Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A világ vadon élő fajainak védelmével foglalkozó szervezet, a Wildlife Conservation Society napokban közzétett új jelentésében tizenkét olyan kórokozót gyűjtöttek össze, amelyek a klímaváltozás hatására a jövőben újabb területeket hódíthatnak meg, egyaránt veszélyeztetve ezzel az emberi egészséget és a vadvilág állapotát. A "halálos tizenkettőnek" nevezett kórokozók között szerepel például a madárinfluenza, az ebola, a kolera és a tuberkulózis. A vadon élő állatok egészségi állapotának nyomon követésével fel lehetne készülni az emberi egészséget érintő problémákra is - állítják a tanulmány szerzői.

 

A Wildlife Conservation Society (WCS) szakértői a Világ Természetvédelmi Unió (IUCN) barcelonai találkozóján közzétett tanulmányukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés és a csapadék eloszlásváltozásai miatt többféle, állatokat és embereket egyaránt fenyegető kórokozó terjedése indulhat meg újabb területeken. A szakemberek tizenkét kórokozót emeltek ki: ezek közé tartozik a madárinfluenza, a kullancsok által terjesztett babeziózis és Lyme-kór, a kolera, az ebola, a különféle külső és belső élősködők, a pestis, az algavirágzás által okozott úgynevezett "vörös áradat", a szúnyogok által is terjesztett Rift-völgyi láz, a cecelégy által továbbadott álomkór, a tuberkulózis, valamint a sárgaláz.

 

A legjobb védekezési módszer a kutatók szerint az lehet, ha a vadvilág egészségi állapotát minden országban folyamatosan nyomon követik annak érdekében, hogy a kórokozók terjedési útvonalairól minél többet megtudjanak: ezzel előre fel lehetne készülni az emberi megbetegedések számának növekedésére és hatékonyabban lehetne enyhíteni a humán egészségügyi következményeket.

 

"A klímaváltozás szóhoz leginkább az olvadó jégsapkák és az emelkedő tengerszint képei társulnak, amelyek a tengerparti városokat és azok lakóit fenyegetik, de legalább ennyire fontos az is, ahogyan az éghajlatváltozás a különféle kórokozók elterjedési területeit befolyásolja. A vadon élő állatok egészsége szoros kapcsolatban áll az egész társuláséval, amelyben élnek, így a klímaváltozás által okozott egészen kis változásoknak is komoly következményei lehetnek. Ránk nézve szintén veszélyesek ezek a változások, hiszen az állatokat megbetegítő vírusok közül jó néhány az emberekre is halálos, így korántsem mindegy, milyen fertőzéseket kapnak el és kezdenek terjeszteni a vadon élő állatok" - mondta Dr. Steven E. Sanderson, a vadvilág védelmi társaság elnöke és ügyvezető igazgatója.

 

A "halálos tizenkettő" listája

Sok más egyéb, állati és emberi megbetegedést egyaránt kiváltó kórokozó mellett a kutatók tizenkettőt vettek fel a leginkább fenyegető betegségek listájára, amelyek fokozott terjedése várható a közeljövőben. Ezeken kívül természetesen még jó néhány kórokozóról gyűjt adatokat a szervezet, arról azonban egyelőre mindegyik esetben kevés adat áll a rendelkezésünkre, hogy a klímaváltozás miképpen befolyásolja majd a különféle vírusok, baktériumok és egyéb élősködők jövőbeli elterjedését. Az alábbi összeállítás nem átfogó jellegű, és az is előfordulhat, hogy az újabb tanulmányok eredményei alapján egyiket vagy másikat törölni fogják a listáról, ha az éghajlati viszonyok változásai mégsem kedveznek majd a terjedésüknek.

 

Madárinfluenza

A madárinfluenza vírusa vadon élő állatokban, elsősorban vadmadarakban fordul elő, náluk azonban a fertőzés sok esetben nem jár semmilyen komoly következménnyel. A madárinfluenzát okozó vírus a fertőzött állatok testnedveivel és ürülékével terjed. A házi szárnyasok elsősorban más háztáji madaraktól, illetve a vadmadarak fertőzött egyedeitől kaphatják el a vírust: a madárinfluenza legnagyobb megbetegítő-képességgel (patogenitással) rendelkező törzse a H5N1-es vírustörzs, amely a jövőben feltételezhető influenza-világjárvány kialakulása miatt továbbra is komoly aggodalmat okoz az egészségügyi szakembereknek. Az új világjárvány - a korábbiakhoz hasonlóan - vélhetően Ázsiából indul majd, hiszen ez a térség kiváló közeg az állatokra, illetve az emberekre is veszélyes vírustörzsek keveredéséhez. Ha a nagy halálozási aránnyal járó madárinfluenza és az emberről emberre cseppfertőzéssel, könnyen terjedő hagyományos influenzavírus találkozik, akkor új, hibridvírus alakul ki, amely a humán influenzához hasonló gyorsasággal fog terjedni, annál azonban sokkal veszélyesebb lesz. Ennek oka, hogy immunrendszerünk még sosem találkozott ezzel a vírussal, így védekezni sem tudunk majd ellene.

A legutóbbi számítások szerint az influenza-világjárvány kialakulásának esélye az elkövetkező tíz évben 50%-nál is nagyobb: a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a H5N1 régiók közötti terjedését elsősorban a szárnyasok kereskedelme irányítja, de az éghajlati változások is hatással lehetnek a vírustörzs terjedésére. A száraz telek és a gyakori téli viharok megszakíthatják a vadmadarak hagyományos vándorlási útvonalait, aminek következtében a vad és a házi madárpopulációk nagyobb eséllyel kerülnek kapcsolatba egymással a maradék, elérhető vízforrásoknál.

 

Babeziózis

A babeziózis a Lyme-kórhoz hasonlóan a kullancs által terjesztett betegségek közé tartozik. A Babesia egy egysejtű élősködő, amelynek számos faja létezik, ezek közül több nemcsak az állatokat, hanem az embert is képes megfertőzni, bár mindez csak ritkán jár halálos következménnyel. Az emberi fertőzések gyakorisága mindamellett egyre növekvő tendenciát mutat: az egyszeri fertőzések nem feltétlenül okoznak komoly problémát, azonban ha a kullancscsípések gyakorisága miatt többször is megismétlődik a fertőződés, akkor az adott személy más kórokozókkal szemben is érzékenyebbé válhat. (Erre jó példa az oroszlánok tömeges kihalása Kelet-Afrikában egy főleg a kutyákra veszélyes morbillivírus következtében: az éghajlati fertőzések miatt közvetett módon gyakoribbá vált az oroszlánok babeziózissal történő fertőződése, amelynek hatására érzékenyebbé váltak a morbillivírussal szemben is.) Európában és Észak-Amerikában a babeziózis embereknél is egyre gyakoribbá vált, amely kapcsolatba hozható a kullancsok gyakoriságának növekedésével. A babeziózis az egyik példa arra, hogy azokat a fertőzéseket, amelyek korábban csak korlátozott mértékben befolyásolták az emberi egészséget, ezentúl komolyabban kell venni.

 

Lyme-kór

A Lyme-kór kórokozója a Borrelia baktérium, amelyet a Babesia fajokhoz hasonlóan szintén a kullancsok közvetítenek (megjegyzendő, hogy a kullancsok világszerte körülbelül 300-féle betegséget terjesztenek, de csak töredékük veszélyes emberre). Amerikában a Borrelia burgdorferi, Európában pedig még két másik faj, a főképp az idegrendszeri formákért felelős Borrelia garinii és az idült bőrtüneteket okozó Borrelia afzelii terjedt el. A kullancsok gyakorisága és elterjedési területeik nagysága módosulni fog az éghajlati változások hatására, vagyis a Lyme-kór is új helyeken bukkan majd fel, az állati és emberi fertőzések pedig várhatóan egyaránt gyakoribbá válnak a jövőben. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint 2007-ben a szokásos átlagnál kevesebb, 964 új esetet regisztráltak (2006-ban 1242 volt az esetszám), azonban a Lyme-kór valódi gyakoriságát - a környező országok adatait is figyelembe véve - ennek körülbelül a tízszeresére becsülhetjük (évente átlagosan 10 000 friss fertőzés).

A Lyme-kór ellen nem létezik védőoltás, de az időben felismert betegség jól gyógyítható antibiotikummal. A betegség kezdeti stádiumában az egyetlen tünet a különböző testfelületeken megjelenő, körkörösen terjedő bőrpír, a Lyme-folt, amelyet égő, viszkető érzés is kísérhet. A kór későbbi fázisában idegrendszeri panaszok, ízületi gyulladások jelentkeznek, amelyeket sikerrel gyógyítanak.

 

Kolera

A kolerát szintén baktérium okozza. A Vibrio cholerae szennyezett vízben élő apró élőlényekben telepszik meg, de jelen lehet a nyers kagylófélékben, így például az osztrigákban is. A súlyos hasmenést okozó betegség elsősorban a fejlődő országokban fordul elő: a fertőződést követően hamar halállal végződhet a betegség. A kolera elterjedése nagyban függ a hőmérsékleti változásoktól, így a vizek hőmérsékletének emelkedése gyakran közvetlen kapcsolatba hozható a betegség megjelenésével. A világszerte emelkedő hőmérsékleti értékek alapján a kolera előfordulási gyakoriságának növekedése várható.

 

Ebola

Az ebola súlyos vérzéssel és lázzal járó halálos betegség, amelyet kétféle vírus, az Ebola- és a Marburg-vírusok okozhatnak. A Marburg-vírust - legalábbis járványos formában - eddig csak egyszer észlelték 1967-ben, az Ebola azonban már többször okozott járványos megbetegedést Afrikában (ezt legelőször 1976 augusztusa és novembere között észlelték Dél-Szudánban és Zairében, ugyanabban az időszakban). A kétféle vírus nemcsak az emberekre, hanem a gorillákra és a csimpánzokra is egyaránt veszélyes, jelenleg pedig nem rendelkezünk rá hatékony gyógymóddal. Az sem ismert, hogy honnan ered a fertőzés, és nem létezik rá védőoltás sem. Többféle adatsor is amellett szól, hogy a kétféle vírus járványos esetei összefüggésbe hozhatóak az esős és a száraz évszakok szokatlan ütemű váltakozásaival: ha a klímaváltozás hatására eltolódnak, illetve meghosszabbodnak az évszakok, akkor számítani lehet rá, hogy az ebola is újabb területeken és gyakrabban fog felbukkanni.

 

Külső és belső élősködők

Az élősködők (paraziták) a szárazföldi és vízi környezetben egyaránt elterjedtnek számítanak (élősködőnek nevezzük azokat a szervezeteket, amelyek egy másik faj - a gazdafaj - egyedeinek testében vagy testfelszínén élnek, és annak testéből táplálkoznak). Ahogy az átlaghőmérséklet és a csapadékeloszlás is változik, az élősködő szervezetek túlélési képessége sokfelé megnőhet, ami az állati és az emberi fertőzések növekedését vonja maga után. A paraziták sok faja zoonotikus, vagyis képes a vadon élő vagy háziasított állatokról az emberre, illetve az emberről az állatokra átterjedni. Veszélyes zoonózis például a veszettség, de ide tartoznak a kutyában vagy a macskában élő bélférgek is, amelyek közül az orsógiliszta és a fonálféreg veszélyes az emberre.

Zoonotikus parazitának számít továbbá a fonálférgek közé tartozó Baylisascaris procyonis, amelyet a mosómedvék terjesztenek, sok más fajra - köztük az emberre is - azonban halálos veszélyt jelent. Ennek egy közeli rokona a Baylisascaris schroederi, amely még természetes hordozójában, az óriáspandában is halálos betegséget okozhat. A parazitafajok terjedésének nyomon követése a vadon élő és a haszonállatok körében egyaránt segíthet az emberi fertőzések forrásának azonosításában.

 

Álomkór

Az álomkór (latin szóval trypanosomiasis) két típusa van, egy gyors lefolyású kelet-afrikai és egy lassabb, egy-hat év alatt lezajló nyugat-afrikai változata. Az első típus kórokozója az állati ostoros egysejtűek közé tartozó Trypanosoma brucei rhodesiens, amelyet főként a gyilkos cecelégy terjeszt, a másik típusért pedig a Trypanosoma brucei gambiense felelős, amelyet egy másik cecelégyfaj továbbít (a szarvasmarhák tekinthetőek a betegség egyik fő forrásának). Az egysejtű az emberbe jutva először a véráramban élősködik, később azonban bejuthat az agy- és a gerincvelői folyadékba, majd a központi idegrendszerbe is. Az egysejtű a vérszívó cecelégy nyálával jut be az emberi érrendszerbe.

Az álomkór járványos elterjedése főleg Afrika szubszaharai részén jellemző, 36 országban, és összesen nagyjából 300 000 új fertőződés történik évente, amelyből több mint 40 000 végződik halállal Kelet-Afrika egyes területein. A klímaváltozás közvetett és közvetlen hatásai (például a földhasználatot érintő változások) a cecelégypopulációk elterjedésének befolyásolásán keresztül fokozhatják az álomkór terjedését.

 

Pestis

A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott, egyik legrégebben ismert fertőző betegség. A kórokozó baktérium főként a rágcsálók (egér, patkány) bolháiról kerülhet át az emberre, de a kór cseppfertőzéssel is terjed (a fertőződést követően a bőr gyakran sötétkékké válik, innen származik a "fekete halál" elnevezés). A pestis még manapság is jelentős számú megbetegedést okoz az állatvilágban, és egyes helyeken még emberi megbetegedések is előfordulnak. A hőmérséklet és a csapadékeloszlás változásai várhatóan világszerte hatással lesznek a rágcsálók populációinak elterjedésére, ami a pestis és a többi, rágcsálóhoz köthető betegség eseteinek gyakoribbá válását vonhatja maga után.

 

"Vörös áradat"

A "vörös áradat" névvel az algavirágzások során kialakuló jelenséget illetik, mivel a különféle algafajok túlzott elszaporodása miatt vörösre festődik a tenger vagy az óceán színe. A vörös ár nemcsak a vízi társulások élőlényeire, hanem az emberi egészségre is ártalmas lehet, hiszen bizonyos fajok különféle mérgező anyagokat, toxinokat termelnek. Ezek között idegmérgek (neurotoxinok) is lehetnek, amelyek a táplálékláncba jutva komoly veszélyt jelenthetnek a tengeri élővilágra (ilyen idegmérget termel például a Karenia brevis algafaj, amelynek mérge a levegőbe kerülve köhögést és könnyezést válthat ki). Az említett idegmérgek - brevetoxinok, domoiksav és az úgynevezett saxitoxinok, amelyek a kagylómérgezések fő kiváltói - az emberre is halálosak lehetnek, amennyiben túl nagy koncentrációban jutnak a szervezetünkbe. Édesvizekben hasonló jelenség a cianobaktériumok által okozott vízvirágzás: a cianobaktériumok néhány faja tömegesen elszaporodva halpusztulást okozhatnak. A hőmérséklet-változás vagy a táplálékhálózat klímaváltozásból eredő megváltozása előre nem látható következményekkel járhat az algavirágzások gyakoriságára: gyakran a tengeri élővilág változásai jelzik először, hogy az algák tömeges elszaporodása várható.

 

Rift-völgyi láz

A Rift-völgyi lázat okozó vírus (Rift Valley Fever Virus; RVFV) szintén a már említett zoonotikus betegségek közé tartozik és jelentős közegészségügyi következményekkel járhat, különösen Afrikában és a Közel-Keleten. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) az "A" kategóriába, vagyis azon kórokozók közé sorolja, amelyek gyors, széleskörű elterjedéssel fenyegethetnek. Az először a kenyai Nagy Hasadékvölgyben (Rift Valley) 1913-ban elkülönített vírus sokáig csak állatok között terjedt: a betegség főleg a szubszaharai afrikai országok állatállományát pusztítja. Véren és nyers tejen át, illetve belélegzéssel terjedhet. A fő fertőzőforrást különböző szúnyogok, többek között a Magyarországon is honos dalos szúnyogok jelentik, amelyek a háziállatok vérétől fertőződnek meg. A vírus először 1977-78-ban okozott komoly riadalmat, amikor Egyiptomban fertőzött meg több millió embert és követelt több ezer életet, 2000-ben pedig Szaúd-Arábiában és Jemenben is feltűnt, itt azonban enyhébb lefolyású volt.

A betegség alapesetben enyhe lázas rosszullétet vált ki, amely szédüléssel és komoly súlyvesztéssel jár. Az esetek 1-10 százalékában vakságot okoz, krónikus esetben pedig sárgaságot, agyhártyagyulladást és belső vérzést idéz elő. Az ilyen esetek 50 százaléka halállal végződik, azonban így is csak az összes beteg 1 százaléka hal meg. A vemhes állatok 100 százaléka elvetél, ha a vírus megjelenik köztük: általában ez a jele a Rift-völgyi láz felbukkanásának. A szúnyogoknak a betegség terjesztésében játszott szerepe miatt a klímaváltozás hatásai ebben az esetben is negatív módon érvényesülhetnek.

 

Tuberkulózis

A tuberkulózis kórokozója ma már világszerte mindenhol megtalálható és ez elsősorban Afrikában okoz problémát, ahová az 1800-as években az Európából bevitt állatállománnyal jutott el először a baktérium. Emberi tébécéfertőzést okozhat a Mycobacterium tuberculosis, illetve a M. bovis, a M. microti vagy a M. africanum. A betegség a nem kezelt beteg köpetében megtalálható baktériumok révén terjed, cseppfertőzéssel, a fejlődő országokban (például Dél-Afrikában) pedig az is gyakori, hogy a gyermekeket a pasztörizálatlan tejben lévő Mycobacterium bovis betegíti meg. A fertőzött egyén immunrendszere általában megsemmisíti a baktériumot, vagy elszigeteli a fertőzés helyén, így a tbc-fertőzések körülbelül 90-95%-a teljesen észrevétlenül gyógyul. Bizonyos esetekben azonban a kórokozó nem pusztul el, hanem fehérvérsejtekben "alvó" állapotban éveken át fennmarad: a megbetegedések nagyjából 80%-a az alvó baktériumok újraéledésének a következménye, amit a szervezet gyengülése is elősegít.

Nemcsak a tuberkulózis állatokat fertőző formája terjedhet át az emberre, hanem fordítva, az emberi kórokozók is megbetegíthetik az állatokat. A klímaváltozás a szárazságok miatt csökkentheti a vízhez való hozzáférést, így a vadon élő és a háziállatok nagyobb eséllyel találkozhatnak az ivóhelyeknél, ami növeli vírus terjedési esélyeit a vadak és a háziállatok, illetve a háziállatok és az emberek között.

 

Sárgaláz

A sárgaláz influenzaszerű tünetekkel, lázzal, súlyos májgyulladással és vérzésekkel járó vírusos megbetegedés, amely kizárólag Dél-Amerikában és Afrikában terjedt el, elsősorban a mezőgazdasági, erdős területeken, ahol gyakoriak a szúnyogok. A magyarok között kedvelt úticélok közül Argentínát, Brazíliát, Perut és Venezuelát kell kiemelni, illetve az afrikai régióból Kenyát, Tanzániát, Zanzibárt és a Zöld-foki-szigeteket, ahová kötelező a sárgaláz elleni oltás. A sárgaláz elleni vakcinát 2008. április 15-től már nemcsak a Gyáli úti Nemzetközi Oltóközpontban kaphatják meg az utazók, hanem a területileg illetékes regionális intézetekben és az országos tisztifőorvos által a nemzetközi utazásokkal kapcsolatos oltások végzésére feljogosított oltóhelyeken is.

A betegséget sokféle szúnyogfaj terjeszti, de a turistákra mindez csak akkor jelent veszélyt, ha oltás nélkül utaznak a járványos területekre. A már kialakult betegség esetén a halálozási arány 20% felett van. A kórokozó szúnyogok általi terjesztése miatt erre a betegségre is érvényes a korábban már számos helyen említett folyamat, vagyis a hőmérséklet- és csapadékviszonyok megváltozása, amely elősegítheti a rovarok új területeken történő elterjedését.

 

Forrás: egeszseg.origo.hu

Idézet

A globális felmelegedést övező tudományos bizonytalanság nem arról szól, hogy vajon ez zajlik-e, vagy emberi tevékenység okozza-e, sőt nem is arról, hogy túl sokba fog-e „kerülni”, hogy most törődjünk vele. Ez mind eldőlt. A kutatók most azon vitáznak, hogy nem túl késő-e megakadályozni a bolygó pusztulását, vagy még van egy kis időnk arra, hogy a globális felmelegedés legrosszabb hatásait megelőzzük.

John Atcheson, USA geofizikus

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok