Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az ember a világ óceánjainak közel felében súlyos kárt okozott, és egyetlen terület sem maradt érintetlen – ezt mutatja az emberiség tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásáról készült első globális térkép.

 
 
 
 
 

 

 

A változó óceáni környezet feltérképezésére irányuló ambiciózus projekt azt mutatja, hogy az ember sokkal nagyobb kárt tett a tengerekben a halászat, szennyezés és klímaváltozás révén, mint korábban gondolták.

 
 

A világtérkép , ami úgy készült, hogy az óceánokat 1 km2-nyi négyzetekre osztották fel, kimutatja, hogy 17-féle emberi tevékenység 41%-ukra erős hatással volt, a vártnál sokkal nagyobb arányban. 

 
 

A leginkább károsodott területek némelyike a brit szigetek körül található. Az Északi-tenger egyes részei, a La Manche-csatorna, és az északi Atlanti-óceán az ír és skót partok mentén mind nagyon nagy ökológiai kárt elszenvedett területnek minősült.

 

 
 

Ez az első olyan térkép, ami összegyűjti azt az információt, hogy a különböző emberi tevékenységek hogyan hatnak az óceánokra. A környezet egészségének olyan mutatóit vizsgálták, mint a korallzátonyokat, halászatot, hínárerdőket, és vízminőséget.

 
 

A kutatást vezető Ben Halpern, az USA Országos Ökológiai Analízis és Szintézis Központjától (NCEAS) így nyilatkozott: „Ez a projekt lehetővé teszi, hogy végre elkezdjük meglátni azt az átfogó képet, ahogyan az ember az óceánokra hat. Eredményeink azt mutatják, hogy amikor ezek, és más egyedi hatások összeadódnak, az átfogó kép sokkal rosszabbul fest, mint ahogy gondolom legtöbben várják. Számomra ez mindenképp meglepetés volt.”

 
 

David Garrison, a kezdeményezést finanszírozó USA Országos Tudományos Alap (US NSF) biológiai óceánkutatási programigazgatója szerint „Ez a kutatás az emberi tevékenységnek az óceáni ökoszisztémákra gyakorolt hatásáról alkotott szintézis, amire igen nagy szükség volt. A törekvés valószínű modell lesz ezeknek a hatásoknak a felmérésére helyi és regionális szinten.”

 
 

A tegnap Bostonban, az „American Association for the Advancement of Science” (A Tudományos Haladás Amerikai Társasága) éves összejövetelén bemutatott térkép úgy készült, hogy minden tengeri négyzetre felrajzolták az emberi ráhatás eredményét. Egy, a térképet bemutató cikk jelent meg a Science folyóiratban.

 

 
 

Mindenféle emberi hatás beleillik négy kategória valamelyikébe: klímaváltozás, szennyezés, halászat, és hajózás. A klímaváltozásnak van a legnagyobb hatása, különösen az emelkedő tengeri hőmérsékleteken, és annak az óceánt savasító hatásán keresztül. A fontossági sorrendben a halászat hatása a következő, különösen az a kár, amit a fenékhalászat okoz a korallzátonyokban, és az állományok kimerülése a túlhalászás miatt. Sok területen ezeknek a hatásaihoz hozzáadódik a szennyezés, különösen a mezőgazdasági területről elfolyó műtrágyák, és a terjeszkedő idegen fajok, amiket gyakran a hajók fenéktartályaiban hurcolnak be.

 
 

„Egyértelmű, hogy többé nem koncentrálhatunk csak a halászatra, vagy a partmenti mocsarak eltűnésére, vagy a szennyezésre, mintha azok külön hatások lennének”, mondta Andrew Rosenberg, a természeti erőforrások professzora a New Hampshire-i Egyetemről, aki független kutatóként nem vett részt a kutatásban. „Ezek az emberi hatások térben és időben átfednek, és túlontúl sok esetben a nagyságrend rémisztően nagy. Világos előttem a politikusoknak szóló üzenet: olyan megőrző jellegű tevékenységre van most szükség, ami az emberi hatások teljes spektrumára kiterjed.”

 

 
 

A brit vizeken kívül a leginkább érintett területek a Dél-Kínai és Kelet-Kínai tenger, a Karib-tenger, Észak-Amerika keleti partja, a Földközi-tenger, a Vörös-tenger, az Arab-öböl, a Bering-tenger, és a Csendes-óceán nyugati felének egyes részei. A sarkvidékek a legkevésbé érintettek, de ezek a területek a globális felmelegedés által vannak veszélynek kitéve.

 
 

„Sajnos, ahogy a sarki jégmezők a melegedő globális éghajlat miatt eltűnnek, és az ember tevékenysége kiterjed ezekre a területekre, nagy a veszélye annak, hogy ezek a viszonylag érintetlen területek gyorsan leromlanak”, mondta Carrie Kappel, a projekt egyik fontos kutatója az NCEAS-tól.

 
 

Dr. Halpern szerint, bár a kép sötét, sürgős cselekvéssel megfordítható. „Mindenképp van ok a reményre. A viszonylag érintetlenül megmaradó óceáni területek védelmére irányuló erőfeszítéssel jó esélyünk van a megőrzésükre. Remélem, hogy eredményeink ébresztőként hatnak, hogy jobban bánjunk az óceánjainkkal, és védjük őket. Az emberek az óceánokat mindig fogják használni, felüdülésre, erőforrások kinyerésére, és olyan kereskedelmi tevékenységre, mint a hajózás. Ez jó dolog. A célunk az, hogy ezt fenntartható módon tegyük, hogy óceánjaink egészséges állapotban maradjanak, és továbbra is ellássanak minket a szükséges és kívánt erőforrásokkal.”

 

 
 

Brit kutatók üdvözölték a tanulmányt, de kijelentették, hogy a brit vizek gyenge eredményei a környezetvédelmi problémák jobb dokumentálását tükrözheti. A Tengerbiológiai Egyesülettől Emma Jackson szerint „Ez a cikk bemutatja azt a fenntarthatatlan módot, ahogy a tengeri ökoszisztémák által nyújtott javakat és szolgáltatásokat kihasználjuk, és nemzetként ezzel törődnünk kellene. De figyelembe kellene vennünk, hogy az emberi hatások brit kritikus pontja, amire Halpern és kollégái rámutattak, részben annak a ténynek tulajdonítható, hogy elég jók vagyunk emberi tevékenységeink dokumentálásában. A történelem nyomásának öröksége is szerepet játszik, amivel a tengeri területeinket védve most kezdünk el foglalkozni.”

 
 

John Shepherd a Southampton székhelyű Országos Óceánkutató Központtól így nyilatkozott: „Ez egy merész kísérlet, hogy az ember óceánra gyakorolt hatásáról globális térképet készítsünk. A brit vizeken kimutatott nagy hatás talán az erős halászás, az olaj és gáz erőforrások intenzív kitermelése, a hajózás, és a turizmus miatt van. Ezek nem mindegyike vezet közvetlenül az ökoszisztéma károsodásához, de kétségtelen, hogy az ember hatása jelentős.”

 
 

A Liverpooli Egyetemről Chris Frid szerint „Ahogy az ember környezetre gyakorolt hatásainak kezelése jobban próbál az egésszel foglalkozni, az ökoszisztéma alapján, igen fontos, hogy az emberi ráhatás helyeinek felmérésére meglegyenek az eszközeink. Az emberi behatás ’lábnyomának’ térbeli feltérképezése ennek egy hasznos módja, mivel így a különböző hatásokat – halászat, olaj kitermelés, az összes fenékkotrás – egymásra lehet rétegezni. Az eredmények megerősítik azt a tényt, hogy a népes, és iparosított területekhez közeli parti tengereket éri a legnagyobb hatás.

 

 
 

Ennek a megközelítésnek a legnagyobb korlátja a térképek pszeudo-pontossága. Az eredeti kutatók nem pontozták minden egyes tevékenység hatását minden egyes négyzetben, hanem az ő válaszaikat tették át a szerzők ezekre a rácsokra, és azután összegezték. Az így kapott átfogó mintázatok pontosak lesznek, de a részlet a lábnyom és az erősség tekintetében megközelítő lesz, és nem szabad erre alapozni a terület kezelésére vonatkozó döntéseket, például, hogy hol engedjenek meg fejlesztést.”

 

 

 

Mark Henderson írása, 2008. február 15., The Times

Idézet

Az egész médiának segítenie kellene a bolygó megmentésében, mert ha a bolygó megszűnik, akkor ők is megszűnnek.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a média felelősségéről

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok