Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Gondolta volna, hogy például egy kilogramm sajt előállítása annyi üvegházgáz kibcsátással jár, mintha 70 kilométert autóznánk? A klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséért elsősorban az erőműveket és a közlekedést tesszük felelőssé, holott a mezőgazdaság szerepe szintén nem elhanyagolható.

 
A WWF egy, a napokban megjelent tanulmánya szerint, Németországban az antropogén eredetű üvegházhatású gázok mintegy 11 százalékáért a mezőgazdaság a felelős. (A tanulmányt a természetvédelmi szervezet a berlini Humboldt Egyetem kutatóival és az Agripol GbR tanácsadó iroda szakértőivel közösen készítette.)  Világviszonylatban ez az arány 14 százalék, de amennyiben azt is hozzávesszük, hogy mennyi erdő esik áldozatul annak, hogy mezőgazdasági területté alakítsák, már 30 százalékra nő a mezőgazdaság részesedése.

„Az energiaintenzív mezőgazdaság hasonló mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint a közlekedési szektor” – véli Tanja Dräger de Teran, a németországi WWF agrárszakértője. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságot is bevonják a klímavédelembe.
 
ImageA mezőgazdaságban nem a szén-dioxid-kibocsátás okozza a problémát, ugyanis azt a termesztett növények szén-dioxid-felvétele kompenzálja. A legfőbb gondot a légkörben kisebb mennyiségben előforduló, de az üvegházhatást jelentősen fokozó metán és a kéjgáz (dinitrogén-oxid) jelenti. E két gáz mezőgazdaságból származó éves kibocsátása Németországban 65 millió tonna szén-dioxidnak felel meg.

„A metán és a kéjgáz a legerősebb üvegházhatású gázok. Annak ellenére, hogy már régóta köztudott, hogy a metán 21-szer, a kéjgáz 310-szer erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és legfőbb forrásuk a mezőgazdaság, nem történtek klímavédelmi intézkedések ezen a téren” – nyilatkozta Harald von Witzke, a Humboldt Egyetem oktatója, a tanulmány társszerzője.

A metán a mezőgazdaságban a kérődző állatok bélrendszerében keletkezik bomlás során. A kéjgáz világviszonylatban elsősorban a rizstermesztésből származik, de Németországban (és a legtöbb európai országban) elsődleges forrása a földekre kiszórt műtrágya, amelynek egy részét nem veszik fel a növények, hanem a levegőbe jut. Witzke szerint egy hektár műtrágyával kezelt termőföldről évente 1,3 tonna szén-dioxidnak megfelelő dinitorgén-oxid szabadul fel.
 
Natianal Geographic 
WWF.de 

Idézet

Nem volt elég ember, hogy kiálljon és kommunikáljon a bolygó sürgősségéről, és a megoldásról is, mint a vegetáriánus étrendről, ahogy mi most tesszük.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a Mars klímaváltozás katasztrófájáról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok