„Mostanáig nem vettünk tudomást a XXI. század legnagyobb egészségügyi fenyegetéséről”. Ez volt az üzenete – vagy talán a vallomása – annak a beszámolónak, amit szerdán tettek közzé orvosok és éghajlatkutatók Londonban.
A következő évszázad során a klímaváltozás súlyosbítani fog gyakorlatilag minden, általunk ismert egészségügyi problémát, a szívbetegségtől és hőgutától kezdve a Salmonelláig és a rovarok által terjesztett fertőző betegségekig.
„Az egészségügyi ágazat a múltban nemcsak alulbecsülte, hanem teljesen elhanyagolta és figyelmen kívül hagyta ezeket a kérdéseket”, mondta Richard Horton, a The Lancet szerkesztője. „Ez az utóbbi tíz évben semmilyen érdemleges módon nem volt téma egyetlen egészségügyi szakmai testület napirendjén sem.” A Lancet folyóirat a londoni University College (UCL) szakértői testületének adott megbízást a jelentésre.
Egyes számú prioritás
Azonban az orvosok érzése szerint a folyamat megfordulóban van. „Igaz az, hogy az egészségügyi ágazat kezd ráébredni erre”, mondta Hugh Montgomery, az UCL Institute for Human Health and Performance igazgatója. Az angol Királyi Orvoskollégiumot (Royal College of Physicians) idézte, amelynek elnöke a klímaváltozást „gyakorlatilag egyes számú prioritássá tette”.
Anthony Costello, az UCL Institute for Global Health igazgatója azt mondta, hogy részvétele a jelentés megírásában személyes ébresztőhívás volt. „Tizennyolc hónapja úgy éreztem, mások a prioritások. Azt gondoltam, hogy a csecsemőhalandóság sokkal közvetlenebb veszély az általam meglátogatott fejlődő országokban, és úgy gondoltam, hogy a klímaváltozás valami távoli dolog.”
„Nem igazán fogtam fel, hogyan van egy 2 °C-os változásnak – ami egy kellemes nyári délutánnak tűnik –akkora hatása ökoszisztémákra, vízre, viharkárra.” Costello azt mondja, hogy a jelentés ráébresztette arra a tényre, hogy a világ globális válsággal áll szemben. „Meg akarok őrizni némi optimizmust. Ha tényleg cselekszünk most, visszaszoríthatjuk ezt a válságot.”
Egyértelmű és jelenlegi veszély
Minden társadalom számára van egy olyan hőmérséklettartomány, amin belül helyt tud állni. Azon a tartományon kívül az infrastruktúra túlterhelődik. Klasszikus példa volt erre a 2003-as európai hőhullám, ami közel 70000 embert ölt meg. Azonban 2040-re Európa nyári átlaghőmérséklete egyenlő lesz azzal, amit 2003-ban átélt.
Az orvosok és kutatók a víz- és élelmiszerhiányt, valamint a háborút és az ökológiai összeomlást sorolták fel, mint a klímaváltozás legnyomasztóbb egészségügyi fenyegetéseit. Az éghajlat és egészségügy kutatói korábban már rámutattak a klímaváltozás egészségügyi hatásaira. Várható az olyan fertőző betegségek terjedése, mint a malária és a dengue, és gyakoribbakká válhatnak a vesekövek.
Az USA-ban és Ausztráliában a szárazság már hozzájárult a víz által okozott betegségek terjedéséhez, mivel arra kényszeríti az embereket, hogy a vizet hosszabb ideig gyűjtsék és tárolják tartályokban, mint egyébként tennék. Indiában az utóbbi hetekben megnövekedett a kórházi halálesetek száma, amint az ország hőhullámmal küzd.
Az orvosok nehéz helyzete
Úgy tűnik, az üzenet nem szűrődött át az emberi egészségügy közkatonáihoz: a családi orvosokhoz és az egészségügy döntéshozóihoz, akiknek a feladata az életmentés.
„Gondolj az átlagos háziorvosra”, mondja Mark Maslin, a UCL klímakutatója. Időhiányban azzal küzdve, hogy lépést tartsanak az orvosi folyóiratokkal, kevés idejük van arra, hogy a klímaváltozást beillesszék kötelezettségeik hosszú sorába. „Ez a jelentés azt mondja, hogy az orvosi szakmának fel kell ébrednie”, mondja Maslin. „Nem mentünk életet azzal, hogy kitépjük a hajunkat, és azt mondjuk, hogy mind borzalmasan fogunk meghalni.”