Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Elég csak elolvasni az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzését, hogy igazuk legyen azoknak, akik féltik Európát. Ha nem gondolja meg magát az időjárás, akkor itt bizony előbb-utóbb Afrika lesz, a Jobbik retteghet, a leleményesebbek viszont gondolkozhatnak azon, hogy a sertéstenyésztésről átállnak a banántermesztésre.

Az OMSZ szerint az idei nyár ízelítőt adott abból, amire az éghajlati változások miatt a jövőben számíthatunk. És ne felejtsék: ezek tények, nem holmi handabanda!

Először is rohadt meleg volt!

A most véget ért nyár az 1901 óta rögzített adatsorban a harmadik legmelegebbnek bizonyult, a forró, aszályos időszakokat pedig "heves események" zárták le, amik felhőszakadásokkal, helyenként jégesővel és erős szelekkel jártak.

Őrület!

Idén nyáron öt hőhullámos időszak volt, ebből a júniusi és az augusztus végi másodfokú hőségriasztáshoz vezetett, a további három pedig indokolttá tette a legkomolyabb, harmadfokú riasztást.

Az első hőhullámot már júniusban megtapasztaltuk, június 11-15. között a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius-fokot, majd a július 4-8., július 17-24. és augusztus 7-17. időszakokban a 27 fokot is tartósan átlépte a napi középhőmérséklet. Utóbbiak nyomán az országos tiszti főorvos hőségriadót rendelt el. És ha ez még nem lett volna elég, a nyár egy újabb meleg periódussal zárult, augusztus 27-től a napi középhőmérséklet ismét 25 fok fölött alakult.

Ijesztő adatok!!!

A komoly hőhullámos napok - amikor a napi középhőmérséklet tartósan, legalább három napig meghaladja a 27 fokot - száma több mint három hetet tett ki: 23 ilyen nap volt az idén, ennél csupán 2012-ben volt (eggyel) több. Országos átlagban 41 hőségnapot - amikor a napi maximum legalább 30 fok - regisztrált a meteorológiai szolgálat, ez 19 nappal haladja meg az 1981-2010-es normál értéket.

Ezen felül az említett időszak alapján szokásosnak nevezhető két forró - amikor a napi maximum 35 fok, vagy annál magasabb - nappal szemben idén országosan 13 ilyen nap volt. A legmagasabb hőmérsékletet ezen a nyáron augusztus 12-én Budakalászon mérték, ahol 39,6 fokig melegedett a levegő. A nyár legalacsonyabb hőmérsékletét július 11-én, Zabaron rögzítették: 3,1 fokig hűlt le a levegő.

Ez nagyon durva!

A meteorológiai szolgálat kitért arra is, hogy a budapesti, leghosszabb hőhullám 1992 nyarához köthető, ekkor 11 egymást követő nap felelt meg a legmagasabb fokozatú hőségriasztás kritériumának. Az idei leghosszabb hőségriasztás megközelítette ezt, 10 napos volt, augusztusban. Az állóvizek hőmérséklete is szokatlanul magas volt a hosszantartó hőség miatt: augusztus 10-én Siófoknál 29 fokos volt a Balaton.

Ne utazzon el drágán a Trópusokra, felesleges!

Mindemellett ezen a nyáron Budapesten rekordszámú trópusi éjszakát is át kellett vészelni. A fővárosban összesen majdnem egy hónapot tett ki azon éjszakák száma, amikor a levegő nem hűlt 20 fok alá. A budapesti éghajlati idősorban ez a legmagasabb érték 1901-óta.

Ha így folytatjuk, megsülünk!

A jelenlegi adatok szerint összességében a nyári középhőmérséklet 22,1 fok volt, 2 fokkal magasabb a szokásosnál. Különösen magasak voltak a napi maximumok, 2,6 fokkal haladták meg országos átlagban az 1981-2010-es időszak méréseit. Így az előzetes adatok alapján a most zárult nyár a harmadik legmelegebbnek bizonyult 1901 óta.

A csapadéknak is elment a józan esze

Mindemellett a csapadék szeszélyes időbeli és térbeli eloszlásban érkezett az idei nyáron. Országos átlagban 136,3 milliméter volt az évszakos csapadékösszeg, ami kevesebb, mint a szokásos 70 százaléka. Az idei nyár az 1901 óta megkezdett sorban a csapadék szempontjából az alsó negyedbe sorolható, azóta ez volt a 26. legszárazabb nyár Magyarországon. Ugyanakkor - mint felidézték - "a szárazsággal járó hőhullámokat megtűzdelő intenzív események során", helyenként, alig egy óra alatt több mint egyhavi mennyiség hullott. A július 8-án érkező markáns hidegfront során, a Fejér megyei Fehérvárcsurgón 30 perc alatt csaknem 40 milliméter eső hullott. Ehhez az eseményhez köthető a nyár legerősebb széllökése is, Aszódon 130,7 kilométer/órás szelet mértek akkor. Az augusztusi forróságot 17-én, több helyen felhőszakadással, özönvízszerű esővel járó zivatarok zárták. Budapesten a rendkívüli csapadék városszerte károkat okozott, alámosott utakat, pincéket öntött el. A legnagyobb napi csapadékösszeg 120,5 milliméter volt, ami Tiszaörvény környezetében hullott - írta a meteorológiai szolgálat.

Kitértek továbbá arra is, hogy a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja által kiadott előrejelzések szerint az ősz az átlagosnál melegebb lesz, szeptember és október kissé szárazabb, a november átlagosan csapadékos. Ebben az időszakban a hirtelen felhőszakadások - mint amiket a nyár során tapasztalni lehetett - nagyon ritkák, inkább "kezelhető" esőzések a jellemzőbbek.

És végül egy rossz hír: ősszel bármilyen halmazállapot szembe jöhet velünk az utcán

A havi középhőmérséklet szeptemberben 15-16, novemberben 4 fok körül alakul. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ugyanakkor megjegyezte: még akkor is, ha az átlagosnál melegebb ősz várható az előrejelzés szerint, ebbe az évszak végén "bármilyen halmazállapotú csapadék belefér".

 

forrás: index.hu

Idézet

Kíméld meg mások életét, akkor új életet fogsz kapni, a hasonló hasonlót vonz. Ez a törvény sosem téved. Ha az egész bolygó népe erényben és tényleg könyörületes életmódban él, akkor a Föld semmi perc alatt Mennyországgá fog változni.

Ching Hai Legfelsõbb Mester az életmentõ vegetáriánusság könyörületérõl

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok