Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A rövidebb telek gyengítik az erdei „szénelnyelõket”; az adatok elemzése megfordítja a tudósok várakozását

 


Gyengül az erdõk azon képessége, hogy felszívják az ember által termelt szén-dioxidot, mutat rá egy elemzés, a fagyott Észak több mint 30 helyszínérõl, több mint két évtized adatai alapján.

A ma közzétett felfedezés döntõ fontosságú, mert azt jelenti, hogy az általunk kibocsátott CO2 nagyobb része fog a légkörben az éghajlatra hatni, ahelyett, hogy biztonságban elzárva lenne a fákban, vagy a talajban.

Az eredmények részben választ adhatnak azokra a friss tanulmányokra, amelyek szerint a légköri CO2 mennyisége a vártnál gyorsabban növekszik. Ha a magasabb hõmérsékletek azt jelentik, hogy a növények és mikrobák kevesebb szenet szívnak fel, akkor a globális felmelegedés gyorsulni fog.

Az Al Gore-ral közösen Béke Nobel-díjat kapott Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) arra a következtetésre jutott, hogy az emberiségnek nyolc éve maradt a globális felmelegedés legrosszabb hatásainak megakadályozására.

A szárazföld és a tenger szénfelvétele döntõ a jövõ melegedésének elõrejelzésében. „Jelenleg 50% kedvezményt kapunk a fosszilis üzemanyag kibocsátásunk éghajlatra gyakorolt hatását tekintve”, írta John Miller, a Coloradói Egyetem éghajlatkutatója a Nature újságban a kutatáshoz fûzött kommentárjában – ami azt jelenti, hogy amit kibocsátunk, annak felét felszívják az óceánok és a szárazföldi ökoszisztémák. „Sajnos nincs rá garanciánk, hogy az 50% kedvezmény folytatódni fog, és ha eltûnik, a kérlelhetetlen fosszilis üzemanyag CO2 kibocsátásunk teljes éghajlati lökését érezni fogjuk.”

A meglepõ újragondolás azzal a világszerte bõségesen rendelkezésre álló bizonyítékkal kapcsolatos, hogy a tél késõbb, a tavasz pedig korábban kezdõdik. Az északi szélességi fokokon a tavaszi és nyári hõmérsékletek 1,1 és 0,8oC-kal emelkedtek az utóbbi két évtizedben. Ez a növények számára hosszabb növekedési idõszakot jelent, amirõl a tudósok azt gondolták, hogy a melegedés lassításában jó dolognak kellene lennie. Ez a fokozott növekedés még az ûrbõl is látható, ahol a mûholdas mérések a föld zöldülését mutatják. Ahogy a növények több CO2-t vesznek fel, annak fékeznie kellene a CO2 növekedését.

Azonban az új adatok azt mutatják, hogy ez így túl leegyszerûsített. A csoport az északi régiók – köztük Szibéria, Alaszka, Kanada és Európa – több mint 30 megfigyelõ állomásának adatait elemezte. Az 1980-ig visszanyúló adatok képet adnak a helyi légkörben a CO2 szintjérõl. Ez a fotoszintézis során a növények CO2 felvételének eredménye, csakúgy, mint a növények és mikrobák CO2 kibocsátása a légzés során.

A csoport különösen arra az õszi dátumra figyelt, amikor az erdõk nettó szén elnyelõbõl átváltottak nettó kibocsátóvá. Ahelyett, hogy ez a dátum az éven belül késõbbre tolódott volna, ahogy várták, valójában hamarabb következett be – néhány helyen néhány nappal, de más helyeken néhány héttel.

„A mûholdas adatokból származó információ, hogy a zöldülés erõsödik, jó jelnek tûnt. Volt remény arra, hogy ez segíthet nekünk a kibocsátás enyhítésében”, mondta Anders Lindroth, a kutatócsoport tagja a svédországi Lund Egyetemrõl. „De még akkor is, ha van egy zöldülés, ez nem jelent pozitív hatást a szén-egyensúlyban… ez rossz hír.” „Ez potenciálisan nagyobb melegítõ hatást jelent”, mondta Timo Vesala a Helsinki Egyetemrõl, a kutatás irányítója.

Nehéz pontosan megjósolni azt, ahogy ez a trend a jövõ melegedésére fog hatni, mondta Colin Prentice a Bristol Egyetemrõl. „Több évtizednyi hosszabb idõszakok alatt a modellek változásokat jósolnak a vegetáció struktúrájában, köztük tundra területek erdõsödését, az erdõk pedig a tundránál sokkal több szenet szoktak felvenni. Ezért szkeptikus lennék, hogy bármi specifikus jövõbeli vonatkozást belelássak ezekbe a felfedezésekbe.”

A kutatás részben választ adhat a Global Carbon Project eredményeire, ami megerõsítette, hogy a légköri CO2 szint emelkedése gyorsul. 1970 és 2000 között a koncentráció kb. 1,5 ppm-mel (1 ppm: 1 rész 1 millióból) növekedett évente, de 2000 óta az éves növekedés átlagosan 1,9 ppm-re ugrott – a vártnál 35%-kal magasabbra. Az emelkedés részben Kína megnövekedett CO2 termelésének tudható be, de a csoport szerint a gyengülõ szénelnyelõk szintén felelõsek.

James Randerson írása
The Guardian, 2008. január 3.

Idézet

Annyira, annyira közel vagyunk a piros vonalhoz, hogy esetleg holnap felébredve azt találhatjuk, hogy már nincs semmi, ami menthető.

Maneka Gandhi, az indiai Parlament tagja, volt Környezetvédelmi Miniszter

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok