Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Egy új, fontos ENSZ jelentés szerint a világnak jobban vegetáriánus étrendre kell váltania, hogy legyen esélye a klímaváltozás leküzdésére.

 

 

A tudósok nemzetközi csoportja szerint az üvegházgáz kibocsátások legnagyobb okai az élelmiszertermelés és a fosszilis üzemanyagok használata. De amíg a szén és olaj használatát lassanként helyettesíteni lehet olyan megújuló erőforrásokkal, mint a szél és Nap, az emberiségnek mindig kell ennie.

 

Ahogy a világ népessége növekszik, attól tartanak, hogy az élelmiszertermelés válik a klímaváltozás és a környezet pusztulásának fő okává. Az Erőforrások Fenntartható Kezelésének Nemzetközi Testülete rámutatott, hogy globálisan a mezőgazdasági termelés felelős az édesvíz felhasználás 70%-áért, a földhasználat 38%-áért, és a világ üvegházgáz kibocsátásának 19%-áért. A jelentés – amit be fognak mutatni a világ kormányainak –, kijelenti, hogy a váltás a jobban vegetáriánus étrendre az egyetlen mód a világ táplálására, egyidejűleg csökkentve a klímaváltozást is. Mint írják, „A hatások jelentős csökkentése csak az étrend világméretű, jelentős változásával lesz lehetséges”.

 

Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) főigazgatója szerint a hétköznapi vásárlók a kevesebb húsfogyasztással segíthetik a klímaváltozás elleni küzdelmet. Mint mondja, „A Testület áttekintette az összes rendelkezésre álló tudományos adatot, és arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg két átfogó területnek van aránytalanul nagy hatása az emberekre, és a bolygó létfenntartó rendszereire – ezek a fosszilis üzemanyagok formájában jelentkező energia, és a mezőgazdaság, különösen a hús- és tejtermelés céljából történő állattartás.” Mr. Steiner azt mondja, hogy a kormányok bátoríthatják az emberek kisebb húsfogyasztását az adók és támogatások rendszerének átalakításával, olcsóbbá téve a vegetáriánus élelmiszert. Majd hozzátette, „A fenntarthatatlan mintázatok költségeinek felszívására a lehetőségek között vannak ügyes piaci mechanizmusok, intelligensebb költségvetési intézkedések, és kreatív döntéshozatal. A jelentés rámutat néhány kemény döntésre, de még nagyobb kihívásnak bizonyulhat mindenki számára, ha a következő évtizedekben a jelenlegi irányzatok folytatódnak.”

 

Lord Stern Brentford-ból – a befolyásos Stern jelentés szerzője, amelyik először érvelt gazdasági intézkedések mellett a klímaváltozás elleni küzdelemben – szintén úgy gondolja, hogy az emberiségnek kevesebb húst kell ennie. Már felhívta rá a figyelmet, hogy a hús, és más „szén-intenzív” termékek árának emelkedni kell majd, hogy megküzdjünk a klímaváltozással. (Louise Gray, 2010. június 2.)

 

http://www.telegraph.co.uk/earth/earthnews/7797594/Eat-less-meat-to-save-the-planet-UN.html

 

 

 


Az ENSZ globális lépést sürget a hús és tejtermék nélküli étrend felé

 

Kevesebb állati termék fogyasztására van szükség, hogy megmentsük a világot a klímaváltozás legrosszabb hatásaitól, mondja egy ENSZ jelentés.

 

Létfontosságú a globális eltolódás a vegán étrend felé, hogy megmentsük a Földet az éhségtől, üzemanyaghiánytól, és a klímaváltozás legrosszabb hatásaitól – mondja egy ma megjelent ENSZ közlemény.

 

Amint a Föld népessége a 2050-re jósolt 9,1 milliárd felé robog, fenntarthatatlanok a húsban és tejtermékekben gazdag nyugati étrendek, mondja az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) fenntartható erőforrásokat kezelő nemzetközi testületének jelentése.

 

Mint írják: „A népesség növekedése és az állati termékek fokozódó fogyasztása miatt a mezőgazdaság hatásainak jelentős növekedése várható. A fosszilis üzemanyagokkal ellentétben nehéz alternatívákat keresni: az embereknek enniük kell. A hatások jelentős csökkentése csak az étrend világméretű jelentős változásával lenne lehetséges, eltávolodva az állati termékektől.”

 

Edgar Hertwich professzor, a cikk fő szerzője szerint: „Az állati termékek nagyobb kárt okoznak, mint az építőipari alapanyagok, például a homok, cement, műanyagok és fémek (előállítása). A biomassza és az állatok takarmánya van olyan ártalmas, mint a fosszilis üzemanyagok (elégetése).”

 

Az ajánlás Lord Nicholas Stern – az előző, munkáspárti angol kormány tanácsadója a klímaváltozás gazdasági kérdéseiben–tavalyi tanácsát követi, miszerint a vegetáriánus étrend jobb a bolygó számára. Dr Rajendra Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) elnöke szintén sürgette az embereket, hogy a szén kibocsátások visszafogására tartsanak hetente egy húsmentes napot.

 

A szakértői testület a termékeket, erőforrásokat, gazdasági tevékenységeket és szállítást rangsorolták a környezeti hatásuk szerint. Mint mondják, a mezőgazdaság egy súlycsoportban van a fosszilis üzemanyag fogyasztással, mert mindegyik gyorsan felfut a fokozott gazdasági növekedéssel.

 

Ernst von Weizsaecker környezetvédelmi kutató, a testület társelnöke szerint: „Az emelkedő jólét az étrend változását váltja ki, a hús és tejtermékek felé – ma az állatállomány fogyasztja el a világ gabonájának nagy részét, és ebből adódóan az édesvíz, műtrágya és peszticidek jelentős részét.”

 

Az energiát és a mezőgazdaságot is „szét kell kapcsolni” a gazdasági növekedéstől, mivel a jelentés azt találta, hogy a jövedelem megduplázódásával a környezeti hatások nagyjából 80%-kal fokozódnak.

 

Achim Steiner, az ENSZ főtitkárhelyettese és az UNEP főigazgatója így nyilatkozott: „A növekedés szétkapcsolása a környezet pusztításától az egyes számú kihívás, amivel a kormányok szembesülnek egy olyan világban, ahol növekszik az emberek száma, növekszik a jövedelem, növekednek a fogyasztási igények, és állandó kihívásként ott van a szegénység csökkentése.”

 

A testület számos tanulmányra támaszkodott, köztük a Millennium ökoszisztéma értékelésre, és prioritásokként a következő környezeti feszültségeket sorolja fel a világ kormányai számára: klímaváltozás, élőhelyváltozás, a nitrogén és foszfor pazarló használata a műtrágyákban, a halászat, erdők és egyéb erőforrások túlzott kizsákmányolása, betolakodó fajok, nem biztonságos ivóvíz és higiénia, ólomszennyezés, városi levegőszennyezés, és szemcsés anyagok által okozott munkahelyi ártalom.

 

A mezőgazdaság, különösen a hús és tejtermékek felelősek a globális vízfogyasztás 70%-áért, a teljes földhasználat 38%-áért, és a világ üvegházgáz kibocsátásának 19%-áért, írja a jelentés, melynek közzétételét a szombati ENSZ Környezetvédelmi Világnapra időzítették.

 

Tavaly az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kijelentette, hogy a globális élelmiszertermelésnek 2050-ig 70%-kal kell növekednie, hogy ellássa a bolygó megnövekedett népességét.

A testület szerint a mezőgazdaság hatékonyságának növekedését több mint ellensúlyozni fogja a népesség várható növekedése.

 

Hertwich professzor, aki a Norvég Műszaki Egyetem ipari ökológia programjának is igazgatója, azt mondja, hogy a fejlődő országoknak – ahol ennek a népességnövekedésnek a nagy része be fog következni – nem szabad követniük a nyugati világ növekedő fogyasztási mintázatát: „A fejlődő országoknak nem kellene a mi modellünket követni. De rajtunk áll, hogy kifejlesszük a technológiákat, mondjuk a megújuló energia, vagy az öntözési módszerek területén.”

 

(Felicity Carus, The Guardian, 2010. június 2.)

Idézet

Olyan jégtáblák tűnnek el, amik 10 000 éven át ott voltak, a legutolsó jégkorszak vége óta, mert az éghajlat ennyivel vált melegebbé, és csupán az utóbbi 20 vagy 30 évben ennyivel vált melegebbé.

Dr. Ted Scambos, az USA Országos Hó és Jég Adatközpontjának (NSIDC) vezető kutatója a sarki olvadásról

 

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok