 2020-ig, hogy a jövőbeni hőmérséklet emelkedését minimális szinten tartsuk. Ennek a kezdeményezésnek három fő alkotóeleme van – növekvő energiahatékonyság, megújuló energiaforrások kifejlesztése, és a Föld fával borítottságának kiterjesztése. Ezeknek a céloknak az elérése azt fogja jelenteni, hogy a világon mindenütt ki lehet váltani a széntüzelésű erőműveket”, mondja Brown.

A B terv széncsökkentési céljainak megállapításakor nem azt kérdeztük, hogy „Mit gondolnak a politikusok politikailag megvalósíthatónak?” hanem inkább, „Mit tartunk szükségesnek a visszafordíthatatlan klímaváltozás megakadályozásához?” Ez nem az A terv: a megszokott viselkedés. Ez a B terv: háborús időszakok sebességével végrehajtott, mindenre kiterjedő válasz, ami arányos a civilizációt érő fenyegetések nagyságával.

„A fordulópontok versenyében vagyunk, a természeti és politikai rendszerek között”, mondja Brown. „Melyik fog jönni először? Mozgósítani tudjuk-e a politikai akaratot, hogy kiváltsuk a széntüzelésű erőműveket, mielőtt Grönland jégtakarójának olvadása visszafordíthatatlanná válik? Meg tudjuk-e állítani az erdőirtást az Amazonas medencéjében, mielőtt az annyira legyengíti az erdőt, hogy tűzzel szemben sérülékennyé válik, és elpusztul? Elég gyorsan tudjuk-e csökkenteni a szénkibocsátást ahhoz, hogy megmentsük a Himalája gleccsereit, amelyek Ázsia fő folyóit táplálják?”

Bár az utóbbi évtizedekben történtek erőfeszítések az energiafelhasználás hatékonyságának fokozására, a lehetőség még nagyjából kiaknázatlan. Például világméretekben a szénkibocsátás csökkentésének egy könnyű és nyereséges módja egyszerűen a hagyományos villanykörték lecserélése kompakt fluoreszcens égőkkel, amik csak negyedannyi áramot használnak. A váltás a hatékonyabb világításra 12%-kal csökkentheti a világ áramfogyasztását – elég ahhoz, hogy a világ 2370 széntüzelésű erőművéből 705-t bezárjunk.

Az USA-ban a kereskedelmi és lakossági épületek a szénkibocsátás közel 40%-áért felelősek. Egy meglévő épület felújítása az energiafelhasználást átlagosan 20-50%-kal csökkentheti. A következő lépés – az átváltás az épület hűtéséhez, fűtéséhez, és világításához használt szénmentes energiára – teljessé teszi az épület átalakítását nulla szénkibocsátásúra.

A szénkibocsátást azzal is csökkenthetjük, hogy a táplálékláncon lejjebb megyünk. A tipikus amerikai étrendhez felhasznált energia nagyjából egyenlő azzal, ami a személyes közlekedéshez kell. Egy növényi alapú étrend kb. negyedannyi energiát igényel, mint egy vöröshúsban gazdag. A váltás a vöröshúsban gazdag étrendről a növényi alapú étrendre nagyjából akkora csökkenést jelent a szénkibocsátásban, mint a váltás egy Chevrolet Suburban városi terepjáróról egy Toyota Prius hibridautóra.

A B terv energiagazdaságában a szél van központi szerepben. Bőven rendelkezésre áll, alacsony a költsége, és széles körben hozzáférhető; könnyű felfuttatni, és gyorsan ki lehet fejleszteni. A cél háborús sebességgel 2020-ra 3 millió megawatt szélenergia termelőkapacitás kifejlesztése, ami a világ áramigényének 40%-át képes fedezni. Ez 1,5 millió, egyenként 2 megawattos szélerőművet igényelne. Ezeket az erőműveket a bezárt autógyártó üzemek futószalagjain lehetne gyártani, nagyjából úgy, ahogy a II. világháború idején bombázókat szereltek össze az autógyárakban.

Ahogy Brown megjegyzi, a megújuló energiaforrások fejlesztésében nagy ívű gondolatok megjelenését látjuk – olyan gondolatokét, amelyek felismerik a fosszilis üzemanyagoktól való eltávolodás sürgősségét. Ez sehol sem olyan nyilvánvaló, mint Texasban, ahol az állam kormányzata 23000 megawatt szélenergia termelőkapacitás kifejlesztését koordinálja (ami egyenlő 23 széntüzelésű erőművel). Ez több mint 11 millió texasi lakossági áramigényének fedezésére lesz elegendő – ami az állam népességének fele. Az olajkutak kiszáradnak és a szénlelőhelyek elfogynak, de a Föld szélerőforrásait nem lehet kimeríteni.

A napenergia technológiák is izgalmas lehetőségeket nyújtanak, hogy kijussunk a szén taposómalomból. A napelemek eladása kétévente megduplázódik. A háztetőre szerelt napenergiás vízmelegítők gyorsan terjednek Európában és Kínában. Kínában most kb. 40 millió otthonban a melegvizet háztetőre szerelt napenergiás vízmelegítőkkel nyerik. A terv ennek közel megháromszorozása 2020-ig, 110 millió otthonra, 380 millió kínainak biztosítva melegvizet.

Nagyléptékű nap-hőenergia erőművek vannak kivitelezés, vagy tervezés alatt Kaliforniában, Floridában, Spanyolországban, és Algériában. A fontos olajexportőr Algéria 6000 megawatt nap-hő áramtermelő kapacitás kifejlesztését tervezi, amit egy tengeralatti kábel révén be fog táplálni az európai hálózatba. Ez az egyetlen projekt annyi áramot fog termelni, ami elég egy Svájc méretű ország lakossági igényeinek kielégítésére.

A geotermikus energia befektetések is gyorsan növekednek, mind fűtési, mind áramtermelési célokra, mondja Brown. Izlandon most az otthonok közel 90%-át geotermikus energiával fűtik, lényegében kiküszöbölve a szénhasználatot az otthonok fűtéséből. A Fülöp-szigetek áramának 25%-át geotermikus erőművekből nyeri. Az Egyesült Államokban 61 geotermikus projekt van folyamatban a geotermikusan gazdag nyugati államokban.

A benzin-elektromos hibridautók és a fejlett tervezésű szélerőművek kombinációja egy teljesen új autó üzemanyag-gazdaság feltételeit teremti meg. Ha a tipikus hibridautó akkumulátorának tárolókapacitása megduplázódik, és hozzáadódik egy hálózati feltöltési lehetőség, hogy az akkumulátorokat éjszaka fel lehessen tölteni, akkor a rövidtávú útjainkat – munkába járás, bevásárlás, és így tovább – szinte teljesen olcsó, szél által termelt árammal tudnánk megtenni.

Ez lehetővé tenné, hogy az autóinkat főleg megújuló energiával használjuk – és gallononként kevesebb mint 1 dollárnak megfelelő üzemanyagáron (a jelenlegi ár 3 dollár felett van – a fordító megjegyzése). Néhány nagy autógyártó tervezi hálózatról tölthető hibrid, vagy elektromos autók piacra dobását.

A megszokott viselkedéssel (A terv) folytatódni fognak azok a környezeti irányzatok, amelyek aláássák a jövőnket. Egyre több állam fog bedőlni, amíg maga a civilizáció kezd el felbomlani. „Az idő a legszűkösebb erőforrásunk. Olyan természetes határokat lépünk át, amiket nem látunk, és olyan határidőket szegünk meg, amiket nem ismerünk fel”, mondja Brown. „Ezeket a határidőket a természet állítja fel. A természet méri az időt, de mi nem látjuk az órát.”

A világ energiagazdaságának átalakításához kulcsfontosságú a piac kényszerítése arra, hogy elmondja a környezettel kapcsolatos igazságot, beépítve az árakba a fosszilis üzemanyagok égetésének olyan közvetett költségeit, mint az éghajlat tönkretétele és a levegőszennyezés. Ennek véghezviteléhez javasoljuk egy szénadó elfogadását, ami tükrözni fogja ezeket a közvetett költségeket – és ennek ellentételezését a jövedelemadók csökkentésével. Javasoljuk egy világméretű szénadó bevezetését, 2008 és 2020 között évenként és tonnánként 20 dollárral növekedve, tonnánként 240 dolláros szinten stabilizálva. Ez a kezdeményezés – amelyet minden lépésében ellentételezne a jövedelemadók csökkenése – egyszerre fogja gátolni a fosszilis üzemanyag felhasználást, és bátorítani a befektetést a megújuló energiaforrásokba.
 
„A civilizáció megmentése nem egy szurkolói sport”, mondja Brown. „A köztünk és a Föld természetes rendszerei közti kapcsolat romlásában eljutottunk egy olyan pontra, ahol mindegyikünknek politikai aktivistává kell válnia. Minden nap számít. A civilizáció fennmaradásában mindannyian érdekeltek vagyunk.”

„Mindannyian változtathatunk az életmódunkon, de ha nem alakítjuk át a gazdaságot, és tesszük ezt gyorsan, akkor szinte bizonyos, hogy kudarcot fogunk vallani. Meg kell győznünk a választott képviselőinket és országunk vezetőit, hogy támogassák a B tervben felvázolt környezetvédelmi adó átalakítást, és egyéb változásokat. Ezen túl, mindannyian kiválaszthatunk egy területet, ami helyi szinten fontos nekünk, például a széntüzelésű erőművek kiváltása, váltás a takarékosabb villanyégőkre, vagy egy átfogó helyi újrahasznosítási program kifejlesztése, és kezdjünk el dolgozni rajta.”

„Itt a döntés ideje”, mondja Brown. „Mint a korábbi civilizációk, amelyek környezeti problémába jutottak, választanunk kell. Kitarthatunk a megszokott viselkedés mellett, és nézzük, ahogy a gazdaságunk zsugorodik és a civilizációnk felbomlik, vagy elfogadhatjuk a B tervet, és lehetünk az a nemzedék, amelyik mozgósít a civilizáció megmentésére. A mi nemzedékünk fogja meghozni a döntést, de ez a földi életre az összes utánunk jövő nemzedék számára hatással lesz.”

- vége -

Kapcsolat további információért:
Lester R. Brown, Szerző & Elnök (202) 496.9290 x 11
Janet Larsen, Tudományos Igazgató (202) 496.9290 x 14
Sajtókapcsolat: Reah Janise Kauffman (202) 496.9290 x 12

Idézet

Az a konszenzus, hogy túljuthattunk egy olyan ponton, ahol talán nem nyerjük vissza a tengeri jeget.

Dr. Marc Imhoff, NASA Goddard Űrrepülési Központ, USA

 

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok