Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Ahogy manapság bármilyen nagy időjárási csapással kapcsolatban – az árvizektől és hurrikánoktól kezdve az erdőtüzeken át az USA déli részét a héten sújtó tornádókig –, az emberek gyakran tesznek fel kérdéseket, hogy mi köze ennek a sarokban megbúvó óriási elefánthoz, a globális éghajlatváltozáshoz.

 

2007-ben két egymástól független tanulmány arról számolt be, hogy a globális felmelegedés a XXI. század végéig az olyan időjárási viszonyok előfordulásának drámai növekedését okozhatja, amelyek a súlyos viharokat és tornádókat táplálják.

 

Az egyik tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban arról írt, hogy a súlyos viharoknak kedvező napok száma akár 100%-kal növekedhet. „Ez a Dél és Kelet sűrűn lakott régióit, köztük New York City-t és Atlantát különösen erősen sújthatja”, számolt be a cikk fő szerzője, Jeff Trapp a Purdue Egyetemről. Az erősebb viharok üzemanyaga a Föld megjósolt melegedése lenne, amit a fosszilis üzemanyagok elégetése miatt a légkörbe jutó üvegházgázok okoznak.

 

Bár a tipikusan viharos tavasz is több viharral járhat, „a súlyos időjárás nyáron fog leginkább megszaporodni”, mondja Trapp. Csoportja arról számolt be, hogy a század végéig a súlyos vihar viszonyait produkáló tavaszi napok száma főleg a déli síkvidéken és Floridában fog növekedni. Nyáron viszont szinte az ország egész keleti fele a súlyos viharok kialakulását elősegítő napok növekedésére számíthat. A legnagyobb növekedés a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán partvidéke közelében várható.

 

A másik tanulmányban Tony Del Genio, a NASA kutatója szerint az USA szárazföldjén a hatalmas viharok fő alkotói valószínű nagyobb bőségben lesznek jelen egy melegebb, nedvesebb világon. „A legerősebb zivatarok, a legerősebb viharok és tornádók valószínű gyakoribbak és erősebbek lesznek”, mondta Del Genio a tanulmány közzétételekor. Del Genio egy számítógépes modellel vizsgálta azokat az erőket, amelyek a zivatarok lérejöttekor egyesülnek.

 

A földraji és időjárási mintázatok egyedi kombinációja miatt az USA már amúgy is a világ „forró pontja”, ami a tavaszi és nyári tornádókat és súlyos viharokat illeti. A nagy földtömeg, ami forró napokon felmelegszik, a légköri futóáramlatok kontúrjai, a Sziklás-hegység felől fújó szél, és a Mexikói-öbölből feljutó nedves, meleg levegő mind hozzájárulnak. Del Genio komputeres modellje azt mutatja, hogy a globális felmelegedés több erős felszálló áramlást fog jelenteni, amikor a szél felfelé és lefelé mozog, az oldalirányok helyett. Társszerzőként írt cikke a Geophysical Research Letters-ben jelent meg. (Doyle Rice, USA TODAY)

 

A cikk angolul itt található: USA Today

Idézet

A permafroston most kis lyukak vannak. Megnövekedett metánszintet találtunk a vízfelszín felett, és még többet a vízben, pont alatta. Nyilvánvaló, hogy a tengerfenék a forrása.

Dr. Orjan Gustafsson, a Stockholmi Egyetem kutatója az óceánból kiszabaduló metánról

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok