Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Megrendítően direkt összefüggés van aközött, hogy mennyi csirkét termelnek a magyar gazdák és mennyi fát vágnak ki az Amazonas-mentén fekvő esőerdőkből - hívja fel a figyelmet az Átlátszó. A kulcs az a génmódosított szója, amiből évről-évre egyre többet fogyasztunk.

Európa a világ második szójaimportőre (Kína az első), ezt a szóját pedig elsősorban a nagyipari állattartásban használjuk fel - írja az Átlátszó. Ez azt jelenti, hogy az európai és a magyar állattenyésztés nagymértékben függ az amerikai kontinensen megtermelt génmódosított szójától, amely évről-évre terjeszkedik az esőerdők ellenében.

Az elmúlt 20 évben a világ szójatermelése több mint duplájára emelkedett, 2017-ben már 352 millió tonna volt, amiből körülbelül 33 millió tonnát Európa importál. Az Európába érkező szója túlnyomó részét (87 százalék) az állattenyésztés szippantja be, azaz a génmódosított (GMO) növények termesztését nagyrészt tiltó uniós országokban az állattenyésztés jelentős részben az import GMO-s szójára támaszkodik. Az ezredforduló óta három amerikai államban összpontosul a termelés 88 százaléka: Egyesült Államok, Argentína és Brazília. Az utóbbi kettő állította elő tavalyelőtt a világon elfogyasztott szója csaknem felét (48 százalék).

A fenti számok a Greenpeace franciaországi szervezetének június 11-én közreadott anyagából származnak, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a szójaimport óriási károkat okoz a biodiverzitás és klímaváltozás szempontjából. A környezetvédő szervezet szerint sürgős lenne, hogy az európai kormányok leszorítsák a behozott szója mennyiségét, illetve át kellene gondolniuk, hogyan lehetne kiváltani, elsősorban pedig csökkenteni az állattenyésztés szója-, illetve növényi fehérjeszükségletét. A statisztika szerint az EU-ban az állatok élelmezését szolgáló szója körülbelül felét a baromfi-, csaknem negyedét (24 százalék) a sertés-, egy valamivel kisebb részét pedig a szarvasmarhatenyésztés emészti fel – az utóbbi 16 százalékát a tejükért, 7 százalékát pedig a húsukért nevelt állatok.

A világon termelt szója fele, a Brazíliában és Argentínában termelt szója pedig 95 százaléka génmódosított, az előállításához nagy mennyiségű rovar- és gyomirtó szükséges, ami óriási pusztítással jár a biodiverzitás, és a helyi ökoszisztémák tekintetében. Az 1990-es évek és a génmódosított növények elterjedése óta az egységnyi területen felhasznált rovar- és gyomirtó mennyiség 170 százalékkal növekedett. Ugyanakkor nem csak az ad aggodalomra okot, hogy az unió állattenyésztésének nagy része a GMO-s szójára támaszkodik, de azt is érdemes kiemelni, hogy a Brazíliában jelenleg használt növényvédő szerek harmadát, tehát amelyekkel a szóját is permetezik, tilos használni az EU-ban.

 

Forrás:

Idézet

Tehát ha továbbra sem változtatunk a szokásunkon, akkor a bolygó el lesz pusztítva, ugyanúgy, ahogy a Mars elpusztult.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a Föld és Mars hasonló klímaváltozásáról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok