Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Akár bio módon tartják a szarvasmarhát, akár hagyományos módszerekkel, a végső hatás rossz a környezetre, egy új német fogyasztóvédelmi beszámoló szerint. A mezőgazdasági lobby azonban megakadályozza a politikusokat, hogy foglalkozzanak az üvegházgáz kibocsátás e masszív forrásával.

Normal 0 21 MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman";}

 

Dús mezőn álló, nyugodtan kérődző tehén, és mellette borja: a legtöbb ember számára ez a kép maga a vidéki idill, az élet a természettel összhangban, a gazdálkodás egészséges világa. De Thilo Bode számára e gyengéd tekintetű teremtmény látványa minden, csak nem megnyugtató. Bode, a német Foodwatch fogyasztóvédelmi szervezet vezetője így figyelmeztet: „A tehén egy klímabomba.”

 

 

Image
Mérik egy tehén kibocsátását.

Akár hagyományos, akár bio módon tartják őket, egy dolog közös a tehenekben, hogy annyit böfiznek és pukiznak, amennyi csak jól esik nekik. Mint az összes kérődző, állandóan metánt – a szén-dioxidnál 23x erősebb üvegházgázt - bocsátanak ki, mindkét végükön... A milliárdnyi marha, kecske és birka gáz kibocsátása az, ami a globális felmelegedéshez főleg hozzájárul.

 

 

Bode utána akart járni, milyen erős hatása van ténylegesen a metán, dinitrogén-oxid és szén-dioxid üvegházgázoknak. A Foodwatch hétfőn tett közzé egy átfogó tanulmányt a mezőgazdaság éghajlatra gyakorolt hatásáról, az első olyan tanulmányt, ami megkülönbözteti a hagyományos és bio gazdálkodást. A vizsgálatot végző német Ökológiai Gazdaságkutatási Intézet (IOeW) kutatói figyelembe vették a takarmány és műtrágya gyártásából adódó kibocsátásokat is, továbbá a termőföld igényeket, és a különböző módszerek termelékenységét.

 

Az eredmények elegendők ahhoz, hogy a marhasültek és burgerek végletekig kitartó híveit pánikba kergessék. Még akkor is, ha optimalizálják az összes farmot és módszert - legyen az akár bio, akár egyéb -, hogy csökkentsék a klímára gyakorolt hatásukat, a Foodwatch arra a következtetésre jut, hogy a mezőgazdaság klímabarátabbá tételének lényegretörő megközelítéséhez a marhatartás drasztikus csökkentésére lenne szükség. Ez a sült szeletek és hasonlók árának radikális emelkedését jelentené. „Itt az ideje, hogy visszatérjünk a vasárnapi szelet húsok korához”, mondja Bode.

 

Vakfolt a klímavédelmi politikában

De amikor eljön a pillanat, hogy a rossz hírt eljuttassák az átlagpolgárhoz, a politikusok hirtelen kényes helyzetben vannak. A mezőgazdaság a vakfolt a német kormány klímavédelmi politikájában. A gazdák többnyire mentességet élveznek az üvegházgáz kibocsátás 40%-os csökkentésének ambíciózus programja alól - az 1990-es szinthez képest 2020-ig, olyan módszerekkel, mint az otthonok jobb szigetelése, energiatakarékosság, és benzin helyettesítők használata. Irónikus módon a német mezőgazdaság 133 millió tonna CO2-dal egyenértékű kibocsátásért felelős, így közel van a közúti közlekedésnek tulajdonítható 152 millió tonnás kibocsátás szintjéhez.

 

A Német Mezőgazdasági Minisztériumot a konzervatív Keresztényszociális Unióhoz (CSU) tartozó Horst Seehofer irányítja. Hivatalnokai lefegyverzően egyszerű magyarázattal szolgálnak: „módszertani szempontból túl nehéz” megmérni azokat az üvegházgáz kibocsátásokat, amik a műtrágya használattal, a peszticidek és gyomirtók kipermetezésével, az állatok emésztésével, és a mocsaras területek lecsapolásával járnak. Közben a Környezetvédelmi Minisztériumnak a kérdésről egészen más a véleménye: „Azért adtunk mentességet a mezőgazdaságnak a klímavédelmi stratégia alól, hogy korlátozzuk a potenciális konfliktusforrások számát”, mondja a Szociáldemokrata Párthoz  (SPD) tartozó Sigmar Gabriel környezetvédelmi miniszter egy magasrangú beosztottja.

 

Hans-Joachim Koch, aki korábban a Német Környezetvédelmi Tanácsadó Bizottság elnökeként egészen mostanáig tanáccsal látta el a kormányt, még nyíltabb, amikor azt mondja: „A lobby jól szervezett.” Utódja, Martin Faulstich, egyetért. „Senki sem meri azt mondani, hogy kevesebb húst, és több növényi alapú fehérjét kellene ennünk”, mondja Faulstich, aki megbízást készül adni egy, a mezőgazdaságról szóló különleges tanulmányra.

 

A bizottság különösen aggódik a tervezett környezetvédelmi törvény szövegében  a lazuló környezetvédelmi standardok miatt. A Mezőgazdasági Minisztériumnak sikerült elérnie a mezőgazdaságra vonatkozó szabályok kihagyását, például a mocsarak lecsapolásának tilalmát. A törvény tervezetét most a nyári szünet után a német parlament, a Bundestag elé fogják terjeszteni – de ilyen javaslatok nélkül.

 

A Foodwatch tanulmány eredményei tisztán mutatják, milyen fontos a mezőgazdasági ágazat bevonása. A legrosszabb a mezőgazdasági kibocsátási források közül a mocsarak lecsapolása, az összes kibocsátás 30%-át teszi ki. A mocsarak talajában tárolt nagy mennyiségű CO2 kiszabadul, mikor a földet gazdálkodásra használják. Az IOeW tanulmány szerint az éghajlatra gyakorolt, ilyen káros hatások megállításának egyetlen módja a mocsarak visszaállítása lenne. Az ebből eredő termőföldkiesést ellensúlyozni kellene a bioüzemanyag céjálból történő gabonatermesztés teljes elhagyásával, ami a felhasznált nagy mennyiségű műtrágya miatt a CO2 kibocsátás szempontjából már egy kérdésesnek tartott tevékenység.

 

De a Foodwatch szerint az IOeW tanulmány eredményeit kiértékelve a biogazdálkodás szintén közel sem olyan klímabarát, mint ahogy azt sok fogyasztó hiszi. A teljes áttérés a klímára optimalizált biogazdálkodásra, amihez több föld kell, a kibocsátást kb. 20%-kal csökkentené. De ez alapvetően a nitrogén műtrágya elhagyásából adódna, az energiaigényes előállításával, és a földeken a dinitrogén-oxid kibocsátással. A dinitrogén-oxid 300x-szor olyan ártalmas, mint a szén-dioxid.

 

Alacsony osztályzatok a biogazdálkodásnak

Ha a megművelt föld mennyisége a jelenlegi szinten marad, az eredmény a termelékenység nagy zuhanása lenne. 70%-os csökkenésnek kellene bekövetkezni a hús- és tejtermelésben. A klímára gyakorolt kedvező hatást elsősorban a marhák számának csökkentése biztosítaná, és nem a bio módszerek alkalmazása.

 

A biogazdálkodás a marhatartás területén is rosszabb jegyeket kap. A bio módon tartott bika kevésbé kedvező a klímára, mint igen intenzíven tartott társa, még akkor is, ha figyelembe vesszük a takarmány előállítását. A bio módon tartott bikának több hely kell, és hagyományos almot igényel. Ez kibocsátást termel… Egy dolog azonabn világos: ha bárki azt hiszi, hogy a marhaszeletet bioboltból vásárolva automatikusan hozzájárul a klíma védelméhez, az téved.

 

A különbséget illusztrálni lehet, ha összehasonlítjuk a gépjárművek kibocsátásával. Egy kg legeltetett marhahús előállítása ugyanannyi kibocsátással jár, mint személyautóval 113,4 km vezetés. Az intenzívebb termelési módszerek miatt a hagyományos marhahús 1kg-ja 70,6 km vezetéssel egyenértékű. 1kg hagyományosan előállított sajt 71,4 km vezetésre jön ki, míg a biosajt valamivel kedvezőbb, a maga 65,5 km-ével. 1kg sertéshús 25,8 km vezetésnek felel meg, a bio sertéshús pedig 17,4 km-nek.

 

A vegánok határozottan klímabarát módon élnek. Azonban még az a választás is jelentősen javíthat valakinek a szén lábnyomán, ha elhagyja a marhahúst. De hogyan győzzük meg a gazdákat és fogyasztókat, hogy a klímára kevésbé terhes módon termeljenek és fogyasszanak?

 

 

Image
A különböző táplálkozási szokások üvegházgáz kibocsátása, autóvezetés km-ben kifejezve.

A Foodwatch szerint a mezőgazdasági ágazat részvétele a kibocsátás kereskedelemben nem kivitelezhető. Ehelyett a Foodwatch azt szeretné látni, hogy az Európai Unió megszünteti a mezőgazdaság támogatását, kibocsátási adót és környezetvédelmi vámokat vezet be. Ez a gazdákat CO2-csökkentő termelésre ösztönözné. A fogyasztók lennének azok, akik az új rendszerért fizetnek, azzal a (tervezett) eredménnyel, hogy a hús, tej és sajt ára lényegesen emelkedne.

 

 

Gabriel környezetvédelmi miniszter nagyon hasonló nézeteket vall. Egy még bizalmas stratégiai dokumentumban Gabriel aktívan keresi a a konfliktust a mezőgazdasági lobbyval. Gabriel szerint 40milliárd euró mezőgazdasági támogatás csak akkor lehet indokolható, ha a pénz végül nem ártalmas a klímára nézve. Be akar vezetni egy  környezetvédelmi felügyeleti rendszert is, ami megtiltaná a korábbi esőerdő területekről származó takarmány importját. A Gabriel dokumentum szerint „a támogatások radikális átszervezésére van szükségünk”. Nézete szerint a gazdáknak csak olyan dolgokért kellene pénzt kapniuk, amiknek „pozitív hatása van a természetre és a környezetre”.

 

E nézeteket hangoztatva a  környezetvédelmi miniszter világosan szembe helyezkedik  Seehoferrel, és a brüsszeli bizottság oldalára áll, akik a mezőgazdasági támogatások akár 17%-át újra akarják szabályozni olyan gyorsan, ahogy csak lehet, a gazdáknak adott közvetlen kifizetés helyett mezőgazdasági klímavédelemként...

 

A mezőgazdasági minisztérium magasrangú hivatalnokai szerint a mezőgazdaságból származó üvegházgázok drasztikus csökkentése csak úgy érhető el, ha mindenki kevesebb húst, tejet, sajtot és joghurtot fogyaszt. De ugyanezek a hivatalnokok beismerik, hogy ez olyasmi, aminek a megtételét egyrészt nem kívánják senkitől, másrészt erre nincs is hatalmuk.

 

Seehofer emberei attól tartanak, hogy a húsra vagy tejre kivetett klímaadó társadalmi vagy politikai felzúduláshoz vezetne – és a termelés tengerentúlra telepítéséhez. Úgy érvelnek, hogy emiatt semmi értelme ezt az utat választani. De a Foodwatch szerint ez az egyetlen értelmes megközelítés, és véleményével nincs egyedül. A World Wildlife Fund, Greenpeace és sok szakértő hasonló nézeten van. A Német Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetsége azt akarja, hogy mind a mezőgazdasági ágazatot, mind a  Környezetvédelmi Tanácsadó Bizottságot vonják be a klímapolitikába.

 

A zöldek klíma bónuszt javasolnak, és Európa Parlamenti képviselőjük, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf szerint van értelme egy CO2 adónak, amíg azt minden ágazatra bevezetik. Azonban szerinte az adót nem kellene a mezőgazdasági támogatások helyettesítésére használni, és a támogatási rendszert teljesen át kell alakítani.

 

Baringdorf, aki maga is biotermelő, azt mondja, hogy bizonyos korlátozás a hústermelésben helyénvaló lenne... (Der Spiegel, Michaela Schiessl és Christian Schwägerl)

 

A cikk teljes, angol szövege: http://www.spiegel.de

 

 

Idézet

A gazdasági válság súlyos; ám amikor a klímaváltozásról van szó, a tét sokkal nagyobb. A klímaváltozás jólétünk lehetőségére és népeink életére hat, jelenleg, és a messzi jövőben is…

Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok