Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A szélsőséges éghajlati események, például extrém szárazságok vagy hőhullámok növelik a háborúk esélyét az etnikailag kevert országokban – mondja egy német kutatás.

Felforgató társadalmi hatásai lesznek az időjárásnak

Az időjárási események következményeivel, a klímaváltozással és a fenntartható fejlődés lehetőségeivel foglalkozó Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung (PIK) kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a szélsőséges időjárási események hatására

nagyobb eséllyel pattannak ki fegyveres konfliktusok

a kevert nemzetiségű országokban.


Kislányok egy sivár, afganisztáni menekülttáborban.
Az új kutatás szerint főleg az etnikailag megosztott országokban
a globális felmelegedés is szerepet játszik a regionális konfliktusok kirobbanásában
Forrás: AFP/Sayed Zakeria

Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának folyóiratában, a PNAS-ben megjelenő közlemény arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású gázkibocsátás és a nyomában járó globális felmelegedés hatására

a jövőben még gyakoribbak lesznek a klímakatasztrófák,

ezért a világ vezetőinek megkülönböztetett éberséggel kell őrködniük e többszörösen veszélyeztetett térségek békéje fölött.


Magyar katonák érkeznek Afganisztánba
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

„Úgy tűnik, az időjárási katasztrófák felforgató társadalmi hatása különösen tragikus erővel érvényesül az etnikailag szétszabdalt országokban” – összegzi a cikk írója, Carl Schleussner, aki a PIK mellett a berlini Climate Analytics elemző-tanácsadó agytrösztnek is dolgozik. Az adatok áttekintéséből kiderült, hogy a nemzetiségileg megosztott országokban

a fegyveres konfliktusok csaknem negyede összefüggést mutat a pusztító éghajlati eseményekkel

– és ebbe még nem is számolták bele a klímaváltozás hosszú távon érvényesülő hatásait.


Sivatagos vidék Tunéziában
Forrás: AFP/Fethi Belaid

„Az időjárási katasztrófák nyilván nem közvetlenül robbantják ki a konfliktust, hanem megnövelik annak esélyét, hogy az eleve fennálló helyspecifikus feszültségek fegyveres összeütközés formájában törjenek felszínre – magyarázza Schleussner. – Ezt az intuitív módon kikövetkeztethető összefüggést immár tudományos módszerrel is bizonyítottnak tekinthetjük.”

Három évtizedet vettek alapul

Az e téren folytatott korábbi kutatások vagy az olyan éghajlati változókra koncentráltak, mint az emelkedő hőmérséklet, amelyek nem rendelkeznek közvetlenül kimutatható társadalmi hatással, vagy csak egy-egy kiválasztott esetet vettek alaposabban szemügyre. A PIK tanulmánya e kereteken túllépve

közvetlenül a katasztrófa kiváltotta gazdasági károkozásra koncentrál;

ehhez az adatokat a viszontbiztosítás területén nemzetközi piacvezető Munich RE biztosítótól szerezték.


Az elsivatagodással és ivóvízhiánnyal fokozottan érintett észak-afrikai és közel-keleti térségben
a társadalmi forrongások eszkalálódása prognosztizálható,
részben a globális felmelegedés közvetett hatásaként
Forrás: AFP/Virginie Nguyen Hoang

A gazdasági kártétel mutatóit összevetették a biztonságpolitikai kutatások fegyveres konfliktusokat rögzítő beszámolóival. Az összefüggések kimutatásához az esemény-egybeesési analízis matematikai módszerét hívták segítségül. Végül minden konfliktushoz hozzárendeltek egy, az etnikai széttagoltságot tükröző indexet. Elemzésüket az 1980 és 2010 közötti időszakra terjesztették ki.


A globális felmelegedés egyre nagyobb területeken okoz elsivatagosodást
Forrás: Origo

„Minket is meglepett, hogy az etnikai széttagoltság mint országjellemző mennyire kiemelkedő rizikófaktornak bizonyult, szemben olyan egyéb országszintű mutatókkal, mint a korábbi belső fegyveres összetűzések története, a szegénység vagy a társadalmi egyenlőtlenség” – hangoztatta a cikkben közreműködő Jonathan Donges.


A válsággócok a terrorizmus melegágyai
Forrás: Origo

„A jelek szerint az etnikai választóvonalak előre definiált törésvonalként működnek azokban a helyzetekben, amikor egy további stresszor – jelen esetben egy természeti katasztrófa – ránehezedik a társadalomra.

Ezért a kevert nemzetiségű országok különösen sérülékenyek e katasztrófák hatásaival szemben.”

Biztonságpolitika és klímaváltozás

A tanulmány kísérletet sem tesz arra, hogy egyes országokra lebontva számszerűsítse a becsült kockázatot. Mivel szerencsére mind a fegyveres konfliktusok, mind a természeti katasztrófák ritka események, egyetlen konkrét országból sem származik elégséges adat a statisztikai elemzéshez. „A fegyveres összeütközés az egyik legnagyobb fenyegetés az emberre nézve: egyeseket megöl, másokat arra kényszerít, hogy otthonukat elhagyják, és esetleg egy távoli országban keressenek menedéket.”


A klímaváltozással érintett országokban a jövőben nagyobb eséllyel fognak kitörni helyi háborúk
Forrás: MTI/EPA/SANA/-------------------

„Ezért, annak felismerése, hogy az etnikai megosztottság és a természeti katasztrófák egymást erősítő destabilizáló tényezők, potenciálisan igen nagy biztonságpolitikai jelentőséggel bír” – hangsúlyozta Hans Joachim Schellnhuber, a PIK igazgatója. „Nyilvánvaló, hogy az ember okozta klímaváltozás nyomán szaporodni fognak az időjárási hőhullámok és a lokális szárazságok. Összesítve azzal, amit már tudunk a fokozódó klímaváltozás hatásairól, megfigyeléseink segíthetnek abban, hogy a biztonságpolitika kiemelt figyelmet fordítson a potenciális veszélyzónákra.”


A kiszélesedő regionális konfliktusok és az egyre szorítóbb élelmiszer- és ivóvízválság miatt
tömeges migráció bontakozik ki, amelynek a fejlett országok a célpontjai
Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A fegyveres konfliktus szempontjából leginkább veszélyeztetett régiók némelyike – így Észak- és Közép-Afrika, valamint Közép-Ázsia – egyszerre tartozik a klímaváltozás által leginkább sújtott és az etnikailag leginkább megosztott országok közé. Schellnhuber összefoglalásképp így fogalmazott: „Eredményünk újabb bizonyítékát adja annak, hogy az éghajlat stabilizációja önmagán túlmutató jelentőségű feladat, mert kívánatos melléktermékének a neve: béke.”

 

(forrás: Tátrai Péter, Origo.hu, 2016.07.27.)

Idézet

Eljutottunk egy olyan pontra, ahol valódi vészhelyzettel állunk szemben. És ennek az az eredménye, hogy sokkal nagyobb klímaváltozások vannak folyamatban, mint amit eddig láttunk.

Dr. James Hansen, az USA vezető klímakutatója, Igazgató, NASA Goddard Űrrepülési Központ

 

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok