Szakértők előrejelzései szerint fokozódik a pollenek által kiváltott allergiás reakció, a szennyezett levegő pedig növeli az asztmatikus rohamok gyakoriságát.
Korábbi rügyfakadás és pollenszórás
A globális felmelegedés az eddig ismerteken kívül fokozódó veszélyt jelent az asztmás és allergiás betegekre - olvasható a Journal of Allergy and Clinical Immunology (Allergiai és Klinikai Immunológiai Szakfolyóirat) szeptemberi számában megjelenő összefoglaló cikkben.
A cikk szerint rosszabb allergiás idényekre számíthatunk. A melegebb klíma magával hozza a korábbi tavaszi rügyfakadást és az összes növényi allergén idényének hosszabbodását, többek között a parlagfűét és a fekete ürömét is. Másrészt a súlyosabb légszennyezettség, a megnövekedett légköri ózontartalom, a több erdőtűz mind rontja a levegő minőségét, ezzel súlyosbítva az asztmát.
Az allergiában vagy asztmában, esetleg mindkettőben szenvedő betegeknek számolniuk kell betegségük súlyosbodásával: kevesebb tünetmentes napra kell számítaniuk. A szakemberek azt ajánlják, hogy az orvosok tanítsák meg betegeiknek, hol találják és hogyan értelmezzék a napi pollen- levegőminőségi jelentéseket.
A hazai adatok is hasonlóak
Ahogy arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a Magyarország területén is előrejelzett hőmérsékletemelkedés egyre komolyabb hatással lesz a kora tavaszi, szélbeporzású allergén fajok megjelenésére, ami korábbra tolódik. Bizonyos növények pollenmennyiségének növekedését már tapasztalták is egy 10 éves vizsgálati periódus alatt. A nyír legkorábbi és legkésőbbi virágzása között egyhónapos eltérést észleltek, míg a kőris esetében ez a különbség majdnem két hónap volt a napi maximális hőmérséklet emelkedésével. 2007-ben pedig a mogyoró és az éger az átlagos időponthoz képest több mint egy hónappal korábban, azaz már január közepén elkezdte a virágzást.
Mediterrán allergének Magyarországon is
"A korai, barkás fák és a nyári gyomok esetében is évről évre a pollenek mennyiségének folyamatos és jelentős növekedését regisztrálhatjuk, de szinte nincs olyan a vizsgált növények között, amelyek esetében csökkenne a virágporszemek kibocsátása" - mondta korábban az [origo]-nak Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. "Továbbá komoly kockázati tényező lehet az elkövetkező tíz évben, hogy a mediterrán éghajlaton őshonos és ott jelentős allergénnek számító növények - olajfűz, tiszafa, ciprusfélék - hazánkban is elkezdenek elterjedni, és az arra érzékenyek esetében allergiás tüneteket okozhatnak."
A vírusok és az allergének együtt támadnak
Az átlagosnál melegebb idő következtében komoly problémát jelenthet a náthát okozó vírusok fertőzési idejének kitolódása is. A szokatlanul enyhe őszi idő következtében ugyanis már szeptember közepétől jelentősen nő a vírusos megbetegedések száma. A kór során a gyulladt nyálkahártya-felületek kitűnő, a szokásosnál könnyebb bejutási lehetőséget biztosítnak az allergiát okozó - még javában virágzó - pollenszóró növények számára, és ez jelentősen növelheti az allergiára való hajlamot.
(Forrás: origo.hu)
