Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Több mint kétszeresére lehetne növelni a csapadék mennyiségét a Szaharában nagy kiterjedésű napelem- és szélfarmok kiépítésével – állítják a kutatók, akik egy szimulációs modell segítségével vizsgálták meg, hogy milyen hatása lenne, ha a Föld legnagyobb sivatagjának egészét beborítanák szélturbinákkal és napelemekkel.

Számítottunk arra hogy több lesz az esőzés és a növényzet, ám amikor lefuttattuk a klímamodellünket és megláttuk az eredményeket, szó szerint ledöbbentünk

– idézi az MTI beszámolója Safa Motesharreit, a Marylandi Egyetem kutatóját.


Fotó: Fadel Senna

Az Észak-Afrikában elterülő Szahara nagy része lakhatatlan. A sivatag déli peremén húzódó Száhel-övezet lakossága azonban rohamosan növekszik, noha ez a világ egyik legszegényebb régiója, amelyet ráadásul nem kímélnek az éghajlatváltozás pusztító hatásai. A legutóbbi, 2017-es aszály olyan élelmiszerválságot eredményezett, amelynek nyomán hat ország ötmillió lakója szorul rá élelmiszersegélyekre, az alultáplált gyerekeket pedig az éhenhalás veszélye fenyegeti. 

Az új kutatás szerint a légmozgások és felszíni hőmérsékletek megváltoztatásával azonban a szélturbinák és napelemek képesek növelni a régióban a csapadék mennyiségét. A modell szerint az esőzés serkenti a vegetáció növekedését, ami még több esőt eredményez. Ennek pedig jelentős ökológiai, környezeti és társadalmi hatásai lennének.

Oli Brown, a Chatham House londoni agytröszt szakértője szerint azonban a régió egyes részeit sújtó szegénység és fegyveres konfliktusok megnehezítenék a nagy kiterjedésű napelem- és szélfarmok kiépítését, még ha azok kivitelezhetőek is lennének. Az ilyesfajta beruházások továbbá számos problémát vetnének fel az őslakosok földhöz való jogával és kitelepítésével kapcsolatban. "Úgy vélem, hogy a Szahara napelemekkel és szélfarmokkal való beépítése nagy valószínűséggel nem fog megvalósulni a közeljövőben" – mondta Brown, hozzátéve, hogy ugyanakkor fontos és hasznos dolog elgondolkodni különböző alternatív jövőkön és, hogy azoknak milyen szándékolatlan következményei lehetnek, legyenek azok akár negatívak, akár pozitívak.

 

Forrás:

  • Domschitz Mátyás, index.hu, 2018. szeptember 14.

Idézet

Ha valaki egészségesebben akar élni, ha a szennyezett város közepéről próbál kijjebb költözni, és autó helyett inkább biciklivel jár, akkor ő nem az áldozatot látja, hanem úgy érzi majd, hogy jobban él. Tehát az áldozat fogalma nagyon függ az értékrendtől. Az értékrendünk pedig attól függ, hogyan képzeljük el magunkat és a világunkat.

László Ervin, a Római Klub alapító tagja

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok