Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Jegesmedvék végveszélyben, szélsőséges időjárási viszonyok, elsivatagosodás és a közvetlen gazdasági károk - a klímaváltozás lehetséges következményeinek mindezek csak egy részét jelentik. Többnyire mind hallottunk ezekről, de vajon tudjuk-e, mi magunk mennyiben vagyunk e hatásokért felelősek, és egyáltalán: mit jelent ma Magyarországon a klímatudatosság?

A magyarok sokkal inkább azonosítják a klímaváltozást a globális folyamatokkal, mint az itthoni eseményekkel, a Magyarországra prognosztizált aszály és szárazság lehetősége sokkal kevésbé ismert, mint - mondjuk - a jegesmedvéket fenyegető változások, derült ki a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Cognative közvéleménykutató cég 2009 novemberében készült, közös felméréséből. A többség lebecsüli a potenciális veszélyeket, nem vesszük komolyan sem a klímaváltozást, sem a következményeit. (A felmérés tanulságait 2010 januárjában közölték, összefoglalója itt elérhető.)

Forrás: AFP

Az Északi-sark olvadása inkább közismert ügy, mint a Hortobágy elsivatagosodása

A hazánkat fenyegető elsivatagosodás és tartós szárazság a felmérés eredményei szerint nemhogy egyre többeket izgatna, de évről évre kevesebben tudnak róla. A klímaváltozás miatt  megváltozik majd az ország vízkészletének mennyisége és minősége, egyre komolyabb aszályok várhatók, kiváltképp az Alföldön, s ezek komoly károkkal is járnak. A heves téli esőzések nyomán gyakoribbá válnak az árvizek, holott ma is a rendkívüli árvízszint alatt fekszik Magyarország negyede: két és fél millió ember lakóhelye, a vasutak és a megművelt földek harmada. Az ország fosszilis energiaforrásoktól való függése további gazdasági, környezeti és társadalmi gondokat eredményez majd.


Top 10 - a legnagyobb magyar klímaproblémák

Egy 2007-es ENSZ-jelentés szerint Magyarország az ökológiailag legsérülékenyebb országok közé tartozik, hazánk területének legnagyobb része érintett. A problémák a következők:

• Elsivatagosodás: az egyre aszályosabb nyarak miatt elsztyeppesedik, elsivatagosodik az Alföld - a kipusztuló őshonos fafajok helyét átveszik a füvek és bozótok. A jelenség már ma is megfigyelhető a dél-alföldi Homokhátságon, de a hasonló, úgynevezett "tájdegradáló" folyamatok máshol is felgyorsulnak.

• Csökkenő talajvízmennyiség: az aszályos időszak miatt csökken a talajvíz szintje is, ez például a Bács-Kiskun megye tanyáin élőket már érzékenyen érinti.

• Változó mezőgazdaság: az éghajlat módosulása miatt egyre inkább meg kell majd barátkozni a szárazságot jobban tűrő fajok termesztésével. A Mórahalom címerében is szereplő szőlőtőke már csak emlékeztető az egykori borászati tevékenységre - a túlzott szárazság miatt a borkészítés sajnos ott már a múlté.

• Élelmiszer-biztonság: a változó időjárási viszonyok miatt egyre jobban rászorulunk majd az élelmiszerimportra.

• Ár- és belvizek: az aszályos nyarakat csapadékos telek váltják majd, s ez az árvizek gyakoriságának és intenzitásának erősödését jelenti. 1999-ben 400 ezer embert érintett a márciusban lezúduló ártömeg. Ha gyorsan olvad az elmúlt hetekben leesett hó, idén hasonlóra lehet számítani.

• Megváltozó állatvilág és csökkenő biodiverzitás: tartós téli fagyok nélkül bizonyos károkozók nem pusztulnak el, hanem aktívak maradnak, és hatalmas károkat okoznak a növényvilágban. Előfordulhat az is, hogy olyan, nem őshonos fajok jelennek meg, amelyekre a hazai állat- és növényvilág nem tud reagálni. Ilyen például a gyapjas pille várható inváziója, amely egyes fafajtákra jelent komoly veszélyt.

• Egészségügyi hatások: a szívbetegek mellett veszélyeztetettekké válnak az idősek és a 4 éven aluli gyermekek is, mert az ő szervezetük nehezebben viseli a hőingadozást és a forróságot. A változó flóra és fauna megváltoztatja a pollenek mennyiségét, és elhúzódik az allergiás időszak, emellett a klimatikus viszonyok változásával olyan baktériumok is megjelenhetnek, amelyek korábban nem voltak jellemzők mifelénk.

• Gazdasági hatások: a forró napokon csökken a munkabírás, így a visszaeső termelékenység miatt kisebb nemzeti össztermékkel (GDP) kell számolni.

• Klímamenekültek hullámai és más, előre meg nem jósolható hatások: nem kizárt, hogy olyan szélsőséges időjárási helyzetek alakulnak majd ki, amelyekre ma még nem számítunk. E jelenségeket bonyolult modellezni, és még bonyolultabb elképzelni, hogyan reagálna rájuk az ország.

"Az a legnehezebb, hogy az emberek azt gondolják, ők túl jelentéktelenek ahhoz, hogy egy globális méretű változásban számítson, mit tesznek - épp ezért nem is tesznek semmit" - jellemezte a klímatudatosság hazai szintjét kérdésünkre Bozsó Brigitta, az Energia Klub környezettudományi és éghajlat-politikai szakértője.

 

2010. 02. 10.,  | [origo]

Idézet

Lesz bevételük. Van biotermesztés, amit lehet csinálni. Jelenleg élelmiszerhiány van, ezért nem értem, miért ne termeljenek az emberek élelmiszert.

Ching Hai Legfelsõbb Mester az állattenyésztéssel felhagyó gazdákról

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok