Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Akár bio módon tartják a szarvasmarhát, akár hagyományos módszerekkel, a végső hatás rossz a környezetre, egy új német fogyasztóvédelmi beszámoló szerint. A mezőgazdasági lobby azonban megakadályozza a politikusokat, hogy foglalkozzanak az üvegházgáz kibocsátás e masszív forrásával.

Normal 0 21 MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman";}

 

Dús mezőn álló, nyugodtan kérődző tehén, és mellette borja: a legtöbb ember számára ez a kép maga a vidéki idill, az élet a természettel összhangban, a gazdálkodás egészséges világa. De Thilo Bode számára e gyengéd tekintetű teremtmény látványa minden, csak nem megnyugtató. Bode, a német Foodwatch fogyasztóvédelmi szervezet vezetője így figyelmeztet: „A tehén egy klímabomba.”

 

 

Image
Mérik egy tehén kibocsátását.

Akár hagyományos, akár bio módon tartják őket, egy dolog közös a tehenekben, hogy annyit böfiznek és pukiznak, amennyi csak jól esik nekik. Mint az összes kérődző, állandóan metánt – a szén-dioxidnál 23x erősebb üvegházgázt - bocsátanak ki, mindkét végükön... A milliárdnyi marha, kecske és birka gáz kibocsátása az, ami a globális felmelegedéshez főleg hozzájárul.

 

 

Bode utána akart járni, milyen erős hatása van ténylegesen a metán, dinitrogén-oxid és szén-dioxid üvegházgázoknak. A Foodwatch hétfőn tett közzé egy átfogó tanulmányt a mezőgazdaság éghajlatra gyakorolt hatásáról, az első olyan tanulmányt, ami megkülönbözteti a hagyományos és bio gazdálkodást. A vizsgálatot végző német Ökológiai Gazdaságkutatási Intézet (IOeW) kutatói figyelembe vették a takarmány és műtrágya gyártásából adódó kibocsátásokat is, továbbá a termőföld igényeket, és a különböző módszerek termelékenységét.

 

Az eredmények elegendők ahhoz, hogy a marhasültek és burgerek végletekig kitartó híveit pánikba kergessék. Még akkor is, ha optimalizálják az összes farmot és módszert - legyen az akár bio, akár egyéb -, hogy csökkentsék a klímára gyakorolt hatásukat, a Foodwatch arra a következtetésre jut, hogy a mezőgazdaság klímabarátabbá tételének lényegretörő megközelítéséhez a marhatartás drasztikus csökkentésére lenne szükség. Ez a sült szeletek és hasonlók árának radikális emelkedését jelentené. „Itt az ideje, hogy visszatérjünk a vasárnapi szelet húsok korához”, mondja Bode.

 

Vakfolt a klímavédelmi politikában

De amikor eljön a pillanat, hogy a rossz hírt eljuttassák az átlagpolgárhoz, a politikusok hirtelen kényes helyzetben vannak. A mezőgazdaság a vakfolt a német kormány klímavédelmi politikájában. A gazdák többnyire mentességet élveznek az üvegházgáz kibocsátás 40%-os csökkentésének ambíciózus programja alól - az 1990-es szinthez képest 2020-ig, olyan módszerekkel, mint az otthonok jobb szigetelése, energiatakarékosság, és benzin helyettesítők használata. Irónikus módon a német mezőgazdaság 133 millió tonna CO2-dal egyenértékű kibocsátásért felelős, így közel van a közúti közlekedésnek tulajdonítható 152 millió tonnás kibocsátás szintjéhez.

 

A Német Mezőgazdasági Minisztériumot a konzervatív Keresztényszociális Unióhoz (CSU) tartozó Horst Seehofer irányítja. Hivatalnokai lefegyverzően egyszerű magyarázattal szolgálnak: „módszertani szempontból túl nehéz” megmérni azokat az üvegházgáz kibocsátásokat, amik a műtrágya használattal, a peszticidek és gyomirtók kipermetezésével, az állatok emésztésével, és a mocsaras területek lecsapolásával járnak. Közben a Környezetvédelmi Minisztériumnak a kérdésről egészen más a véleménye: „Azért adtunk mentességet a mezőgazdaságnak a klímavédelmi stratégia alól, hogy korlátozzuk a potenciális konfliktusforrások számát”, mondja a Szociáldemokrata Párthoz  (SPD) tartozó Sigmar Gabriel környezetvédelmi miniszter egy magasrangú beosztottja.

 

Hans-Joachim Koch, aki korábban a Német Környezetvédelmi Tanácsadó Bizottság elnökeként egészen mostanáig tanáccsal látta el a kormányt, még nyíltabb, amikor azt mondja: „A lobby jól szervezett.” Utódja, Martin Faulstich, egyetért. „Senki sem meri azt mondani, hogy kevesebb húst, és több növényi alapú fehérjét kellene ennünk”, mondja Faulstich, aki megbízást készül adni egy, a mezőgazdaságról szóló különleges tanulmányra.

 

A bizottság különösen aggódik a tervezett környezetvédelmi törvény szövegében  a lazuló környezetvédelmi standardok miatt. A Mezőgazdasági Minisztériumnak sikerült elérnie a mezőgazdaságra vonatkozó szabályok kihagyását, például a mocsarak lecsapolásának tilalmát. A törvény tervezetét most a nyári szünet után a német parlament, a Bundestag elé fogják terjeszteni – de ilyen javaslatok nélkül.

 

A Foodwatch tanulmány eredményei tisztán mutatják, milyen fontos a mezőgazdasági ágazat bevonása. A legrosszabb a mezőgazdasági kibocsátási források közül a mocsarak lecsapolása, az összes kibocsátás 30%-át teszi ki. A mocsarak talajában tárolt nagy mennyiségű CO2 kiszabadul, mikor a földet gazdálkodásra használják. Az IOeW tanulmány szerint az éghajlatra gyakorolt, ilyen káros hatások megállításának egyetlen módja a mocsarak visszaállítása lenne. Az ebből eredő termőföldkiesést ellensúlyozni kellene a bioüzemanyag céjálból történő gabonatermesztés teljes elhagyásával, ami a felhasznált nagy mennyiségű műtrágya miatt a CO2 kibocsátás szempontjából már egy kérdésesnek tartott tevékenység.

 

De a Foodwatch szerint az IOeW tanulmány eredményeit kiértékelve a biogazdálkodás szintén közel sem olyan klímabarát, mint ahogy azt sok fogyasztó hiszi. A teljes áttérés a klímára optimalizált biogazdálkodásra, amihez több föld kell, a kibocsátást kb. 20%-kal csökkentené. De ez alapvetően a nitrogén műtrágya elhagyásából adódna, az energiaigényes előállításával, és a földeken a dinitrogén-oxid kibocsátással. A dinitrogén-oxid 300x-szor olyan ártalmas, mint a szén-dioxid.

 

Alacsony osztályzatok a biogazdálkodásnak

Ha a megművelt föld mennyisége a jelenlegi szinten marad, az eredmény a termelékenység nagy zuhanása lenne. 70%-os csökkenésnek kellene bekövetkezni a hús- és tejtermelésben. A klímára gyakorolt kedvező hatást elsősorban a marhák számának csökkentése biztosítaná, és nem a bio módszerek alkalmazása.

 

A biogazdálkodás a marhatartás területén is rosszabb jegyeket kap. A bio módon tartott bika kevésbé kedvező a klímára, mint igen intenzíven tartott társa, még akkor is, ha figyelembe vesszük a takarmány előállítását. A bio módon tartott bikának több hely kell, és hagyományos almot igényel. Ez kibocsátást termel… Egy dolog azonabn világos: ha bárki azt hiszi, hogy a marhaszeletet bioboltból vásárolva automatikusan hozzájárul a klíma védelméhez, az téved.

 

A különbséget illusztrálni lehet, ha összehasonlítjuk a gépjárművek kibocsátásával. Egy kg legeltetett marhahús előállítása ugyanannyi kibocsátással jár, mint személyautóval 113,4 km vezetés. Az intenzívebb termelési módszerek miatt a hagyományos marhahús 1kg-ja 70,6 km vezetéssel egyenértékű. 1kg hagyományosan előállított sajt 71,4 km vezetésre jön ki, míg a biosajt valamivel kedvezőbb, a maga 65,5 km-ével. 1kg sertéshús 25,8 km vezetésnek felel meg, a bio sertéshús pedig 17,4 km-nek.

 

A vegánok határozottan klímabarát módon élnek. Azonban még az a választás is jelentősen javíthat valakinek a szén lábnyomán, ha elhagyja a marhahúst. De hogyan győzzük meg a gazdákat és fogyasztókat, hogy a klímára kevésbé terhes módon termeljenek és fogyasszanak?

 

 

Image
A különböző táplálkozási szokások üvegházgáz kibocsátása, autóvezetés km-ben kifejezve.

A Foodwatch szerint a mezőgazdasági ágazat részvétele a kibocsátás kereskedelemben nem kivitelezhető. Ehelyett a Foodwatch azt szeretné látni, hogy az Európai Unió megszünteti a mezőgazdaság támogatását, kibocsátási adót és környezetvédelmi vámokat vezet be. Ez a gazdákat CO2-csökkentő termelésre ösztönözné. A fogyasztók lennének azok, akik az új rendszerért fizetnek, azzal a (tervezett) eredménnyel, hogy a hús, tej és sajt ára lényegesen emelkedne.

 

 

Gabriel környezetvédelmi miniszter nagyon hasonló nézeteket vall. Egy még bizalmas stratégiai dokumentumban Gabriel aktívan keresi a a konfliktust a mezőgazdasági lobbyval. Gabriel szerint 40milliárd euró mezőgazdasági támogatás csak akkor lehet indokolható, ha a pénz végül nem ártalmas a klímára nézve. Be akar vezetni egy  környezetvédelmi felügyeleti rendszert is, ami megtiltaná a korábbi esőerdő területekről származó takarmány importját. A Gabriel dokumentum szerint „a támogatások radikális átszervezésére van szükségünk”. Nézete szerint a gazdáknak csak olyan dolgokért kellene pénzt kapniuk, amiknek „pozitív hatása van a természetre és a környezetre”.

 

E nézeteket hangoztatva a  környezetvédelmi miniszter világosan szembe helyezkedik  Seehoferrel, és a brüsszeli bizottság oldalára áll, akik a mezőgazdasági támogatások akár 17%-át újra akarják szabályozni olyan gyorsan, ahogy csak lehet, a gazdáknak adott közvetlen kifizetés helyett mezőgazdasági klímavédelemként...

 

A mezőgazdasági minisztérium magasrangú hivatalnokai szerint a mezőgazdaságból származó üvegházgázok drasztikus csökkentése csak úgy érhető el, ha mindenki kevesebb húst, tejet, sajtot és joghurtot fogyaszt. De ugyanezek a hivatalnokok beismerik, hogy ez olyasmi, aminek a megtételét egyrészt nem kívánják senkitől, másrészt erre nincs is hatalmuk.

 

Seehofer emberei attól tartanak, hogy a húsra vagy tejre kivetett klímaadó társadalmi vagy politikai felzúduláshoz vezetne – és a termelés tengerentúlra telepítéséhez. Úgy érvelnek, hogy emiatt semmi értelme ezt az utat választani. De a Foodwatch szerint ez az egyetlen értelmes megközelítés, és véleményével nincs egyedül. A World Wildlife Fund, Greenpeace és sok szakértő hasonló nézeten van. A Német Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetsége azt akarja, hogy mind a mezőgazdasági ágazatot, mind a  Környezetvédelmi Tanácsadó Bizottságot vonják be a klímapolitikába.

 

A zöldek klíma bónuszt javasolnak, és Európa Parlamenti képviselőjük, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf szerint van értelme egy CO2 adónak, amíg azt minden ágazatra bevezetik. Azonban szerinte az adót nem kellene a mezőgazdasági támogatások helyettesítésére használni, és a támogatási rendszert teljesen át kell alakítani.

 

Baringdorf, aki maga is biotermelő, azt mondja, hogy bizonyos korlátozás a hústermelésben helyénvaló lenne... (Der Spiegel, Michaela Schiessl és Christian Schwägerl)

 

A cikk teljes, angol szövege: http://www.spiegel.de

 

 

Idézet

Nem magát a Földet mentjük meg, ahogy már mondtam, hanem az csak ok az embereknek ezen a Földön, hogy spirituálisan átalakuljanak, hogy sokkal nemesebbek legyenek, hogy jók legyenek, vagyis, hogy meg akarják menteni a Földet, hogy megmentsék az emberiséget. Ez az ok teszi őket nemessé .

Ching Hai Legfelsőbb Mester a Föld megmentéséről

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok