Klímaváltozás, Globális felmelegedés

"Ha az állatállomány felelős az antropogén üvegházgáz kibocsátások legalább 51%-áért, akkor mérséklő intézkedések többé nem elégségesek, és az állatállománynak tulajdonítható kibocsátások széles körű elkerülése létfontosságúvá válik."

 

A globális üvegházgáz kibocsátások legalább 51%-át az állattartásnak tulajdonító World Watch Institute jelentés társszerzőjét nemrég meghívták, hogy tartson előadást az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) klímaváltozással foglalkozó döntéshozói tanácskozásán. A római székhelyű szervezet azon dolgozik, hogy támogatást gyűjtsön a globális felmelegedés és az élelmiszerbiztonság együttes megoldására, ami felhívja a figyelmet a klímaváltozás hatásait mérséklő sok mezőgazdasági lehetőségre. Beszédében Dr. Goodland több javaslatot tett, köztük a növényi alapú étrend terjesztését, és azt, hogy az állattartás kibocsátásait minden, a globális felmelegedést csökkenteni kívánó megközelítésnél figyelembe kellene venni. (Supreme Master TV, 2009. december 10.)

 

 


 

Robert Goodland: „Erdők, halászat, mezőgazdaság: Jövőkép a fenntarthatóságról”

 

Szakértői tanácskozás az üvegházgáz kibocsátásokról és a mérséklés lehetőségeiről

FAO 2009. december 2-4

 

Részletek:

 

--A FAO 1945-ös alapítása és a mai nap között a világ emberi népessége közel megháromszorozódott, míg az állatállomány létszáma több mint hatszorosára nőtt. Ennek eredményeként az állattartás a természeti tőkétől függő sok ágazat egyikéből mára a természeti tőke jövőjének fő meghatározója lett. Figyelemre méltó módon az állatállomány az erdőirtás fő hajtóereje, miközben elfogyasztja a kifogott tengeri élőlények mintegy felét, és a piacra kerülő összes terményeknek közel felét.

 

--Az állatállomány hosszú árnyéka megbecsüli az állatállománynak világszerte tulajdonítható üvegházgáz kibocsátásokat. Kimutatja, hogy az összes élőlény légzéséből származó légköri szén – a talaj szervesanyagának oxidációjával és eróziójával együtt – már felülmúlja a fotoszintézis képességét, hogy azt a szenet megkösse. Ez arra utal, hogy már túl nagy az állatállomány ma a Földön.

 

--Ha az állatállomány felelős az antropogén üvegházgáz kibocsátások legalább 51%-áért, akkor mérséklő intézkedések többé nem elégségesek, és az állatállománynak tulajdonítható kibocsátások széles körű elkerülése létfontosságúvá válik. Például, a legeltetéses állattartáson javítva valamelyest növelhetők a talaj széntartalékai. Azonban csak a hús nagyjából 8%-át állítják elő legeltetve tartott állatokból, és erdőirtás nélkül kevés földterület áll rendelkezésre ennek növelésére. Továbbá, amikor az állatokat legeltetve tartják, akár háromszor annyi metánt bocsátanak ki, mint az intenzíven tartott állatállomány.

 

--Az állattartás termékei és a takarmány globális árucikkek, így repülővel, hajóval és kamionokkal mindenfelé szállítják a világon; a klímaváltozás is átszeli a határokat Ezért a döntéshozóknak saját határaikon túl kell tekinteniük, hogy figyelembe vegyék az állattartás hatásait az éghajlatra. Ily módon érthetővé – sőt mi több, szükségessé – válik elképzelnünk egy olyan világot, ahol nem minden, ma az állatállománynak és takarmánynak szentelt földterület marad meg így.

 

--az állatállomány és takarmánytermesztés céljaira használt földterület révén elérhető szén megkötés az egyetlen járható út a ma a légkörben lévő szén jelentős mennyiségének megkötésére a közeli jövőben. Figyelember véve azt az állattartásra és takarmánytermesztésre használt földterületet, amelyen erdő regenerálódhat, és az állattartásnak tulajdonítható viszonylag rövid élettartamú metán magas szintjét, az állatállomány létszámának csökkentése volna a klímaváltozás megfordításának leggyorsabb módja.

 

--A 2008-as élelmiszerválság szerkezeti okai megvannak, ezért nem sok kell ahhoz, hogy újabb élelmiszerválság következzen be.

 

--Ugyanazt a terményt, amit bioüzemanyag előállításra és az állatállomány etetésére használnak, ehelyett emberek táplálására is lehet használni. A világon az éhezők száma most először túllépte az 1 milliárdot, és 2050-re az alultápláltság 20%-os növekedésére számítanak. Már most évente 6 millió gyermek hal éhen.

 

--a népesség előrejelzett növekedése azt jelenti, hogy talán az egyetlen út a kívánt mennyiségű élelmiszer előállítására az állatállomány létszámának jelentős csökkentésén át vezethet

 

--friss beszámolók szerint az erdőirtásból és erdőtüzekből származó üvegházgáz kibocsátások felülmúlják a világszerte a közlekedésből származókat. Most évente New York állam méretű területen [másfél Magyarország - a ford.] tűnnek el a trópusi erdők, és a légkörbe így bejutott szén a teljes globális üvegházgáz kibocsátás durván 17%-áért felelős. Hosszú időbe fog telni, mire a világ közlekedési járműparkja kibocsátás nélküli lesz. De most azonnal a globális üvegházgáz kibocsátások 17%-át meg lehet szüntetni a trópusi erdők kivágásának és felégetésének leállításával.

 

--Évente a [tengeri] „kék szénnyelők” 7%-a tűnik el, ami az 50 évvel korábbi pusztulási sebesség hétszerese.

 

--Világszerte csupán a sertések és csirkék hatszor annyi tengeri lényt fogyasztanak el, mint az amerikai fogyasztók, és kétszer annyit, mint a japán fogyasztók.

 

--Az állatállománynak tulajdonítható üvegházgáz kibocsátásokon kívül az állattartás szintén nagyon alacsony hatékonyságú a vízhasználatban, a jobb alternatívákkal összehasonlítva. Például felmérések kimutatták, hogy akár 200000 liter vizet is felhasználnak minden egyes kilogramm marhahús előállításához, szemben a szójabab kilogrammonkénti 2000 literjével. Az állattartás által felhasznált vízmennyiségen kívül ez felelős az állattartó telepek nagy mennyiségű folyékony hulladékáért, a folyók és parti vizek szennyezéséért (vörös burjánzások) és az eutrofizációért, ami csökkenti a vízi élőlények populációit, és a rendelkezésre álló tiszta víz mennyiségét. Világszerte az állatállományt tekintik a következő jelenségek fő hajtóerejének: talajvízszint csökkenés, az eső csökkenő mértékű beszivárgása a talajba, és elsivatagosodás. Ma ezek mindegyike világszerte fokozódik.

 

--Mint a világ minden egyéb kibocsátása esetén, az állattartásnak tulajdonítható kibocsátásokat olyan hatásoknak kellene tekinteni, amit az az iparág vagy ágazat kezel vagy birtokol, amelyik azokat kibocsátja… De az állattartó ágazat a nagyobb élelmiszeriparon belül helyezkedik el – ami összességében sokkal kisebb volumenben állítja elő az állattartás termékeit, mint amilyen volumenben termel gabonát, pillangóst, gyümölcsöt és zöldséget, amelyek mindegyike ki van téve az állattartásnak tulajdonítható kibocsátások hatásainak. Továbbá ez a kitettség valószínű nagyobb, mint bármely egyéb ágazat kitettsége ugyanezen kibocsátásokkal szemben. Ezért meggyőző gazdasági indíték áll az élelmiszeripar rendelkezésére, hogy e kibocsátások hatásait kezelje, amint ezek teljesen elfogadottá válnak.

 

--Csökkenteni kellene, vagy meg kellene szüntetni a következők anyagi támogatását, hogy több erőforrás álljon rendelkezésre a fenntarthatóság és élelmiszerbiztonság befektetéseire: minden nagy volumenű állattartás és takarmánytermesztés; az öreg erdők ipari kitermelése; élelmiszeren alapuló termények használata bioüzemanyag gyártásra; a legtöbb tengeri kereskedelmi halászat…

 

--mi ebben a teremben kevésbé leszünk felelőssé téve a főnökeink és az ügyfeleink előtt, mint a hosszú távú közérdek előtt – vagy hogy tömörebben fogalmazzak, a történelem előtt.

 

Forrás: „Erdők, halászat, mezőgazdaság: Jövőkép a fenntarthatóságról” Szerző: Robert Goodland (angol nyelvű pdf)

Robert Goodland korábbi munkahelyéről, a Világbankról (angol nyelvű cikk)

Idézet

Ha vegák lesznek, zöldek lesznek, jót tesznek, akkor az azt jelenti, hogy jobbak lesznek; a tudatosságuk felemelkedett egy magasabb szintre. Akkor persze megérdemlik a Földet. Tovább élhetnek itt ők, és a gyerekeik, unokáik, dédunokáik, stb.

 

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok