Ezek a kopár területek nagyjából a világ óceánjainak 20%-án fordulnak elő, és a szubtrópusi körforgásnak nevezett területeken belül vannak, ami az Egyenlítő mindkét oldalán, az óceán közepén a víz állandó, nagy kiterjedésű örvénylése.

De a Geophysical Research Letters újságban megjelent részletes új tanulmány szerint 1998 és 2007 között a csekély felszíni növényi élettel rendelkező sós víznek ezek a területei a Csendes- és Atlanti-óceánon 15 százalékkal, vagy 6,6 millió km²-rel növekedtek.

A terjeszkedés ugyanakkor történik, amikor a felszíni hőmérséklet évente 1%-kal, vagy 0,02-0,04^oC között emelkedik. A melegedés az óceán vizének különböző rétegei között nehezebben átjárható akadályt jelent, ami megakadályozza, hogy az óceán mélyéből a tápanyagok a felszínre emelkedjenek, és táplálják a növényi életet.

„Az a tény, hogy a szubtrópusi körforgások melegedésével együtt az óceán legkevésbé termékeny területeinek terjeszkedését látjuk, összevág a globális felmelegedés hatásáról alkotott elképzelésünkkel”, mondta Jeffrey J. Polovina, a cikk társszerzője, a Honolulu székhelyű USA Nemzeti Tengeri Halászati Szolgálat óceánkutatója. „De 9 éves adatsorozattal nehéz kizárni az évtizedes váltakozást.”

Polovina és kollégái a NASA SeaStar műholdjának adatait használták, ami világszerte az óceán biológiai termelékenységét (vagy az óceán táplálékláncának alapját alkotó mikroszkopikus növények, a phytoplankton által termelt klorofill mennyiségét) térképezi fel.

Ezek a térképek a Csendes-óceánon a középpontból Hawaii irányába terjeszkedő kis termelékenységű területeket mutattak. Az Atlanti-óceánon ezek a kis termelékenységű területek még gyorsabban terjednek kelet felé, a Karibi térségből Afrika felé. Ezek a területek a két fő óceánon jelenleg nagyjából 50 millió km²-t borítanak.

2008. március 5.
(Angolul: http://news.yahoo.com/s/livescience/20080305/sc_livescience/studyoceandesertsexpanding;)