Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Árvizek, tüzvészek, és lázas hőség: a füsttől fulladozó Moszkvától a víz-áztatta Iowáig és az Északi-sarkvidékig úgy tűnik, hogy a bolygó a nyár idusán összeomlást él át. Tudósok azt mondják, hogy ez nem csak baljóslatú dolgok előjele, hanem a már zajló, aggasztó klímaváltozás jele.

 

Július és augusztus időjárással kapcsolatos kataklizmái illenek a klímatudósok által jósolt mintázatokhoz, mondja a genfi székhelyű Meteorológiai Világszervezet (WMO) – bár e tudósok mindig óvakodnak attól, hogy egyedi katasztrófákat összekössenek a globális felmelegedéssel.

 

A szakértők most égető szükségét látják jobb módszereknek az olyan rendkívüli események előrejelzésére, mint az oroszországi hőhullám és erdőtüzek, vagy a Pakisztánt elsöprő rekord áradat. Ilyen eszközökről fognak vitázni e hónapban és a kövekezőben az ENSZ, USA és brit kormány által szponzorált európai és amerikai összejöveteleken.

 

„Nincs elvesztegetni való idő”, mert a társadalmaknak felkészülteknek kell lenniük, hogy a globális felmelegedést kezeljék, mondja Peter Stott, a brit kormány klímatudósa. Mint mondja, a klímarendszerek modellezői „nagyon igyekeznek”, hogy olyan szuperkomputer modellezést dolgozzanak ki, ami részletesebben össze tudná kötni az okot és okozatot, ahogy a melegedő világban eltolódnak futóáramlások, és egyéb légköri áramlatok. Az ilyen változások az időjárást tönkretehetik.

 

Az ENSZ klímakutatóinak hálózata – az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – régóta jósolja azt, hogy az emelkedő globális hőmérséklet gyakoribb és erősebb hőhullámokat, és intenzívebb csapadékhullást fog okozni. Legújabb, 2007-es felmérésében a Nobel-díjas testület ezen túlment. Kijelentik, hogy ezeket az irányzatokat „már megfigyelték”, például 1950 óta a hőhullámok fokozódásában.

 

A klimatológusok általában mégis tartózkodnak attól, hogy a melegedést hibáztassák ezért a szárazságért vagy azért az árvizért, mert annyi egyéb tényező is hat a napi időjárásra. Stott és Gavin Schmidt, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének kutatója szerint jobb, ha valószínűségekben gondolkodunk: a melegedés megduplázhatja a hőhullámok valószínűségét, például. Schmidt szerint „pontosan ez történik, sokkal több a rendkívüli hőség, és kevesebb a rendkívüli hideg.”

 

A WMO rámutat arra, hogy az idei nyár eseményeire ráillenek a nemzetközi tudósok előrejelzései, „a globális felmelegedés miatti gyakoribb és erőteljesebb rendkívüli időjárási eseményekről”. Valójában a legfontosabb esetekben ezek telitalálatok:

 

Oroszország

Ez volt a valaha regisztrált legforróbb nyár Oroszországban, a hőmérséklet Moszkvában először lépte át a 38oC-t. A szárazság több száz tüzet lobbantott lángra, erdőkben és kiszáradt tőzeglápokban, ami több napra mérgező szmogba burkolta Moszkvát. Az orosz fővárosban a napi halálozási arány egy ponton megduplázódott, 700-ra. A szárazság több mint egyharmaddal csökkentette a gabonatermést.

 

A 2007-es IPCC jelentés a katasztrofális szárazságok megduplázódását jósolta Oroszországban erre az évszázadra, és a száraz évekre katasztrofális tüzeket előrejelző tanulmányokat idézett. Azt is kijelentette, hogy Oroszország nagy termésveszteségeket fog elszenvedni.

Pakisztán

A legerősebb észlelt monszun esőzések – 300 milliméter egyetlen 36 órás időszak alatt – hatására a folyók az ország hatalmas területei felett tomboltak, és elöntöttek több ezer falvat. Emiatt 14 millió pakisztáni vált hajléktalanná, vagy szenvedett egyéb kárt, és 1500-an meghaltak. A kormány ezt az ország történetében a legrosszabb természeti katasztrófának nevezi.

 

A melegebb légkör több vizet tud tárolni – és kibocsátani. A 2007-es IPCC jelentés szerint az esők 40 éve súlyosbodnak Pakisztán északi részén, és erre az évszázadra nagyobb árvizeket jósolt Dél-Ázsia monszun övezetében.

 

{youtube width="640" height="505"}JUMmUNWqM68{/youtube}

 

Kína

A WMO szerint Kína évtizedek óta legrosszabb árvizét éli át, különösen az északnyugati Gansu tartományban. Az árvizek és földcsuszamlások ott a múlt hétvégén legalább 1100 embert öltek meg, és több mint 600 az eltűntek száma. Attól tartanak, hogy elsodorta vagy eltemette őket a sár és törmelék.

 

Az IPCC 2007-ben arról számolt be, hogy Kína északnyugati részén 1961 óta 33%-kal több a csapadék, az árvizek pedig az 50-es évek óta meghétszereződtek. Erre az évszázadra még ennél is gyakoribb áradást jósolt.

 

Egyesült Államok

A feljegyzések 127 éve alatti legcsapadékosabb 36 hónapos időszaktól eláztatott Iowában a három napos esőzés okozta árvíz százakat űzött el otthonukból, egy halálos áldozat mellett.

 

A nemzetközi éghajlatváltozási testület erre a századra növekvő csapadékot jósolt az USA-ban – a Délnyugat kivételével – és árvizet okozó, rendkívülibb esőzéseket.

 

Északi-sarkvidék

Múlt héten a kutatók egy 260 négyzetkilométeres jégtömböt figyeltek meg, ami Grönland távoli északnyugati részén a Petermann-gleccserről vált le. A megfigyelések fél évszázada alatt ez a legnagyobb tömegű, leváló jégsziget az Északi-sarkvidéken. A jéghegyóriás alig öt hónappal azután bukkant fel, hogy egy nemzetközi kutatócsoport jelentést tett közzé, ami szerint a grönlandi jégtakaró vesztesége délről most kiterjed az északnyugati partvidékre. A jégtakaró változásai „gyorsan történnek, és kétségtelenül nagyobb jégtömeget veszítünk, mint amire számítottunk”, mondja az egyik tudós, Isabella Velicogna a NASA-tól.

 

Magán a Jeges-tengeren az óriási jégsapka nyári olvadása az utóbbi években soha nem látott méreteket öltött. Műholdas adatok azt mutatják, hogy a múlt hónapban jéggel borított terület a júliusban valaha észlelt második legkisebb volt.

 

A szárazföldi jég óceánokba olvadása okozza világszerte a tengerszintek gyorsuló emelkedésének 60%-át, míg a többit a melegedő víz hőtágulása. A WMO Világ Éghajlat Kutatóprogramja szerint a tengerek évtizedenként 34 mm-rel emelkednek, a XX. századi átlag kb. kétszeresével.

 

A hőmérsékletek mérése világszerte ugyanakkor azt mutatja, hogy ez a január-június volt a legmelegebb első félév, amióta a XIX. század közepén a mérések elkezdődtek. A meteorológusok azt mondják, 2010-ben 17 országban mértek abszolút hőmérsékleti rekordot, több helyen, mint bármely korábbi évben…

 

A kormányok szerte a világon - különösen a szegényebb országokban, amelyeket mindez keményen fog sújtani - próbálják megtalálni a módszereket és a pénzt, hogy az éghajlat módosulásaihoz és az emelkedő tengerekhez alkalmazkodjanak. A klímakutatók megbeszélései a következő hetekben Párizsban, Angliában és Coloradóban egy lépést jelentenek az alkalmazkodás felé, a rendkívüli eseményekben fellelhető trendek azonosítására szolgáló módszerek kifejlesztésére, és előrejelzésük jobb módjaira.

 

A természeti katasztrófák egy ENSZ szakértője szerint sokkal többet kell tenni. Salvano Briceno az ENSZ Nemzetközi Katasztrófacsökkentési Stratégiájától rámutat a legújabb klímakatasztrófákat súlyosbító tényezőkre: Kína kudarcára az erdőirtások megfékezésében, ami hozzájárul a halálos földcsuszamlásokhoz; Oroszország gyenge erdőgazdálkodására, ami tápot ad a tüzeknek; és a szegény pakisztániak letelepedésére ártereken és száraz folyómedrekben: földfoglalók versenyterületére, ami hirtelen özönvízzé alakult.

 

„Az IPCC már azonosította a klímaváltozás hatását ezekben a katasztrófákban. Ez egyértelmű”, mondja Briceno. „De a fő irányzat, amire figyelnünk kell, az a növekvő veszélyeztetettség, a tény, hogy több ember él a rossz helyeken, és tesz rossz dolgokat.”

 

(Charles J. Hanley, Associated Press, 2010. augusztus 12.)

Idézet

A sarkkörre úgy tekinthetünk, mint az északi félgömb klímarendszerének hűtőgépére. Amit a tengeri jég eltávolításával csinálunk, az gyökeresen megváltoztatja a hűtőgép működését.

Dr. Mark Serreze, az USA Hó és Jég Adatközpontjának geológusa

 

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok