Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A globális felmelegedésért felelősnek tartott üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez a mezőgazdasági haszonállattartást is érezhetően vissza kellene fogni, erre azonban a jelentős kibocsátónak számító gazdasági térségek egyikében – így az EU-ban – sem készülnek. A Föld jövője jelentős részben attól függ, sikerül-e a jórészt támogatások révén felduzzasztott állatállományt karcsúsítani, de sok múlik azon is, mennyire jön divatba a vegetáriánus táplálkozás.

Magyarországon a mezőgazdaság „csupán" a teljes üvegházgáz-kibocsátás 13 százalékáért felelős, ugyanakkor a szén-dioxidnál huszonháromszor erősebb felmelegítő hatású metán egyharmadát, a dinitrogén-oxid-termelésünknek pedig a 85 százalékát az agrárszektor, azon belül is elsősorban az állattenyésztés állítja elő.


Fotó: Korponai Tamás / Népszabadság 

A fő felelősnek a szarvasmarha-ágazatot szokás tekinteni (a kérődzők „üzemi körülmények között" az összes testnyílásukon metánt engednek a légkörbe, és a trágyájukból is sok metán szabadul fel), de az egyre kezelhetetlenebb hulladékproblémát okozó sertéstrágya is hatalmas metánkibocsátó. Elvben megoldást jelenthetne a döntően metánt tartalmazó biogáz összegyűjtése és felhasználása – a metán égésekor vízgőz és szén-dioxid keletkezik, utóbbinak az éghajlatot melegítő hatása, mint fentebb jeleztük, töredéke a metánénak –, ám mindez csak a trágyából felszabaduló gázra igaz, a közvetlenül a levegőbe jutó metánt legalább olyan nehéz csapdába ejteni, mint a szén-dioxidot.

Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg a szarvasmarha-ágazat a légköri üvegházgázok legbiztosabb utánpótlási forrása Európában. Ezért jelentős részben az EU agrártámogatási rendszere felelős, amely az állattartókat az állatlétszám és az igénybe vett terület alapján is közvetlen támogatásban részesíti (aminek ismétlődő hús- és tejpiaci válságok a következményei a túltermelés miatt).

A Bizottság szakértői arra számítanak, hogy a mezőgazdaság üvegházgáz-kibocsátása csupán minimális mértékben,1,6 százalékkal mérséklődik a következő tíz évben, miközben a teljes üvegházgáz-termelést legalább 30 százalékkal kellene csökkenteni. A prognózis szerint a szarvasmarha-ágazat termelése 3-4 százalékkal csökken ugyan, de a helyét a baromfihús veszi át, márpedig a baromfitrágyából is képződik metán. Közben az EU-országokban várhatóan folytatódik a húsfogyasztás csökkenő tendenciája, ugyanakkor globálisan 15 százalékkal, közel 50 millió tonnával emelkedik a globális húsfogyasztás 2015 és 2025 között, ami éppen kiegyenlíti az EU-ban várható minimális visszaesést.

Az érdemi változáshoz meg kellene változtatni a jelenlegi támogatáspolitikát, ez azonban jelentős érdeksérelemmel járna, és ellentétes lenne többek között azzal az uniós gyakorlattal, amely a vidéki népességmegtartás és életminőség-javítás legfontosabb eszközének az állattenyésztés támogatását tartja. Jelenleg egyébként a magyar agrárpolitikában is az állattenyésztés fellendítése a központi cél: a földpályázatok és a fejlesztési támogatások is ebbe az irányba mutatnak.

Valódi előrelépést a húsfogyasztás visszaesése, a vegetáriánus táplálkozás előtérbe kerülése jelenthetne. Ma már az ENSZ ismeretterjesztő anyagaiban is felbukkan, hogy az egyéni klímavédelem legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a vegetáriánus életmód: ha valaki lemond a húsevésről, ezzel az egyetlen lépéssel a negyedére tudja csökkenteni a személyes fogyasztásához kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátást.

 

(nol.hu, 2016.01.19)

Idézet

Nem az számít igazán, hogy mit teszel a benzintartályodba, hanem az, hogy mit teszel a tányérodra. És ez az, ahol megfékezhetjük és megfoghatjuk a globális felmelegedést.

Lionel Friedberg, Emmy-díj nyertes dokumentumfilm producer, forgatókönyvíró, filmrendező & vegán

 

 

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok