Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A hús- és tejtermékek fogyasztásának csökkentése és a mezőgazdasági módszerek javítása jelentősen csökkentheti az üvegházgázok globális kibocsátását. A Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) kutatói szerint 2055-re a mezőgazdaságból származó metán és dinitrogén-oxid kibocsátásokat több mint 80%-kal lehetne csökkenteni.

 

 

A modellező vizsgálat eredményeit nemrég közölték a Global Environmental Change folyóiratban. „A hús és tej tényleg számítanak”, mondja Alexander Popp, a PIK kutatója. „A csökkentett fogyasztás a mezőgazdaságból származó dinitrogén-oxid és metán kibocsátásokat a jövőben az 1995-ös szint alá nyomhatja le”, magyarázza a cikk első szerzője. A múltban a mezőgazdaság üvegházgáz – főleg a metán és dinitrogén-oxid – kibocsátása folyamatosan emelkedett…

 

„A fogyasztói oldalon az élelmiszerekről hozott tudatos döntésen kívül a kibocsátások jelentős csökkentésére vannak technikai mérséklési lehetőségek a termelői oldalon is”, mondja Popp. A kutatók egy globális földhasználati modellt használtak nemcsak a jövőbeli élelmiszerfogyasztási változások és étrendi váltások hatásának becslésére, hanem a mezőgazdasági üvegházgázok technológiai mérséklési lehetőségeire is, egészen 2055-ig.

 

A globális modell egyesíti a népességről, jövedelemről, élelmiszerigényről és termelési költségekről szóló információt a potenciális terméshozamok környezeti adatainak térbeli eloszlásával. A számítások azt mutatják, hogy a mezőgazdaság nem szén-dioxid üvegházgáz kibocsátásai 2055-ig jelentősen növekednek, ha az élelmiszer energiafogyasztás és az étrendi preferenciák az 1995-ös szinten állandósulnak.

 

Ha azt veszik figyelembe, hogy a növekvő jövedelemmel az étrendi preferenciák a drágább élelmiszerek felé tolódnak, mint amilyen a hús és tej, akkor a kibocsátások még jobban emelkednek. Ezzel szemben 2015 és 2055 között minden évtizedben az állattartás termékei iránt 25 százalékkal csökkenő kereslet még az 1995-ös szintnél is alacsonyabb nem-CO2 kibocsátáshoz vezet. Továbbá a kibocsátás jelentős csökkentésére vannak technológiai mérséklési lehetőségek. Azonban ezek a technológiai lehetőségek nem olyan hatékonyak, mint az élelmiszerfogyasztás változásai. A kutatók szerint legnagyobb csökkentési lehetőség a két megközelítési mód kombinálásával érhető el. Egy olyan forgatókönyvvel összehasonlítva, ami figyelembe veszi a népességnövekedést és az állattartás termékei iránti növekvő keresletet, 2055-re a metán és dinitrogén-oxid kibocsátásokat 84%-kal lehetne csökkenteni…

 

A szerzők megjegyzik, hogy a fejlett területeken a kevésbé hús-orientált étrendeknek pozitív egészségügyi hatása lenne….

 

(ScienceDaily, 2010. június 29.)

Idézet

Ha megnézed a klímaváltozás hatását a vízre, emberi egészségre, mezőgazdaságra, ökoszisztémákra, tényleg olyan sávba jutunk, ahol ezek a hatások nagyon súlyosakká válnak , még 1-1,5oC-os hőmérséklet emelkedéssel is.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC vezetője

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok