Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Szokj hozzá: az ingatlan a tengerbe zuhan. És nemcsak parti házak és üdülők. Városokban gondolkodj.

 

 

 
Image
A tengerbe vesző házak egyike.

Ezek a képek Alaszka távoli nyugati partjáról egy olyan terület csúcsát mutatják be, ami olyan gyorsan olvad, hogy egész kultúrákat fog magával ragadni – gazdagot és szegényt, szennyezőt és nem-szennyezőt, akik mind ki vannak téve a nagy kiegyenlítőnek, az óceánnak. Úgy gondolod, hogy a Csendes-óceán déli szigetországai, és távoli Északi-sarki előőrsök lesznek az egyedüli áldozatok? Tévedés. Mert nem számít, mit teszünk a következő évtizedekben a szénkibocsátás terén, az előrejelzés szerint a világóceán nagyjából a következő évezredben melegedni és emelkedni fog. Az ezekhez hasonló képek hamarosan mindennaposak lesznek.

 

Shishmarefet már elérte az elemi csapás. A 600 inupiak által lakott falu Sarichef sérülékeny határszigetén fekszik, ahol a jég a tengeren minden évben később alakul ki, ez a földet az őszi viharok martalékává teszi, amik évente 15-20 métert faragnak le a tengerpartból. Két ház belecsúszott a tengerbe; 18 másikat visszaköltöztettek a betolakodó óceán elől; továbbiak megvetemednek az olvadó permafrosttól (folyamatosan fagyott talaj). Több tízmillió dollárt költöttek tengeri védőfalakra, sikertelenül. A lakók arra jutottak, hogy egyetlen lehetőségük egy végleges áttelepülés. De figyelembe véve, hogy az USA-nak még komolyan kell foglalkoznia New Orleans tenger vízszint problémájával, a Csukcs-tenger eme távoli zugában senki sem képzeli azt, hogy a Shishmaref áttelepítéséhez szükséges 180 millió dollár könnyen elő fog kerülni. És Shishmaref nincs egyedül. Egy 2004-es USA Számvevőszék vizsgálat azt mutatta, hogy Alaszka 213 bennszülött falujából 184 küzd árvizekkel és erózióval, míg egy másik előrejelzés szerint a következő évtizedekben Alaszkának 6,1 milliárd dollárra lesz szüksége a globális felmelegedés hatására dominóként összedőlő hidak, felrobbanó szennyvízcsatornák, és tönkremenő utak javításához. Világméretekben a helyzet még sötétebb és drágább: az Oxfam azt sugallja, hogy az Egyesült Államok 22 milliárd dollárral, vagy 44%-kal– a mi részünk a szennyezésből – tartozik abból az 50 milliárdból, ami minden évben ahhoz kell, hogy a szegény nemzetek alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz.

 

 

 

Julia Whitty és Robert Knoth írása. Angolul megjelent, a teljes képriporttal, a Mother Jones 2007. szeptember-októberi számában: www.motherjones.com/news/feature/2007/09/sea-change-26.html

Idézet

Ha beindítjuk ezt az elszabaduló metán felszabadulást, nincs visszafordulás. Nincs második lehetõség. Ha egyszer elkezdõdik, valószínû teljesen végbemegy.

 John Atcheson geofizikus a metánhidrátok kiszabadulásáról

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok