Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Árvizek, tüzvészek, és lázas hőség: a füsttől fulladozó Moszkvától a víz-áztatta Iowáig és az Északi-sarkvidékig úgy tűnik, hogy a bolygó a nyár idusán összeomlást él át. Tudósok azt mondják, hogy ez nem csak baljóslatú dolgok előjele, hanem a már zajló, aggasztó klímaváltozás jele.

 

Július és augusztus időjárással kapcsolatos kataklizmái illenek a klímatudósok által jósolt mintázatokhoz, mondja a genfi székhelyű Meteorológiai Világszervezet (WMO) – bár e tudósok mindig óvakodnak attól, hogy egyedi katasztrófákat összekössenek a globális felmelegedéssel.

 

A szakértők most égető szükségét látják jobb módszereknek az olyan rendkívüli események előrejelzésére, mint az oroszországi hőhullám és erdőtüzek, vagy a Pakisztánt elsöprő rekord áradat. Ilyen eszközökről fognak vitázni e hónapban és a kövekezőben az ENSZ, USA és brit kormány által szponzorált európai és amerikai összejöveteleken.

 

„Nincs elvesztegetni való idő”, mert a társadalmaknak felkészülteknek kell lenniük, hogy a globális felmelegedést kezeljék, mondja Peter Stott, a brit kormány klímatudósa. Mint mondja, a klímarendszerek modellezői „nagyon igyekeznek”, hogy olyan szuperkomputer modellezést dolgozzanak ki, ami részletesebben össze tudná kötni az okot és okozatot, ahogy a melegedő világban eltolódnak futóáramlások, és egyéb légköri áramlatok. Az ilyen változások az időjárást tönkretehetik.

 

Az ENSZ klímakutatóinak hálózata – az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – régóta jósolja azt, hogy az emelkedő globális hőmérséklet gyakoribb és erősebb hőhullámokat, és intenzívebb csapadékhullást fog okozni. Legújabb, 2007-es felmérésében a Nobel-díjas testület ezen túlment. Kijelentik, hogy ezeket az irányzatokat „már megfigyelték”, például 1950 óta a hőhullámok fokozódásában.

 

A klimatológusok általában mégis tartózkodnak attól, hogy a melegedést hibáztassák ezért a szárazságért vagy azért az árvizért, mert annyi egyéb tényező is hat a napi időjárásra. Stott és Gavin Schmidt, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének kutatója szerint jobb, ha valószínűségekben gondolkodunk: a melegedés megduplázhatja a hőhullámok valószínűségét, például. Schmidt szerint „pontosan ez történik, sokkal több a rendkívüli hőség, és kevesebb a rendkívüli hideg.”

 

A WMO rámutat arra, hogy az idei nyár eseményeire ráillenek a nemzetközi tudósok előrejelzései, „a globális felmelegedés miatti gyakoribb és erőteljesebb rendkívüli időjárási eseményekről”. Valójában a legfontosabb esetekben ezek telitalálatok:

 

Oroszország

Ez volt a valaha regisztrált legforróbb nyár Oroszországban, a hőmérséklet Moszkvában először lépte át a 38oC-t. A szárazság több száz tüzet lobbantott lángra, erdőkben és kiszáradt tőzeglápokban, ami több napra mérgező szmogba burkolta Moszkvát. Az orosz fővárosban a napi halálozási arány egy ponton megduplázódott, 700-ra. A szárazság több mint egyharmaddal csökkentette a gabonatermést.

 

A 2007-es IPCC jelentés a katasztrofális szárazságok megduplázódását jósolta Oroszországban erre az évszázadra, és a száraz évekre katasztrofális tüzeket előrejelző tanulmányokat idézett. Azt is kijelentette, hogy Oroszország nagy termésveszteségeket fog elszenvedni.

Pakisztán

A legerősebb észlelt monszun esőzések – 300 milliméter egyetlen 36 órás időszak alatt – hatására a folyók az ország hatalmas területei felett tomboltak, és elöntöttek több ezer falvat. Emiatt 14 millió pakisztáni vált hajléktalanná, vagy szenvedett egyéb kárt, és 1500-an meghaltak. A kormány ezt az ország történetében a legrosszabb természeti katasztrófának nevezi.

 

A melegebb légkör több vizet tud tárolni – és kibocsátani. A 2007-es IPCC jelentés szerint az esők 40 éve súlyosbodnak Pakisztán északi részén, és erre az évszázadra nagyobb árvizeket jósolt Dél-Ázsia monszun övezetében.

 

{youtube width="640" height="505"}JUMmUNWqM68{/youtube}

 

Kína

A WMO szerint Kína évtizedek óta legrosszabb árvizét éli át, különösen az északnyugati Gansu tartományban. Az árvizek és földcsuszamlások ott a múlt hétvégén legalább 1100 embert öltek meg, és több mint 600 az eltűntek száma. Attól tartanak, hogy elsodorta vagy eltemette őket a sár és törmelék.

 

Az IPCC 2007-ben arról számolt be, hogy Kína északnyugati részén 1961 óta 33%-kal több a csapadék, az árvizek pedig az 50-es évek óta meghétszereződtek. Erre az évszázadra még ennél is gyakoribb áradást jósolt.

 

Egyesült Államok

A feljegyzések 127 éve alatti legcsapadékosabb 36 hónapos időszaktól eláztatott Iowában a három napos esőzés okozta árvíz százakat űzött el otthonukból, egy halálos áldozat mellett.

 

A nemzetközi éghajlatváltozási testület erre a századra növekvő csapadékot jósolt az USA-ban – a Délnyugat kivételével – és árvizet okozó, rendkívülibb esőzéseket.

 

Északi-sarkvidék

Múlt héten a kutatók egy 260 négyzetkilométeres jégtömböt figyeltek meg, ami Grönland távoli északnyugati részén a Petermann-gleccserről vált le. A megfigyelések fél évszázada alatt ez a legnagyobb tömegű, leváló jégsziget az Északi-sarkvidéken. A jéghegyóriás alig öt hónappal azután bukkant fel, hogy egy nemzetközi kutatócsoport jelentést tett közzé, ami szerint a grönlandi jégtakaró vesztesége délről most kiterjed az északnyugati partvidékre. A jégtakaró változásai „gyorsan történnek, és kétségtelenül nagyobb jégtömeget veszítünk, mint amire számítottunk”, mondja az egyik tudós, Isabella Velicogna a NASA-tól.

 

Magán a Jeges-tengeren az óriási jégsapka nyári olvadása az utóbbi években soha nem látott méreteket öltött. Műholdas adatok azt mutatják, hogy a múlt hónapban jéggel borított terület a júliusban valaha észlelt második legkisebb volt.

 

A szárazföldi jég óceánokba olvadása okozza világszerte a tengerszintek gyorsuló emelkedésének 60%-át, míg a többit a melegedő víz hőtágulása. A WMO Világ Éghajlat Kutatóprogramja szerint a tengerek évtizedenként 34 mm-rel emelkednek, a XX. századi átlag kb. kétszeresével.

 

A hőmérsékletek mérése világszerte ugyanakkor azt mutatja, hogy ez a január-június volt a legmelegebb első félév, amióta a XIX. század közepén a mérések elkezdődtek. A meteorológusok azt mondják, 2010-ben 17 országban mértek abszolút hőmérsékleti rekordot, több helyen, mint bármely korábbi évben…

 

A kormányok szerte a világon - különösen a szegényebb országokban, amelyeket mindez keményen fog sújtani - próbálják megtalálni a módszereket és a pénzt, hogy az éghajlat módosulásaihoz és az emelkedő tengerekhez alkalmazkodjanak. A klímakutatók megbeszélései a következő hetekben Párizsban, Angliában és Coloradóban egy lépést jelentenek az alkalmazkodás felé, a rendkívüli eseményekben fellelhető trendek azonosítására szolgáló módszerek kifejlesztésére, és előrejelzésük jobb módjaira.

 

A természeti katasztrófák egy ENSZ szakértője szerint sokkal többet kell tenni. Salvano Briceno az ENSZ Nemzetközi Katasztrófacsökkentési Stratégiájától rámutat a legújabb klímakatasztrófákat súlyosbító tényezőkre: Kína kudarcára az erdőirtások megfékezésében, ami hozzájárul a halálos földcsuszamlásokhoz; Oroszország gyenge erdőgazdálkodására, ami tápot ad a tüzeknek; és a szegény pakisztániak letelepedésére ártereken és száraz folyómedrekben: földfoglalók versenyterületére, ami hirtelen özönvízzé alakult.

 

„Az IPCC már azonosította a klímaváltozás hatását ezekben a katasztrófákban. Ez egyértelmű”, mondja Briceno. „De a fő irányzat, amire figyelnünk kell, az a növekvő veszélyeztetettség, a tény, hogy több ember él a rossz helyeken, és tesz rossz dolgokat.”

 

(Charles J. Hanley, Associated Press, 2010. augusztus 12.)

Idézet

El kell képzelnetek egy pozitív világot, a Mennyet a Földön, amilyennek azt akarjátok. El kell képzelnetek a nemesebb világot, a pozitív világot, a gyönyörű világot, a Mennyei világot. A világ megmentése egy könyörületes tett.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a Mennyről a Földön

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok