Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A növényeknek és a talajnak két évükbe is telhet, hogy egy kivételesen forró év után regenerálódjanak – a szerdán közölt kutatási eredmények szerint a felfedezésnek a globális felmelegedés elleni küzdelemmel kapcsolatos vonatkozása is van.

 

 

A szerzők szerint a regenerálódási késedelem kiválthatja az elmélet újragondolását, ami szerint a füves területek és a talaj a szén-dioxidot (CO2) a levegőből eltávolító szivacsként, vagy 'lefolyóként' működnek.

Egy szokatlan kísérletben nevadai kutatók oklahomai fűkockákat vágtak ki - mindegyik 2,4m hosszú, 1,2m széles, és 1,8m mély -, érintetlenül hagyva a növények közösségét és a talajt. Ezeket a miniatűr ökoszisztémákat azután négy konténer méretű laboratóriumba helyezték el, ahol a fényt, sötétséget, hőmérsékletet és csapadékot pontosan be lehetett állítani, és mérték a CO2 szinteket.

A következő négy év során a négy kamrából kettőt úgy programoztak, hogy reprodukálják az eredeti hely időjárási viszonyait, amit korábban annak a helynek a hét éves megfigyelésével határoztak meg. A másik két kamrát azonban a kísérlet második évében hirtelen hőmérséklet emelkedésnek tették ki: 4 Celsius fokos ugrásnak.

'Egy rendkívüli évet akartunk létrehozni, és megnézni, hogyan regenerálódik abból az ökoszisztéma', mondta Dr Jay Arnone, a Reno, Nevada székhelyű Desert Research Institute (DRI) professzora. 'Alapjában véve hődózisnak tettük ki egy évig, azután eltávolítottuk a hőt, és azt kérdeztük, 'mennyi ideig maradnak fenn az abban az évben létező hatások, és milyen folyamatokra hatnak?''

Dr Arnone csoportja azt találta, hogy e szokatlanul meleg év, és az azt követő év alatt a két fűkocka kétharmadnyival kevesebb szén-dioxidot szívott fel, mint azok a kockák, amiket átlagos hőmérsékletnek tettek ki. A szén befogása a fotoszintézis során a növény növekedéséből származik, és a mikroorganizmusoktól, amelyek a szenet a talajban lebontják.

A 4 Celsius fokos ugrás az ENSZ szakértői csoportjának, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) erre az évszázadra jósolt átlagos, világméretű melegedésre vonatkozó becslésének felső határán van. De az ilyen növekedés legvalószínűbb, hogy fokozatos lesz, vagy kis ugrásokból áll, nem olyan drámai emelkedésből egyik évről a másikra, mint amit Dr Arnone csoportja reprodukált. Dr Arnone azt mondja, a 4 Celsius fokos növekedés alapjául a fűkockák kiásásának helyén az 1873 és 1999 közötti időjárási feljegyzések 8-11 rendkívül meleg éve szolgált. Ezek a meleg évek 1,0 és 3,8 Celsius fokkal voltak magasabbak a terület hosszú távú átlagánál, de nem jártak szárazsággal.

Dr Arnone szerint a felfedezés azért fontos, mert rámutat az erős hőhullámok füves területekre és erdőkre gyakorolt hatására – együttesen ezek teszik ki a Föld szárazföldi felszínének 20%-át. Új tényezőt dobnak be a természetes lefolyók értékének felmérésébe, amelyek kritikus szerepet játszanak az ember-okozta üvegházgázok eltüntetésében.

A forró évek vagy a tartós hőhullámok az IPCC szerint a klímaváltozás során valószínű, hogy gyakoribbak lesznek. Egy ilyen helyzetben a lefolyók kevesebb CO2-t fognak tudni felszívni. Így viszont a fel nem szívott CO2 a levegőben fog maradni, ahelyett, hogy a talajban tárolódna, így gyorsítva az üvegházhatást. A kutatók szóhasználatával ez egy 'pozitív visszacsatolás', vagy ördögi kör, ami valószínű fokozza az éghajlat károsodását.

A tanulmány a brit Nature tudományos folyóiratban jelent meg.

Eredeti cikk angolul:www.straitstimes.com

További információ angolul: www.sciencedaily.com

 

Idézet

Meg kell találnunk a bolygó megmentésének útját és módját, most! Azonnal. A világ egyetlen faluvá vált. Meg kell mentenünk a falut.

Mr. Saley Hassane, Niger Nemzeti Tanácsa a Környezetért és a Fenntartható Fejlõdésért

 

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok