2. Hol vannak az erdők? Az erdők eloszlása egyenlőtlen. Az erdőkben leggazdagabb tíz ország, ahol a teljes erdőterület kétharmada található: Oroszország, Brazília, Kanada, Egyesült Államok, Kína, Ausztrália, Kongói Demokratikus Köztársaság, Indonézia, Peru és India.

3. Mi az őserdő? A világ átlagában az összes erdők több mint egyharmada őserdő, ami olyan erdő, ahol az emberi tevékenységnek nincs egyértelműen látható nyoma, és az ökológiai folyamatok nincsenek jelentős mértékben megzavarva. Minden évben hatmillió hektárnyi őserdő veszik el az erdőirtásnak, a szelektív favágásnak és más emberi módosító beavatkozásnak köszönhetően. 

A világ erdeinek csak húsz százaléka marad nagy összefüggő területeken. Ezek trópusi esőerdőket, mangrove, parti, és mocsári erdőket ölelnek fel. A monszun és lombhullató erdők a szárazabb és hegyvidékibb területeken virulnak. Az őserdők sokféle állat és növényfajnak adnak otthont, továbbá kulturálisan változatos bennszülött népességnek, akiket szoros kötelék fűz az élőhelyükhöz.

4. Milyen védő funkciói vannak az erdőknek? Szó szerint fák alkotják sok természetes rendszer alapját. Segítenek a talaj és víz megőrzésében, védenek a lavinák ellen, gátolják a sivatagosodást, védik a parti területeket, és megkötik a homokdűnéket. Az erdők a szárazföldi biológiai diverzitás legjelentősebb tárolóhelyei, otthont nyújtva az ismert szárazföldi fajok 90%-ának. 

A fák és bokrok létfontosságú szerepet játszanak a vidéki közösségek mindennapi életében. Fűrészárut, tűzifát, élelmet, takarmányt, létfontosságú olajokat, mézgákat, gyantákat, gumit, gyógyszereket és árnyékot adnak. Az erdő állatainak igen fontos szerepük van az erdő olyan ökológiai folyamataiban, mint a beporzás, a magok elterjesztése és csírázása.

5. Milyen kapcsolat van az erdők és a klímaváltozás között? A fák elnyelik a szén-dioxidot, és létfontosságú szénnyelők. Becslések szerint egyedül a Föld erdői 283 gigatonna szenet tárolnak a biomasszájukban, és az a szén, amit az erdei biomassza, száraz fák, avar és talaj együtt tárolnak, nagyjából ötven százalékkal több, mint ami a légkörben van. 

Az erdei biomasszában lévő szén az 1990-2005 közötti időszakban Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában csökkent. A világ egészét tekintve az erdei biomasszában lévő szénkészlet évente 1,1 gigatonna szénnel csökkent (ami egyenlő 4 milliárd 25kg-os szeneszsákkal). 

Világszerte a természetes erdők elvesztése évente többel járul hozzá a globális kibocsátáshoz, mint a közlekedési ágazat. Az erdőirtás csökkentése a kibocsátás csökkentésének egy igen költséghatékony módja. Egyéb megoldási módok közé tartoznak a hatékonyabb energia felhasználás, a csökkentett energiaigény, a jobb közlekedés, és a zöld energia használata.

6. Mi az erdőirtás sebessége a Földön? A világ népessége jelenleg 6,5 milliárdon áll. Előrejelzések szerint 2042-re 9 milliárdra nő. A népesség növekedése, a mezőgazdasági és ipari igények, a szegénység, a föld nélküliség, és a fogyasztói igények terjedése az erdőirtás mögött álló fő hajtóerők. A legtöbb erdőirtás oka az erdők átalakítása mezőgazdasági területté. A fák eltávolítása fűrészáru és fűtőanyag igény miatt 2005-ben globálisan 3,1 milliárd köbméterre rúgott. 

Világméretekben az erdőirtás ijesztő sebességgel folytatódik, évente nagyjából 13 millió hektárral, ami egy Görögország, vagy Nicaragua méretű terület. A nettó erdőveszteség Afrikában és Dél-Amerikában a legnagyobb. Afrikában becslések szerint az erdőveszteség közel fele a tüzelőanyag miatt volt. Európában az erdők terjednek. A 90-es éveket nettó veszteséggel záró Ázsia az utóbbi öt évben az erdők nettó nyereségéről számolt be, elsősorban a Kínában zajló nagymértékű erdősítésnek köszönhetően. 

Az erdőültetés és az erdők természetes terjeszkedése segít az erdők nettó veszteségének csökkentésében. Az erdőterület nettó változásának becsült értéke a 2000-2005 közötti időszakban 7,3 millió hektár évente (Egy Sierra Leone, vagy Panama méretű terület), az 1990-2000 közötti időszak évenkénti 8,9 millió hektárjánál kisebb.

7. Hol kellene leginkább fákat ültetni? Ami a fatermelés gazdaságosságát illeti, a kedvező növekedési körülmények miatt a déli félteke országai előnyben vannak a legtöbb iparosodott országgal szemben. Délen az ültetvények hektáronként és évente 10-20 köbméter fát tudnak előállítani, lényegesen többet, mint a legtöbb északi, mérséklet égövi ültetvény, világszinten pedig a természetes erdők termőképességének 10-20-szorosát. 

Az Ültess a bolygóért: Egymilliárd fa kampány négy kulcsterületen sürgeti a faültetést, név szerint: (i) leromlott természetes erdők és vadonok; (ii) tanyasi és falusi vidékek; (iii) fenntarthatóan művelt ültetvények; és (iv) városi környezetek. A fáknak jól kell alkalmazkodniuk a helyi viszonyokhoz, és a monokultúrákkal szemben jobb a fajok keveréke. Sok fa hoz hasznot a közösségnek, különösen a szegényeknek, és a tulajdonosi, hozzáférési és használati jogok ugyanolyan fontosak, mint a fák száma.

8. Kinek a birtokában vannak az erdők és a fák? Az erdő és fa tulajdonlás és használati jog változik. A világ erdeinek 80%-a közösségi tulajdonban van, de növekedik a magántulajdon mértéke, különösen Észak- és Közép-Amerikában, és Óceániában. A világ erdeinek kb. 11%-át a biológiai diverzitás megőrzésére jelölték ki. Ezek többnyire, de nem kizárólag, védett területeken vannak.

9. Ki gondozza a fákat és erdőket? Körülbelül tízmillió ember dolgozik a hagyományos erdőgazdálkodás és megóvás területén. Az erdészetben a hivatalos alkalmazottak száma 1990-ről 2000-re kb. 10%-kal csökkent. Több mint egymilliárd, erdő mellett élő ember az erdők nem hivatalos gondnoka. Megélhetésük jelentős részében támaszkodnak az erdő javaira ás szolgáltatásaira. A trópusokon kb. 500 millió kisüzemi gazdálkodó tart fenn és gondoz a területén fákat megélhetési célokból.

Források:

• Green Belt Movement
• ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO)
• The World Agroforestry Centre (ICRAF)
• Worldwatch Institute