Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Oroszországban 1972 óta nem voltak ilyen katasztrofális mértékű erdőtüzek, és ebben az évezredben nem volt ehhez hasonló nyári hőség.

A Wetlands International környezetvédő szervezet értékelése szerint azonban a moszkvai szmog döntően - 80 - 90 %-ban - a tőzegtűz miatt van: a város környéki tőzegmocsár égéséből származik, kevésbé az erdőtűz az oka.

A tőzegmocsár-tüzekért azonban nem lehet csak a hőséget hibáztatni - a mocsár lecsapolása, kiszárítása teszi lehetővé a tőzeg meggyulladását.

Oroszország Indonézia után a második az olyan eredetű széndioxid-kibocsátásban, amely a tőzeglápok kiszárításából származik - állítja a Wetlands International munkatársa.

Az ENSZ klímaváltozási panel szakértői már 2007-ben figyelmeztették az orosz kormányt, hogy a tőzeglápok lecsapolása, a mocsarak kiszárítása veszélyes körülményeket teremt a globális felmelegedés időszakában.

A klímaszakértők ezt írták jelentésükben:

"Aszályos esztendőket követően katasztrofális mértékű tüzek várhatók Oroszország európai területein, a kiszárított tőzegmocsarakban." És felszólították az illetékeseket," állítsák helyre a lecsapolt mocsarak vízellátását".

Globális probléma a mocsarak lecsapolása - mondja a szakértő. A széndioxid-kereskedelem révén hosszú távú pénzbeni ellenszolgáltatást terveznek azoknak az országoknak a számára, amelyek a tőzeglápokat érintetlenül hagyják, nem építenek rajta utakat, házakat, nem alakítanak ki szántóföldeket a helyükön. (Már ha az ENSZ klímaváltozási egyezményében meg tudnak majd állapodni erről a tárgyaló országok.)

Ha a tőzeg meggyullad, addig nem lehet eloltani, amíg az egész területet el nem árasztják vízzel.

Amennyi vizet repülőgépek tudnak szállítani az égő tőzeglápok fölé, azzal nem lehet eredményt elérni.

A kiszáradt tőzeglápok égését majd az őszi esőzések szüntethetik meg - sőt, egyes szakértők tapasztalata szerint előfordul, hogy a hó alatt tovább izzik a tőzegréteg.

"Ahhoz, hogy kioltsák a tőzegtüzet, teljesen el kellene árasztani a területet. A tőzegtüzek a felszín alatt izzanak, és nem lehet eloltani őket az őszi esőzés és a téli havazás előtt" - magyarázza Hans Joosten, német tőzegláp-szakértő, paleoökológus professzor a Greifswald-i Egyetemen. És hozzáfűzi, hogy "Dél-Afrikában, közel a Botswana-i határhoz, egy tőzegmocsár 5 teljes éven át izzott."

"Oroszországban a tőzegtüzek olykor még a hótakaró alatt is izzanak egész télen át" - mondja Ilkka Vanha-Majamaa, a Finn Erdészeti Kutató Intézet tudósa.

Forrás: Reuters-Planetark

Idézet

Ha megnézed a klímaváltozás hatását a vízre, emberi egészségre, mezőgazdaságra, ökoszisztémákra, tényleg olyan sávba jutunk, ahol ezek a hatások nagyon súlyosakká válnak , még 1-1,5oC-os hőmérséklet emelkedéssel is.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC vezetője

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok