Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Hirtelen történt globális felmelegedés, valamint az élővilág jelentős átalakulása kísérte a paleocén és az eocén korok közötti, mintegy 55 millió évvel ezelőtti átmenetet. A geokémikusok ezt az anomáliát az óceánból származó jelentős metán-kibocsátással magyarázzák, amely megváltoztatta a szénizotópok összetételét a Föld felszínén. Mivel a metán erőteljes üvegházhatású gáz, ez vezethetett az ekkor tapasztalható globális felmelegedéshez. A klíma jelentős megváltozását körülbelül 100 000 éves intervallumban mutatták ki.

 
Számos emlőscsoport - például a korai főemlősök és a patások - ekkor jelent meg először Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában. A Science magazinban publikált tanulmány támogatja azt az elképzelést, mely szerint több fontos emlőscsoportnak is Ázsia volt az evolúciós központja. A vizsgálatok során összehasonlították Ázsia, Európa és Észak-Amerika ősmaradvány-tartalmú rétegsorait a földtörténetnek ebből az időszakából. Arra keresték a választ, hogy mi történt Ázsiában, miközben az észak-amerikai és európai fauna nagymértékben megváltozott. A cikk szerint Ázsia volt az evolúciós centrum többek között a főemlősök, valamint a patások két rendje esetében is (párosujjú patások: például szarvasok, tehenek, birkák; valamint a páratlan ujjú patások: például lovak, orrszarvúk és tapírok). Kimutatták továbbá, hogy a ragadozó emlősök kihalt családjába tartozó Hyaenodontidák is Ázsiában jelentek meg először, és csak később vándoroltak át Észak-Amerikába.

A vándorlást minden bizonnyal a kb. 55 millió éve, a paleocén/eocén határon bekövetkezett felmelegedés indította el, s az a Bering-szoros szárazföldi hídján át zajlott. Ezt a földtörténeti pillanatot a rétegsorokban egy szénizotóp feldúsulása jelzi. A geokémikusok ezt az anomáliát az óceánból származó jelentős metán-kibocsátással magyarázzák, amely megváltoztatta a szénizotópok összetételét a Föld felszínén. Mivel a metán erőteljes üvegházhatású gáz, ez vezethetett az ekkor tapasztalható globális felmelegedéshez. A klíma jelentős megváltozását körülbelül 100 000 éves intervallumban mutatták ki.

A jelenlegi kutatás során a Kína déli részén fekvő Hengyang-medencében gyűjtöttek mintákat a vizsgálatokhoz. A téglavörös homokkövek (Lingcha Formáció) ősmaradványokban gazdagok, amelyek kronológiai sorrendjét izotópos és mágneses mérések alapján határozták meg. Ez összehasonlítható Észak-Amerika és Európa hasonló sorozataival. A Lingcha Formációban lévő karbonátos képződmények szénizotóp-arányai alapján pontosan ki lehetett jelölni a metánkibocsátás és a globális felmelegedés időpontját. Emellett a Föld mágneses mezejének változásai szintén követhetők a kőzetrétegekben, ami további lehetőségeket biztosít a különböző lelőhelyek ősmaradványainak korrelációjára.
 
A legfontosabb eredmények a Hyaenodontidák esetében születtek. Ezek az eocén domináns ragadozói voltak, amelyek méretben a kisebb, mongúz-szerű élőlényektől a hatalmas, erős állkapcsú, farkas-szerű állatokig változtak. Az adatok egyértelműen azt mutatták, hogy Ázsiában már azelőtt jelen voltak ezek a ragadozók, mielőtt Európában, vagy Észak-Amerikában megjelentek volna. Mára viszont eltűntek a színről, mivel a modern ragadozók fokozatosan kiszorították őket.

A főemlősök és a páros illetve páratlan ujjú patások esetében is úgy tűnik, hogy észak-amerikai képviselőik később jelentek meg, mint az ázsiaiak. Számos emlőscsoport kialakulhatott a paleocén során Ázsia, vagy Afrika trópusi területein is, ahol az ősmaradványok megőrződésére kevés esély volt. Amennyiben ezek a paleocénben a trópusi ázsiai területeken voltak jelen, csak akkor bízhatunk a maradványaik előkerülésében, ha elhagyták a sivatagi területeket és magasabb földrajzi szélességekre vándoroltak. Elképzelhető, hogy a paleocén/eocén határon bekövetkező felmelegedés tette lehetővé, hogy ezek az állatok első ízben felkeressék a magasabb földrajzi szélességeken fekvő területeket, majd onnan folytatták az elterjedésüket Európa és Észak-Amerika területére.
 
 
origo.hu

Idézet

Kínától kölcsönzünk pénzt, hogy a Perzsa-öbölből vegyünk olajat, amelyet a bolygónkat leromboló módon égetünk el. Ennek minden elemét meg kell változtatnunk!

Al Gore, Béke Nobel-díjas, az USA korábbi alelnöke

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok