Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Egyre gyakrabban találkozhatunk a „klímamenekültek” fogalmával, amelyet először az 1980-as években használtak, majd azóta is számos kísérlet történt arra, hogy pontos és általánosan elfogadott definíciót találjanak rá. Nemzetközileg egységes meghatározás nélkül nehéz bármilyen vizsgálatot végezni, vagy megoldást keresni az egyre sürgetőbb problémára, amelyet a klímaváltozás által előidézett embertömegek elvándorlása jelent.

Jelenleg az egyik legelfogadottabb meghatározás így hangzik:

"A klímamenekültek azok az emberek, akik kénytelenek elhagyni lakhelyüket azonnal vagy a közeljövőben, a környezetben bekövetkezett hirtelen vagy fokozatos változások következtében, amelyeket legalább egy, az éghajlatban bekövetkezett drasztikus változás idézett elő, mint például a tengerszint növekedés, extrém környezeti hatások, szárazság és vízhiány."

Évente több mint háromszázezer ember életét követeli a klímaváltozás, további 325 milliót súlyosan érint és több mint 125 milliárd USD veszteséget okoz a világban. 4 milliárd embert veszélyeztetnek közvetve az éghajlati változások következményei, és 500-600 millióan vannak közvetlen veszélyben a Földön, ami a teljes népesség  tíz százalékát jelenti. Annak ellenére, hogy még mindig sokan tagadják a klímaváltozás tényét, becslések szerint 2100-ra a Földön a hőmérséklet 4 oC fokkal lesz melegebb, amely komoly változásokat idéz elő bolygónkon. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) becslései szerint az időjárás sokkal extrémebb és kiszámíthatatlanabb lesz, sokkal nagyobb mennyiségű és intenzívebb esőzésekkel, olyan hosszantartó és szinte kibírhatatlan hőséggel, amely szárazságot és elsivatagosodást vonz maga után. Az elmúlt húsz évben megduplázódott az áradások, hurrikánok és szárazság sújtotta területek száma, ami azt is jelenti, hogy évente több mint 400 időjárás okozta katasztrófával kell számolni, amely emberek millióit érinti súlyosan. Továbbá szintén az IPCC vizsgálatai alapján a 21. században a tengerszint 18-59 cm-rel fog emelkedni, míg az OECD szerint 2000-2500 között 35cm-9m-es változást jósolnak, ami azt jelenti, hogy a tengerparti országok jelentős területei kerülnek majd víz alá, okozva ezzel szociális és gazdasági problémákat. A leginkább érintett területeken a fejlődő országok lakói szenvedik meg a negatív változásokat a legjobban, holott paradox módon azok, akik a leginkább elszenvedői a klímaváltozásnak, a legkevesebb üvegházhatású gázt bocsátják ki. Míg a 10 legnagyobb kibocsátó (mint például az USA, Oroszország, Japán, Németország, Kanada és az Egyesült Királyság) a legkevésbé érintett.

Csaknem két évtizeddel ezelőtt az IPCC azt állította, hogy a klímaváltozás által kiváltott migráció fogja a legnagyobb problémát jelenteni, ami mára teljesen igaznak bizonyul.

A legveszélyeztetettebb területek közé az afrikai, ázsiai, dél-amerikai országok, valamint a kisebb szigetországok tartoznak. Afrika-szerte már több mint tízmillió ember kényszerült otthona elhagyására az elmúlt két évtizedben a lakóhelyük elsivatagosodása miatt. 1995-ben a bangladesi Bhola sziget fele víz alá került, félmillió embert téve ezzel hajléktalanná. A szigetlakókat tartják az első klímamenekülteknek. Azonban sajnos továbbra is ezrek hagyják el otthonaikat a part menti területekről. A Pápua Uj-Guinea-i lakók is az első klímamenekültek közé tartoznak, mert a megnövekedett tengerszint miatt kitelepítették őket a lakóhelyükről. De sorolhatnánk még más szigeteket is, amelyek szintén a globális felmelegedés következtében megnövekedett tengerszint, illetve a hirtelen és egyre pusztítóbb viharok áldozatai. Ilyenek például az alaszkai Shishmaref falu lakói, akik az olvadó jég miatt kell, hogy elhagyják otthonaikat az elkövetkező években.

A közelgő krízis megoldást kíván, amelyre még a legnagyobb intézmények és szervezetek sem készültek fel. Egy olyan új erőre lenne szükség, amely képes szembenézni a klímaváltozás által előidézett menekülthullámokkal, és mindenki számára elfogadható megoldást tud találni. Nem csak arról van szó, hogy több tízmillió - egyes becslések szerint közel egymilliárd ember - kényszerül elhagyni majd a lakhelyét, hanem egy olyan új kihívással néz szembe a világ, amely az eddig kialakult viszonylagos nemzetközi rendet és emberi jogokat is veszélyezteti. Biztonságpolitikai szempontból pedig a klímamenekültek áradata nemzeti, regionális, sőt nemzetközi konfliktusokhoz vezethet, fenyegetve ezzel a nemzetközi békét és biztonságot. Emberjogi szempontból pedig a törvényeket és intézményeket kell átalakítani oly módon, hogy azok alkalmazkodni tudjanak a klímamenekültek védelméhez.

És mit tehetünk mi itt Magyarországon, amellett, hogy szerencsésnek érezhetjük magunkat azért, mert nem vagyunk fenyegetett helyzetben a túl sok, avagy túl kevés víztől, vagy rendkívül extrém viharoktól? Először is tudomásul kell vennünk, hogy minden egyes embernek szerepe van a bolygónk megmentésében, és hogy felelősek vagyunk egymásért. Ezért az olyan apróságnak tartott lépések, mint a szelektív szemétgyűjtés, vagy az energiatakarékos életmód, a tudatos, akár húsmentes étkezés, a bicikli és tömegközlekedési eszközök igénybevétele a környezetszennyező egyéb járművek helyett rengeteget jelenthet a világ számára. Még van egy kis időnk arra, hogy lelassítsuk ezt a visszafordíthatatlan folyamatot, hogy élhetőbbé tegyük egymás számára Földünket.

Írta: Szabó Gabriella 2010. április 15. csütörtök, 00:00
Forrás: humanamagazin.eu

Idézet

Az a konszenzus, hogy túljuthattunk egy olyan ponton, ahol talán nem nyerjük vissza a tengeri jeget.

Dr. Marc Imhoff, NASA Goddard Űrrepülési Központ, USA

 

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok