A világ legnevesebb klímakutatói és tudósai a rövid életidejű üvegházgázok csökkentésének fontosságáról beszélnek, és annak leghatékonyabb módjáról, a vegán étrendről. (Videóval)
Az alábbiakban olvasható a Supreme Master Television adásában megjelent összeállítás magyar szövege:
Supreme Master Television: Üdvözöljük Önt a Föld bolygó: Szerető otthonunk mai műsorában, melynek címe Vegán: A leggyorsabb mód egy hűvösebb bolygóhoz. Örömünkre szolgál, hogy bemutassuk Önnek a friss információkat az üvegházgáz kibocsátásokról, a bolygó gyors hűtését szolgáló megoldásokról, és hogy miért a növényi alapú étrend a leggyorsabb és legolcsóbb mód a kibocsátások csökkentésére és a Föld hőmérsékletének stabilizálására.
A tudományos kutatás kimutatta, hogy a klímaváltozás gyorsabban zajlik, mint az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottsága (IPCC) által csak pár évvel ezelőtt közzétett legrosszabb forgatókönyvek. Ezért sok kutató és politikus felismeri, hogy okvetlenül szükség van arra, hogy a bolygó hőmérsékletét olyan gyorsan csökkentsük, ahogy csak tudjuk.
A múltban a globális felmelegedést enyhítő törekvések szinte kizárólag a szén-dioxid kibocsátások csökkentésére koncentráltak. De most tudjuk, hogy bár a CO2 csökkentése igen fontos, még akkor is, ha az egész világ ma átváltana nulla-szén gazdaságra és életmódra, évezredekbe telne, hogy ez a gáz eltűnjön.
Egyes kutatók és politikusok felismerik, hogy a rövidebb életidejű üvegházgázok – mint a metán és ózon – és a melegedés egyéb fokozói –mint a pernyeként is ismert fekete szén, ami a biomassza és fosszilis üzemanyagok égetésekor kerül a levegőbe – azok a pontok, ahol igen gyorsan nagy sikereket lehet elérni a Föld melegedésének lelassításában.
Ahogy egy klímakutató mondja, a rövid életidejű üvegházgázokat azért kell ma csökkentenünk, hogy élhető bolygót biztosítsunk a gyermekeinknek, és azért kell csökkentenünk a CO2-t, hogy élhető bolygót biztosítsunk a néhány száz év múlva következő nemzedékeknek.
E gázok, különösen a metán korlátozása viszonylag olcsó és gyors, míg a CO2 csökkentő technológiák többsége vagy gyermekcipőben jár, vagy drága, és integrálása a jelenlegi infrastruktúrába sok időt kíván.
A tudományos megértésünk is növekedett az állattartás globális felmelegedést gyorsító szerepéről. Egyes kutatók kezdik felismerni, hogy az állattartás sokkal többel járul hozzá a globális üvegházgáz kibocsátásokhoz, mint az a 18 százalékos érték, amit az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2006-os jelentése, „Az állattartás hosszú árnyéka” említ.
Ez a jelentés arról számol be, hogy az állattartás az ember-okozta metán első számú forrása. A metán viszont hozzájárul az ózon termelődéséhez. Együttesen az állattartás és a takarmánytermesztés ezeknek az állatoknak a számára a brazil Amazonasz-medence esőerdő rombolásának több mint 70 százalékáért felelős. Ezért a váltás a növényi alapú étrendre csökkenteni tudja a jégre, pl. az Antarktiszra és az Andok gleccsereire hulló feketeszén darabkákat, mivel véget vet a földművelés és állattartás földigénye miatt zajló erdőégetésnek.
Azzal fogjuk kezdeni, hogy meghallgatjuk, amit a világ legnevesebb klímakutatói, és más tudományterületek művelői mondanak a gyors cselekvés sürgősségéről a klímaváltozás megállítására, aztán meghallgatunk friss információt a rövid életidejű üvegházgázok szerepéről a Föld hőmérsékletének csökkentésében.
Dr. James Hansen (világhírű klímakutató, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének igazgatója, USA): Nehéz ezt az embereknek felismerniük, mert nem veszed észre, hogy mi történik: a globális felmelegedés nagyjából 1 Celsius fok, egyik napról a másikra az időjárás változásai pedig ennél sokkal nagyobbak.
Ezért nem veszed észre, hogy válság van, de valójában krízis ponton vagyunk, mert nagyon közel állunk ahhoz, hogy túlhaladjunk olyan fordulópontokon a klímarendszerben, amiknek nagyon nemkívánatos következményei lennének. A helyzet az, hogy valójában túljutottunk egy fordulóponton, és az a Jeges-tenger. Már eljutottunk arra a pontra, ahol el fogjuk veszíteni a Jeges-tengeren az összes jeget.
Noam Mohr (fizikus, USA, New Yorki Egyetem Műszaki Intézete, vegetáriánus):Már szerte a világon rekord hőmérsékleteket látunk, és ezzel együtt látjuk a fajok kipusztulását, látjuk a tengerszint emelkedését és parti áradásokat, látjuk a betegségek terjedését, és látjuk a rendkívüli időjárást. Amit most látunk, az csak a kezdete annak, amit megjósoltak, ha hagyjuk, hogy a dolgok rosszabbodjanak.
Katherine Richardson professzor (Dánia, Koppenhágai Egyetem, a biológiai óceánkutatás professzora, a Természettudományi Kar dékánhelyettese): Az IPCC-nek (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület), az ENSZ éghajlati bizottságának igaza volt. Alapjában véve, ma 4-5 éves adatokkal dolgozva előrejelzéseket készítettek arról, hogyan fog kinézni a jövőben a Föld rendszere, a klíma rendszere. Most nagyjából négy, öt évvel több adatunk van. És kiderül, hogy az általuk jósolt legrosszabb pályán vagyunk, vagy az általuk leírt legrosszabb forgatókönyvben, vagy tán még annál is rosszabban.
Peter Gregory professzor (Egyesült Királyság, Skóciai Gabonakutató Intézet igazgatója): Bár tudtuk, hogy sok minden változik, eljutottunk annak felismeréséhez, hogy valójában sokkal gyorsabban változnak, mint korábban gondoltuk. Ezért sokkal kevesebb időnk van arra, hogy ténylegesen cselekedjünk.
Knut Alfsen (Oslo, Norvégia, Nemzetközi Éghajlat- és Környezetkutató Központ kutatási igazgatója): Igen, hosszú távon biztosan fenyegetjük a fenntarthatóságot. A klímaváltozás alapvető változásokat hajt végre abban a rendszerben, amitől teljes mértékben függünk. Ökoszisztémákról beszélek, mind a földön, a szárazföldi ökoszisztémákról, mind az óceánokban, a tengeri ökoszisztémákról. Megolvasztjuk a gleccsereket, ami emberek milliárdjainak és milliárdjainak a vízellátására fog hatni. Költöznünk kell majd, mert nem élnek ott emberek, ahol nincs víz. Tehát a legnagyobb skálán teremtjük meg, vagy hozzuk létre a társadalmi konfliktusok feltételeit, így nagyon is fenyegetve a bolygó fenntarthatóságát.
Andreas Fischlin professzor (ökológus, Svájci Szövetségi Műszaki Intézet): Azt kell mondanom, hogy egyes ökoszisztémákat nagyon hamar nagyon súlyos hatás fog érni, és meg kell tennünk mindent, amit csak tudunk, hogy megfékezzük a klímaváltozást, hogy elkerüljük az ilyen óriási károkat, ami veszélyeztetni fogja a jólétünket, az emberek jólétét.
Dr. Stephen Schneider (PhD, klímakutató, Stanford Egyetem, USA): Tehát ki akar ilyen szerencsejátékot játszani egy Földnek nevezettt laboratóriummal? Ez olyan szerencsejáték, amiben nem engedheted meg magadnak, hogy veszítesz.
Dr. James Hansen: Igen, tényleg kiszaladunk az időből. Valójában azt hiszem, ez a következő év, vagy két év a kritikus időszak.
Peter Gregory professzor:Biztos vagyok abban, hogy hacsak holnap el nem zárjuk a csapokat, a világ tovább fog melegedni. Nem akarjuk, hogy ez a melegedés elszabaduljon, ezért tennünk kell valamit ez ügyben. Ez változást fog igényelni az összes üvegházgáz esetében. Van nagyjából hat. A metán az egyik, CO2 egy másik, dinitrogén-oxid, és még továbbiak.
Hillary Clinton (USA külügyminiszter):Tudjuk, hogy a rövid élettartamú szén hatóerők, mint a metán, fekete szén, és troposzférikus ózon jelentősen hozzájárulnak az Északi-sark melegedéséhez. És mivel ezek rövid élettartamúak, lehetőséget is adnak nekünk arra, hogy gyors fejlődést érjünk el, ha ezeknek a korlátozásán dolgozunk.
Dr. Kirk Smith (Globális környezetegészség professzora, Kaliforniai Egyetem, Berkeley, USA): Olyan 25 évvel ezelőtt, amikor az első IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) jelentés készült, és az első összejövetel, az Earth Summit (Föld Csúcstalálkozó) zajlott Rióban, a klímaváltozás nagyon távolinak tűnt. És hosszú távon a főszereplő persze a szén-dioxid.
De most, hogy a klímaváltozás sokkal inkább a nyakunkon van, és már látunk fő hatásokat, ökológiai hatásokat, különösen a gleccserek olvadását, és a tengeri jég eltűnését, és így tovább, felismerjük, hogy ez nem is olyan távoli, és gondolkodnunk kell rövid távon is, csakúgy, mint hosszú távon.
A tudomány is jelentősen fejlődött. Most megértjük, hogy van néhány rövidebb életidejű szennyező anyag, üvegház szennyező anyag, aminek rövidebb távon van hatása az éghajlatra. Feltétlenül igaz, hogy hosszú távon foglalkoznunk kell a szén-dioxiddal. De valójában, amikor magamra gondolok, az egyetlen mód, ahogyan hatással lehetek a bolygó melegedésére az én életem alatt, az az, hogy a rövidebb élettartamú dolgokkal törődök. Bármit teszek a CO2-dal, annak lehet hatása, de sok, sok éven át nem fog érvényesülni.
Dr. James Hansen: Mert a szén-dioxid, amit a légkörbe juttatunk, ott fog maradni, nagy része, több mint ezer évig.
Dr. Kirk Smith: Míg eközben a rövidebb élettartamú dolgoknak – amik közül a metán a legfontosabb, de nem az egyetlen – valójában nagyobb hatása van ma a melegedésre, mint magának a CO2-nak. És az a tény, hogy rövidebb élettartamúak, azt jelenti, hogy amit most teszünk, annak azonnali hatása lehet. Tehát az a tény, hogy rövidebb élettartamúak, fontosabbá teszi őket, különösen, ha vannak olyan dolgok, amiket gyorsan megtehetünk a csökkentésükre.
A CO2 esetében a problémák egyike az, hogy sok dolog azok közül, amiket meg kell tennünk, nagyon nehéz és drága. Lényegében össze van kötve az energiarendszereinkkel. És az energia nagyon fontos az élet minden aspektusához. A gazdag országokat a fosszilis energia tartja működésben; a szegény országok több fosszilis energiát akarnak felhasználni, mert fejlődniük kell.
Meg kell tanulnunk, hogyan csökkentsük ezeket a dolgokat. De ez nem lesz egyszerű, vagy olcsó. Másik oldalról viszont a rövidebb élettartamú dolgokat, mint a metánt, egyesek „alacsonyan lógó gyümölcsnek” hívnak. Ami azt jelenti, hogy most elérhetőek a számunkra, viszonylag kisebb költséggel. És ez egy további érv a metán mellett, hogy rövidebb távon tudunk tenni valamit, és az könnyebb, mint a CO2 esetében.
Dr Isobel Simpson (Kaliforniai Egyetem – Irvine, USA):Tehát a metán, az élettartamára gondolok a légkörben, ami nagyjából nyolc év. És ez azt jelenti, hogy ha ma kibocsátasz metánt, nyolc év múlva nagyjából a harmada fog neked megmaradni. Ez relatíve rövid élettartamú, néhány más üvegházgázzal összehasonlítva. És ez amiatt izgalmas, mert ha csökkenteni akarnánk a metán kibocsátásunkat, az nagyon gyorsan tükröződne a légkörben. És a metán nem marad meg olyan sokáig, mint mondjuk a dinitrogén-oxid, egy másik üvegházgáz egy molekulája.
Tehát ha erőfeszítést teszünk a metán kibocsátások csökkentésére, annak nagy hatása lesz a légkör hővisszatartására, és az az elképzelés, hogy ez adhat nekünk egy kis időt arra, ahogy a szén-dioxidot próbáljuk kordában tartani. Ebből adódóan, minél több idő eltelik, és mi beszélünk róla, és nem tesszük meg, annál jobban kiszaladunk az időből a többi üvegházgázra nézve.
Dr. James Hansen: Sok minden van, amit megtehetünk a kibocsátásunk csökkentésére. Ha az állatoknál alacsonyabban eszel a táplálékláncon – ami sok üvegházgázt állított elő, és sok energiát használt fel annak a húsnak a megtermelésében –, akkor valójában nagyobb hozzájárulást tehetsz így, mint szinte bármi más módon. Tehát az egyéni cselekvés tekintetében talán ez a legjobb dolog, amit tehetsz.
Dale Jamiesen (PhD, USA, New Yorki Egyetem, Környezettani Tanszék, igazgató): Húsfogyasztásunk csökkentése talán az egy szem leghatékonyabb dolog, amit az egyének azonnal megtehetnek az üvegházgázhatásuk csökkentésére. Ez az üzenet hosszú ideig nem terjedt el, de most sok ok miatt kezd terjedni.
SMTV:Az ENSZ szerint az állattartó ágazat állítja elő az emberi eredetű metán 37 %-át, ami egy másik ok, amiért a növényi alapú étrend az egyik leggyorsabb mód a bolygó hűtésére. Dr. Kirk Smith, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának (NAS) tagja, és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottságának (IPCC) tagja, erősen ajánlja a metán lábnyomunk csökkentését.
Riporter: Tudna beszélni kicsit a globális felmelegedés lebomlási számairól?
Dr. Kirk Smith:Nos, nézzük meg itt ezt az ábrát. Az IPCC-től van (Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottság). Ez mutatja a melegedés mennyiségét a különböző szennyezőktől. Fent van a CO2, az a piros vonal. Nem fogunk beszélni a mértékegységről, de ez bemutatja a melegedés mennyiségét, ami történik ebben az adott évben, 2005-ben.
De nézd meg a következőt. Következő a metán; a CO2-nak több mint fele. Aztán lemész ott a listán. Van a szén-monoxid és a pernye. Amikor elkezded azokat hozzáadni, az a nem-CO2 gázokat valójában fontosabbá teszi, mint a CO2-t. Tehát nem arról van szó, hogy a CO2 nem fontos; senki sem gondolja, hogy ez a helyzet. Csak arról, hogy miért ne vegyük figyelembe ezeket az egyéb dolgokat is, amikor változtatunk rajtuk, és azonnali hasznát látjuk? A CO2 esetében ez hosszú időbe telik.
Ez a metán lebomlásának mennyiségét mutatja. Bejuttatod a CO2-t és metánt a légkörbe, ez a 2008-as évre vonatkozik. És mennyi marad? Természetes folyamatok szerencsére eltávolítják a légkörből; különben tényleg bajban lennénk. De egyszerűen gyorsabban juttatunk be szennyező anyagokat, mint ahogy azok természetes módon eltűnnek.
Tehát látod, hogy az első pár évben a CO2 valójában gyorsabban ürül ki, mint a metán. De aztán a CO2 lelassul, a kiürülése lelassul, és láthatod, hogy a kék vonal, magasabban van, mint a metán tíz év múlva. Aztán, ha megnézed 100 éves időszakon át, látod, hogy száz év után a ma kibocsátott metánból alig marad valami a légkörben. A ma kibocsátott CO2-nak jelentős része száz év múlva a légkörben van.
SMTV:A metán csökkentésének van egy másik előnye, abban, hogy a talajszintű ózon egy rövid életidejű üvegházgáz, amit részben a metán hoz létre.
Dr. Kirk Smith:A dolog másik oldala, hogy a metán csökkentésének vannak más hasznai is, amik a CO2 esetében nincsenek. A metán például károsabb a klímára nézve, mint a CO2, és problémákat is okoz, köztük az ózon létrehozását a légkörben.
Sokakat megzavar; van ózon a sztratoszférában, ami messze, messze fent van a levegőben; azt az ózont védeni akarjuk, az a „jó ózon”, ha úgy tetszik. És a metánnak arra nincs hatása, de a metánnak van hatása a talajszintű ózon létrehozására, amit légkörtudományi kifejezéssel „troposzférikus ózonnak” hívnak. Az olyan, min a szmog Los Angelesben, vagy a szmog Houstonban, vagy a szmog Mexikóvárosban. Az rossz az egészségre nézve, és károsítja a növényeket, károsítja az állatokat. Annak az ózonnak a metán kibocsátás az egyik oka.
Dr Isobel Simpson:Az ózon a hármas számú üvegházgáz a CO2 és metán után, a megnövekedett légköri hővisszatartáshoz való emberi hozzájárulás tekintetében, ami azt jelenti, hogy ha összeadod a metánt és ózont, nagyjából fele akkora hatásuk van, mint a CO2-nak. Tehát ezek a kisebb üvegházgázok… sokat gondolunk a CO2-ra, de a metán az ózonnal együtt szintén tényleg nagyot üt.
Riporter:Tehát ha mondjuk azt mondanánk, hogy holnap csökkentjük a metánunkat…
Dr. Kirk Smith:Az azonnal hatna az ózon szintekre.
Noam Mohr:A globális felmelegedés, amit ma látunk, és valószínű látni fogunk a közeli jövőben, az elsődlegesen más gázoktól származik, főleg a metántól. Tehát foglalkoznunk kell ezekkel a forrásokkal, és a metán kibocsátások egyes számú forrása az állattartás. Az a legnagyobb forrás, amivel foglalkozhatunk, hogy csökkentsük azt a globális felmelegedést, amit ma látunk.
SMTV:Dr. Kirk Smith ismerteti a metán különböző forrásait, és elmondja, hogy mivel az állattartás az egyedi legnagyobb forrása ennek a gáznak, ezért a tápláléklánc alacsonyabb pontján való táplálkozás a leghatékonyabb mód a metán lábnyomunk csökkentésére.
Dr. Kirk Smith:Legtöbben nem látjuk azt a metánt, amit előállítunk. Egy lépéssel arrébb van. De mégis, mindegyikünk rengeteg metánt állít elő az egy lépéssel távolabb lévő tevékenységeinkkel. Néhányan előállíthatunk metánt, ha mondjuk van valamilyen gödör a kertünkben, ami szeméttel, vagy hasonlóval van tele, és az termelhet valamennyi metánt.
De hol állítjuk elő a metánunkat? A szennyvizeink által termeljük, a szeméttelepeken, ahová a hulladékunk kerül, a földgázvezetékek szivárgásain, amik ellátják házainkat, a szénbányák metán kibocsátásaival, ahol szenet bányásznak, hogy az erőműveinket működtessék, és az állattartásból: az ember-okozta metán kibocsátás egyedi legnagyobb forrása az állattartás.
Riporter:Az ábrán a hozzájáruló tényezők nagy részének köze van az állattartáshoz. (Így van.) Tehát hogyan hathat globális szinten a váltás egy húsmentes, vagy vegetáriánus étrendre? Segíti-e a metán csökkentését, és ezáltal csökkenti, lassítja-e a globális felmelegedés folyamatát?
Dr. Kirk Smith:Az állattartás már az összes üvegházgáz kibocsátások 20%-a, elnézést, a hús rendszer; ami magában foglalja az állatokat, a takarmány előállítását az állatoknak, a hús szállítását, a műtrágyát a takarmánytermesztéshez. Tavaly ősszel volt egy cikk a Lancetben, a híres orvosi folyóiratban, ami mindezt leírta és bemutatta. És ez esetben a metánnal a megszokotthoz képest nem bánunk eltérő módon. Ha másképp bánsz vele, ha kicsit joban aggódsz miatta, ahogy egy perccel ezelőtt beszéltünk róla, akkor az a 20% talán felmegy 30%-ra. Tehát a 30% a következő 20 évben a hústermelés miatt lesz.
Tehát van valami, amit az egyén megtehet. Legtöbben nem magunk állítjuk elő a húsunkat, de amikor kiválasztod azt a hússzeletet a szupermarketben, akkor egyfajta értelemben bekapcsolod az egész rendszert, ami azt előállítja; csakúgy, mint amikor felkapcsolod a villanyt a házadban, és azzal bekapcsolod az erőművet.
Riporter: Tehát egyszerűen bármelyik ilyen hústermék megvásárlásával az emberek közvetetten hozzájárulnak a metán növekedéséhez.
Dr. Kirk Smith:Így van, a metánhoz, és a húsrendszer egész működéséhez. Hogyan fogjuk az embereket rávenni, hogy kevesebb húst egyenek? Ez sok erőfeszítésbe fog telni, hogy a média, és talán az iskola erre ráálljon. Most én magam, a feleségem, ránk erősen hat a lányunk, aki hatodikos kora óta vegetáriánus. Amikor ő otthon van, teljesen vegetáriánusok vagyunk. A feleségem és én, mi ehhez az állapothoz közeledünk.
Terry Root(PhD, biológus, főmunkatárs, Stanford Egyetem, USA, az IPCC 4. jelentésének egyik fő szerzője):Csökkentenünk kell a metánt, amit felbocsátunk, és az egyik mód a vegetáriánussá válás. Ez tényleg, valóban különbséget jelent.
Maneka Gandhi (India korábbi környezetvédelmi minisztere, állatjogi aktivista, vegetáriánus):Hacsak nem változtatunk táplálkozási szokásainkon, semmi más nem számít, mert a hús az, ami tönkreteszi a legtöbb erdőnket, a hús az, ami szennyezi a vizeket, a hús az, ami betegséget okoz, ami ahhoz vezet, hogy összes pénzünket kórházakra költjük. Tehát ez az első döntés bárki számára, aki meg akarja menteni a Földet.
SMTV: A marhahús iránti kereslet közvetlenül hozzájárul az Antarktisz gyors olvadásához, a marhatartás során a légkörbe juttatott pernye és egyéb szennyező anyagok miatt. Dr. James Hansen, a világ egyik legkiválóbb klímakutatója nemrég kijelentette, hogy ha a Nyugat-Antarktisz elolvad, az a XXI. század egyik legijesztőbb klímaváltozási fordulópontja lehet.
Dr. James Hansen:Ami miatt aggódunk, azok a nagyobb fordulópontok, amelyek semmilyen, emberi szempontból érdekes időskálán sem visszafordíthatók; például Nyugat-Antarktisz és Grönland jégtáblái. Ha azok elkezdenek felbomlani és az óceánba csúszni, akkor az tízezer éveknél rövidebb időskálán visszafordíthatatlan. Csökkentheted az üvegházgázokat, de az nem fogja megállítani azt a jégtáblát. Nem akarunk eljutni a vissza nem fordítható pontra. Nem hiszem, hogy már ott vagyunk, de a jégtáblák esetében közeledhetünk.
SMTV: Ma Antarktisz egyes részei, mint a Wilkins jégmező, ijesztő sebességgel olvadnak, és így hozzájárulnak az emelkedő tengerszintekhez. A 2009 márciusi Nemzetközi Klímaváltozási Tudományos Kongresszuson Dániában a résztvevők azt jósolták, hogy ha nem történik azonnali lépés a klímaváltozás terén, a tengerszintek a század végéig több mint egy méterrel emelkedhetnek, ami szerte a világon több mint 600 millió embert űzhet el otthonából.
Az USA Országos Repüléstani és Űrkutatási Intézetének (NASA) friss vizsgálatai kimutatták, hogy az olyan szennyező anyagoknak, mint a pernye, a korábban gondoltnál sokkal nagyobb hatásuk lehet a klímaváltozásra. Ezen túl brazil kutatók rámutattak, hogy dél-amerikai mezőgazdasági tevékenységek – különösen Brazília középső részén az állattartás miatti biomassza égetés – jelentik az Antarktisz félszigeten található pernye legnagyobb forrását. Így láthatjuk, hogyan játszik az állattartás jelentős szerepet az Antarktisz, és következésképp egész bolygónk gyors melegedésében.
Dr. Kirk Smith:A metán olyan, mint a szén szteroidon; több tucatszor rosszabb, mint a CO2. A pernye pedig több százszor rosszabb.
Dr. Tami Bond (PhD, USA, Illinois Egyetem Környezettervezés adjunktusa): Az utóbbi 12 évet a fekete szén forrásainak modellezésével és mérésével töltöttem, és örömmel osztom meg szaktudásomat a fekete szénről a klímaváltozás terén. Olyan, mint bármi, ami fekete. Beszívja a napfényt, és hővé alakítja. Érezhetik, amint ez megtörténik, amikor egy napsütéses napon végigsétálnak egy forró autóparkolón. Begyűjti a napfényt, és hővé alakítja, melegíti a légkört, vagy ha havon fekszik, el fogja olvasztani a havat.
Dr. Michael MacCracken (PhD, USA, Klíma Intézet, a Klímaváltozási program vezető kutatója):A fekete szén lényegében az alacsony hatékonyságú égésből ered. Tehát, ha van egy alacsony hatékonyságú motorod, az kis fekete részecskéket fog kibocsátani, amit néhányan pernyének hívnak, néhányan fekete szénnek. Bejutnak a légkörbe, elfújhatja őket a szél, és lerakódnak olyan területekre, ahol havazik, és ahol gleccserek vannak. Ez ott fokozni fogja a napsugarak elnyelődését, és melegedést fog okozni, ami a jég és hó elolvadásának irányába hat.
Dr Tami Bond:Legjobb elképzelésünk a pernye forrásáról, hogy igen sok származik az erdők és szavannák nyílt égetéséből. A globális kibocsátások kb. 40-50 százaléka. Kb 20-25 százalék származik a szilárd tüzelőanyagok háztartási elégetéséből. Vagyis azok olyan emberek, akik fával és szénnel főznek, és kb. 20-25 százalék származik diesel motorokból. Van egy kis hozzájárulás az iparból, főleg olyan országokban, ahol a technológia nem olyan erős, és nincsenek kibocsátási korlátozások.
Dr. Sarah Doherty (PhD, Nemzetközi globális légkörkémiai alapproject igazgatója, Seattle, USA):Egy másik érdekes és bonyolult része a problémának, hogy mi történik a pernyével, amint a hóra hullik. Ha a hó elkezd olvadni, azt gondolnád, hogy le fognak mosódni a hórétegen át a vízzel, és eltűnnek. Vannak arra utaló jelek, hogy a pernyerészecskék nem szívják magukba a vizet, úgynevezett víztaszítók, így amikor a hó elkezd olvadni, azok valójában hátramaradnak a hó felszínén, amitől a hatásuk még nagyobb lesz, mert kialakul a fekete részecskéknek egy koncentrációja a felszínen. Tehát ebben az értelemben a hatás erősödését láthatod, és ez alapjában véve tovább hat a hó visszaverőképességére, és arra, hogy az milyen meleggé válik, amíg a pernye fent a felszínen helyezkedik el.
Riporter:Meg tudja nekünk mondani, hogy mennyi a pernye globális melegítőképessége?
Dr Tami Bond:A pernye globális melegítőképessége száz éven át 680 körül van. Ez azt jelenti, hogy egy kilogramm légkörbe juttatott pernye esetén 680-szor annyi energia adódik hozzá a légkörhöz, mint egy kilogramm CO2 esetén.
SMTV:A Supreme Master Television email útján meginterjúvolt brazil kutatókat, hogy többet megtudjon a pernye Antarktisz forró pontjainak olvadásában betöltött szerepét kutató vizsgálataikról. Megtudtuk, hogy bár a kutatás még kezdeti stádiumban van, kapcsolatot találtak Dél-Amerika állattartó ágazata, és a folyamat között. Dr. Heitor Evangelista, a Rio de Janeiroi Állami Egyetem Biofizikai és Biometriai Tanszékének helyettes vezetője kijelentette:
Dr Heitor Evangelista (Brazília, Rio de Janeiroi Állami Egyetem Biofizikai és Biometriai Tanszékének helyettes vezetője): Megmértük a Dél-Atlanti területtől (Rio de Janeiro, Brazília) az Antarktiszi félszigetig néhány éven át. Pernyét detektáltunk néhány állomáson az Antarktisz körül, és a Déli-sarkon. Magasabb értékeket találtunk az Antarkisz-félszigeten, talán a kisebb távolság miatt Dél-Amerikától. De a Grönlandon megfigyelthez hasonló folyamatot már nem láttunk, nem azért, mert soha nem létezett, hanem, mert nagyon kevés vizsgálatot végeztünk.
Továbbá modelleztük a pernye eloszlását az Antarktisz felé, és arra következtettünk, hogy az Antarktisz-félszigeten mért pernye 60%-a Dél-Amerikából származik, főleg Közép-Brazília biomassza égetési eseményeiből. Dél-Amerikában a biomassza legnagyobb tömegű égetése Brazíliában zajlik. Nemcsak az erdőirtás miatt van, hanem a legelőterületekről, és a cukornád ültetvényekről is.
Az emberek irtják az erdőt, elviszik a kereskedelmi fát, a maradékot pedig elégetik. Paraguay, Észak-Argentína és Bolívia is hozzájárul ehhez. Továbbá az Antarktisz-félszigeten a pernye 30%-a Afrikából származik, és ezekről a kibocsátásokról nem sok adatunk van.
SMTV:A Greenpeace International non-profit környezetvédő csoport becslése szerint az 1996 és 2006 között elpusztított brazil Amazonasz-esőerdő 80%-át marhalegelőnek használták fel. John Browder professzor, az “Esőerdő városok: a brazil Amazonasz-vidék városiasodása, fejlődése és globalizációja” c. könyv szerzője és az USA Virginia Műszaki Egyetem várostervezési professzora a Supreme Master Television-nel az állattartásnak az Amazonasz-vidék pusztulásában játszott szerepéről beszélt.
Dr. John Browder (USA, Virginia Műszaki Egyetem várostervezési professzora):Három dolog az, ami most hajtja az erdőirtást az Amazonasz-medencében: az első és legfontosabb az állattartó ágazat elterjedése az utóbbi tíz évben, és állattartás alatt a húsmarhatartó ágazatot értem. Éveken át próbáltam felállítani egy matematikai modellt a változás előrejelzésére, és végül egy nagyon egyszerűvel álltam elő, miszerint az erdőirtás sebessége két dologtól fog függeni: a marhahús termékek ára az európai piacon, szorozva az előállító terület megyéjének népességsűrűségével. Nem teszteltem le, de tényleg alapvetően a marhahúsról van szó, és arról, hogy mennyi megközelíthető erdős terület van egy közlekedési csomópont közelségében.
A két másik hajtóerő, amit tudok a szarvasmarhán kívül, azok a szójabab, és azután a cukornád. De a cégek néha azt csinálják, hogy váltogatnak a legelő és a szójabab között. A szója pillangós: nitrogént köt meg a talajban, amit aztán néha átalakítanak legelővé, és e célból erősen megterhelik.
Riporter:Honnan jön a biomassza égetése ott a mezőgazdasági termelési ciklusban?
Dr. John Browder:Nos, az erdők kiirtásához ki kell őket vágnod. És aztán hagynod kell kiszáradni. És aztán elégeted. Ezért a délnyugati, déli Amazonasz vidéken a legtöbb erdőirtás az esős évszak végén zajlik, ami április, május, nagyjából most. A vágott fahulladékot a száraz évszakban a földön hagyják, nagyjából mostantól addig, amíg az esős évszak visszatér. Ezalatt a fahulladék kiszárad, és aztán a földön elégetik, augusztustól kezdve, amit égetési évszaknak neveznek.
Átéltem néhány hihetetlen erdei fahulladék égetési eseményt az Amazonasz-vidéken, a terepen végzett munkáim során. Porto Velho, Rondonia fővárosának országos repülőterét az égetési évszakban rendszeresen lezárják, mert a látási viszonyok nem teszik lehetővé a le- és felszállást. Olyan sűrű, hogy azt gondolnád, ventillátorra van szükséged kint ahhoz, hogy levegőt vegyél. Olyan sűrű, hogy azt gondolnád, az éjszaka közepe van, mert eltakarja a Napot, habár dél van.
Riporter:Évente egyszer égetik el, vagy bármikor, amikor új erdőirtást folytatnak?
Dr. John Browder:Az olyan területeken, ahol kiirtották az őserdőt, de azután pár év múlva ott hagyták, és van újraerdősödés, az erdőégetés jó része az (ilyen) másodlagos erdőkből jön. Talán nagy része. Ezen a ponton azt mondanám, inkább az, mint az őserdő.
SMTV: 2006-ban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kiadta „Az állattartás hosszú árnyéka” c. jelentést. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az állattartás felelős a teljes globális üvegházgáz kibocsátások 18%-áért – sokan ma ezt a számot alacsony becslésnek tartják – és eredményeit egy nyugtalanító kijelentéssel összegzi:
„E jelentés eredményei azt sugallják, hogy ennek a politika fő témájának kellene lennie, amikor a termőföld leromlás, klímaváltozás, levegőszennyezés, vízhiány, vízszennyezés, és a biodiverzitás elvesztésének problémáival foglalkozunk. Az állattartás hozzájárulása a környezet problémáihoz hatalmas mértékű, és potenciális hozzájárulása a megoldásukhoz ugyanolyan nagy.”
Ugyanebben a jelentésben a FAO azt találta, hogy az ember-okozta CO2- kibocsátás 9%-a az állattartásból származik; a 9% nagy része a földhasználat változásából ered. Olyan tevékenységek hajtják ezeket a változásokat, mint az erdőirtás az Amazonasz-medencében, hogy helyet csináljanak a marhalegeltetéshez, továbbá szántóföldek kialakításához az állati takarmány termesztésére.
Az állatállomány hosszú árnyéka azt is megállapította, hogy az állattartó ágazat az egyedi legnagyobb forrása az antropogén, vagy ember-okozta metánnak a bolygón, a gáz 37%-ával. Az állattartó telepek viszonyai között a metán az állati trágyából és a kérődző állatok, mint a juh, kecske és szarvasmarha, emésztési folyamatából keletkezik.
Más források mellett dinitrogén-oxid szabadul fel az állati trágyából és a nitrogén műtrágyákból, amiket nem-bio művelési körülmények között jelenleg használnak. A FAO számítása szerint az állattartó ágazat felelős az összes ember-okozta dinitrogén-oxid kibocsátás 67 %-áért. A dinitrogén-oxidnak 296-szor nagyobb a globális melegítőképessége, mint a CO2-nak.
A beszámoló megjelenése óta az éghajlat instabillá válásának üteme felgyorsult, és a kormányok világszerte keresik a válaszokat. Tudjuk, hogy a CO2 és egyéb hosszú életidejű gázok mellett a közeljövőben rendkívül fontos a bolygó hűtése és puszta életben maradásunk szempontjából a rövidebb életidejű üvegházgázok csökkentése – mint amilyen a metán és ózon –; a fekete szén, vagy pernye kibocsátásának csökkentésével együtt.
Előzetes vizsgálatok az Antarktiszon azt mutatják, hogy minimum az Antarktisz-félszigetre – ami egyike az Antarktisz gyorsabban olvadó területeinek – hatással van a Dél-Amerikában zajló biomassza égetés, különösen az Amazonasz-esőerdő égetése, amit azért tarolnak le, hogy legelőterületet hozzanak létre a szarvasmarháknak, és takarmányt termesszenek az etetésükre. Az ehhez hasonló tények ismét olyan kérdésekhez vezettek, hogy túl alacsony a FAO becslése – miszerint az állattartás felelős az emberiség teljes üvegházgáz kibocsátásának 18%-áért –, és ezért nem tükrözi pontosan a hús valódi költségét a bolygóra nézve.
Dr. Rajendra Pachauri (az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottságának elnöke, vegetáriánus):Mióta az emberek megtudták, hogy ma itt beszédet fogok tartani, számos emailt kaptam olyan emberektől, akiket tisztelek, amikben az áll, hogy a 18 % alulbecslés, egy alacsony érték, és az valójában sokkal magasabb.
Peter Gregory professzor:Igen. Az állatokról tudjuk, hogy nagyjából az üvegházgázok felének kibocsátásával járulnak hozzá, lényegében véve a metán légkörbe juttatásával. Minden bizonnyal foglalkoznunk kell azzal a kibocsátással, ami az állatoktól származik, főleg, amikor intenzíven tartják őket.
SMTV: A Foodwatch – az élelmiszer minőségének és biztonságának biztosítására törekvő német fogyasztóvédelmi szervezet – 2008-ban vizsgálatot folytatott, összehasonlítva a húsalapú étrendhez kötődő szén kibocsátásokat más étrendekkel.
Azt találták, hogy egy év során egy ember húsalapú étrendjéből származó szén kibocsátás ugyanakkora szénlábnyomot teremt, mint egy középkategóriás autó vezetése 4758 km-en át. De a vegán étrendből évente származó kibocsátásokat 629 km-nyi autóvezetéssel találták egyenlőnek – ami a húsalapú étrend egyhetede, vagy 87%-kal kevesebb, mint egy hús-, vagy tejtermék központú étrend. Messze a legnagyobb megtakarítás a bio vegán étrend esetén volt kimutatható, ami csak évente 281 km-nyi vezetéssel egyenlő – óriási, 94%-kal kevesebb szén kibocsátás, mint ami a húsalapú étrendhez kötődik.
Dr. James Hansen:Megígérem, hogy vegára váltok a Húsmentes napon.
SMTV: Voltak, akik fajtától függetlenül a helyi eredetű élelmiszereket javasolták megoldásként a klímaváltozásra. Azonban kutatások kimutatták, hogy vegán étrendet követve az üvegházgáz kibocsátásunkat elsöprő százalékkal csökkenthetjük, összehasonlítva azzal a kibocsátás megtakarítással, ami a kizárólag helyben előállított élelmiszerek fogyasztásából származik. Erre a következtetésre jutott Dr. Christopher Weber, a nagy presztizsű amerikai Carnegie Mellon Egyetemről.
Dr. Christopher L. Weber (PhD, USA, Carnegie Mellon Egyetem, Polgári és környezetvédelmi tervezés kutatóadjunktusa):Tehát lényegében véve azt próbáltuk csinálni, hogy megnéztük, mekkora kibocsátás csökkenést érhetsz el közelebbről származó élelmiszereket vásárolva, és ezt összehasonlítottuk azzal a kibocsátás csökkenéssel, amit másképp táplálkozva érhetsz el. Összehasonlítottuk az átlagos amerikai étrendjét, és megnéztük, általában honnan jött az az élelmiszer, az átlagos szállítási távolságot, milyen szállítási módot használtak, és kiszámoltuk, mennyi kibocsátás kötődött ehhez.
És aztán megnéztük a teljes előállítási fázist is, és próbáltuk kiszámolni, mekkora kibocsátás kötődik annak az élelmiszernek a tényleges előállításához, amit az átlagos amerikai otthonban megesznek. És kiderült, hogy az előállítás teljesen elnyomta a szállítási komponenst, olyannyira, hogy a kibocsátások több mint 80%-a az előállítás miatt volt, és sokkal-sokkal jobb esélyed lehet a kibocsátásod csökkentésére az étrended változtatásával.
Riporter: Mennyivel hatékonyabb teljesen növényi alapú étrenden élni, mint teljesen helyben előállított étrenden élni?
Dr. Weber (m): Az átlagos amerikai háztartás nagyjából 8 tonna üvegházgáz egyenérték kibocsátást produkál a táplálkozási döntéseivel. És kiszámoltuk, hogy teljesen helyileg előállított étrendre átváltva azokat a kibocsátásokat kb. 4-5%-kal tudod csökkenteni.A váltás a növényi alapú étrendre, ha azt a hét minden napján csinálod, azzal valójában jócskán tudod csökkenteni a kibocsátásodat az átlaghoz képest, kb. 60%-kal az átlagos háztartás alá jutva, ha teljesen vegán, növényi alapú étrenden élsz, tejtermék nélkül.
SMTV: A kormányok világszerte azzal a kihívással néznek szembe, hogy gazdasági recesszió közben csökkentsék az üvegházgáz kibocsátást. A Holland Környezetvizsgáló Hivatal kutatásokat végez, és javaslatokat tesz a holland kormány számára a környezet fenntarthatóságával kapcsolatban. Friss tanulmányuk, „Az étrend változtatás éghajlati előnyei”, megvizsgálta a hústermelés egész előállítási folyamatát, és azokat a következményeket, amik abból adódnának, ha az emberek módosítanának az étrendjükön.
Kiszámolták a klímaváltozás megállításának pénzügyi költségét is, amit a légköri CO2 450 ppm-es szinten történő stabilizálásának céljaként határoztak meg. A beszámoló arra következtetett, hogy 20 billió USA dollárt – vagy a cél eléréséhez szükséges, teljes 40 billió USA dollár költség 50%-át – meg lehetne takarítani, ha lenne egy globális eltolódás az alacsony hústartalmú étrend felé.
Dr. Joop Oude Lohuis osztályvezető további részletekről beszélt a Supreme Master Television-nel folytatott telefonos interjú során. Az egyik kérdés, amire válaszolt, hogy mi lenne a hatása annak, ha mindenki átváltana egy teljesen húsmentes étrendre.
Dr. Joop Oude Lohuis (PhD, Hollandiai Környezetvizsgáló Hivatal osztályvezetője):Ha teljesen húsmentes étrendre váltanál a következő 10-15 évben, akkor a 2050. évben 70%-os csökkenést látnál a klímacéljaid elérésénél. Ez jelentős költségcsökkentés ugyanazoknak az éghajlati céloknak az elérésében.
SMTV: Vegán étrend esetén ez a százalék még magasabbra jött ki – 80%. A kutatás során felfedezték a húsfogyasztás abbahagyásának egy további előnyét. Ha mindenki elfogadná a növényi alapú étrendet, az állattartásra többé nem használt földterületen ismét fák és egyéb növények fejlődnének, amik megkötnék a szenet a légkörből.
Dr. Joop Oude Lohuis: Feltételeztük, hogy a haszonállatok által már nem használt füves területek visszatérnének eredeti állapotukba. Emiatt a Föld egyes részein erdők fognak kialakulni, és a több faanyag révén megkötik a szenet.
SMTV: Összegzésül, a vegán étrend elfogadásának ügye bolygónk hűtésére erős és egyértelmű. Bár szerte a világon mindenki gyorsan átvenné ezt az egyszerű, gyors és nemes életmódot, hogy megmentsük gyönyörű otthonunkat.