Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A szélsőséges időjárás új mellékhatását fedezték fel tudósok. Ahogy küzdenek a kedvezőtlen időjárással az élelmiszer- és takarmánynövények egyre több vegyi anyagot halmoznak fel magukban, s ez ártalmas lehet az emberek és az állatok egészségére.

A búza és a kukorica több toxikus anyagot hoz létre magában a szélsőséges időjárásra adott reakcióként – figyelmeztetett az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése. Ha huzamosabb ideig esszük ezeket a növényeket, károsodhat egészségünk, vélekedtek szakértők az ENSZ környezetvédelmi közgyűlésén Nairobiban.

Hogyan lehetséges ez? Normális körülmények között a növények a nitrátokat tápanyagként funkcionáló savakká és fehérjékké alakítják. De a hosszan tartó szárazság lelassítja, sőt akár meg is akadályozhatja ezt a folyamatot, aminek következtében a nitrátok felhalmozódnak a növényben, és nem alakulnak át tápanyaggá. Ha az emberek túl sok nitrátot visznek be szervezetükbe az elfogyasztott ételekkel, ez csökkentheti a vörös vérsejtjeik oxigénszállító képességét – állítja az UNEP tanulmánya, melyet a Reuters hírügynökség ismertetett.


Kép: Pixabay

A rossz hír az, hogy a legalapvetőbb élelmiszernövények közül többnél is megfigyelték ezt a folyamatot. Közéjük tartozik a búza, a tengeri kukorica, az árpa, a szójabab, a köles és a cirok. Az aszály után hirtelen jött esőzés sem segít a helyzeten. A szárazság miatt megviselt növények, ha gyorsan, rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékban részesülnek, gyorsan meglódul a növekedésük, s eközben hidrogén-cianidot, más néven a kéksavat halmoznak fel magukban.

A kéksavat a biológiai hadviselésben is használják, mert rontja az oxigén áramlását a testben. Már a rövidtávú kitettség is rendkívül káros lehet az emberi szervezetre, és elerőtleníti a testet. A kéksav-felhalmozódásra leginkább a manióka, a cirok, a búza és a len hajlamos. Nitrát- és kéksav-mérgezésről számoltak be 2013-ban Kenyában és a Fülöp-szigeteken 2005-ben. Kenyában kéksavdús manióka elfogyasztása után halt meg két gyermek. Az eset felhőszakadások után következett be.

A természetben előforduló aflatoxinok májkárosodást, rákot és vakságot okozhatnak, gyermekeknél és magzatoknál pedig fejlődési rendellenességeket. Az aflatoxinok előfordulása újabb régiókra tolódik ki, ahogy változnak az időjárási viszonyok. A fejlődő országokban 4,5 milliárd ember van kitéve az aflatoxinok káros hatásának. Az International Livestock Research Institute szerint 2004-ben Kenyában 300 ember szenvedett aflatoxin-mérgezést, százan meg is haltak. Mindez egy hosszú aszályos időszakot követően történt.

De nemcsak a szubtrópusi területek élelmiszer-biztonságáról van szó. A UNEP becslése szerint Európában is növekedik az aflatoxin-kitettség esélye, ha a globális felmelegedés eléri 2 Celsius-fokot. Mivel a légszennyezés jelenlegi mértéke 3 Celsius-fokos felmelegedést fog okozni (ha nem csökkentjük a közeljövőben az ÜHG-emissziót), a veszély nem elhanyagolható. Az élelmiszernövényekben felhalmozódó toxikus anyagok idegrendszeri elváltozásokat is okozhatnak.

 

(piacesprofit.hu, 2016. június. 19.)

Idézet

Kínától kölcsönzünk pénzt, hogy a Perzsa-öbölből vegyünk olajat, amelyet a bolygónkat leromboló módon égetünk el. Ennek minden elemét meg kell változtatnunk!

Al Gore, Béke Nobel-díjas, az USA korábbi alelnöke

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok