Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A kontrollálatlan globális felmelegedéstől az óceán lakói fuldokolnának. A halott zónák az óceán olyan alacsony oxigéntartalmú területei, ahol az élet magasabbrendű formái, mint a halak, rákok és kagylók, nem tudnak megélni.



A sekély parti vizekben ilyen zónákat okozhatnak a túlzott mezőgazdasági trágyázás hordalékai. Egy dán kutatócsoport most kimutatta, hogy a kontrollálatlan globális felmelegedés a világ óceánjaiban az alacsony oxigéntartalmú zónák drámai terjeszkedéséhez vezetne, 10-szeres, vagy még nagyobb mértékben.

Image
Halott zóna a Mississippi-deltánál. A sárga és vörös oxigénhiányos területet jelöl.

Míg egyes parti halott zónák helyrejöhetnek a műtrágya használat ellenőrzésével, a globális felmelegedés okozta kiterjedt alacsony oxigéntartalmú területek évezredekre meg fognak maradni, hátrányosan hatva még a távoli jövő… óceáni ökoszisztémáira is.

Gary Shaffer szerint – aki a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének kutatója, és a Dániai Föld Rendszertudományi Központ (DCESS) kutatócsoportjának vezetője – „egy ilyen megnagyobbodás a hal- és kagylópusztulási események megnövekedett gyakoriságához és súlyosságához vezetne, például a kontinensek nyugati partjainál, mint pl. Oregonnál és Chilénél.”

Nagy kihalási események

Shaffer professzor más rangos kutatókkal – Steffen Olsen óceánkutatóval a Dán Meteorológiai Intézettől, és Jens Olaf Pepke Pedersen fizikussal az Országos űrkutatási Intézetből – olyan előrejelzéseket végzett az újonnan kifejlesztett DCESS Föld-Rendszer Modellel, amik 100000 évvel nyúlnak a jövőbe.

Hozzáteszi, „ha a globális felmelegedésre válaszul az óceán átforduló (termohalin) áramlása erősen lecsökken – mint ahogy az sok éghajlati modell szimulációban benne van –, akkor ezek az oxigén-minimum zónák még sokkal jobban kiterjednek, és behatolnak az óceánok mélyére.” Az óceán anoxiájához (oxigénmentességéhez) vezető rendkívüli oxigén kimerülési eseményeket tartják a legjobb magyarázatnak a Föld történetének nagy kihalási eseményeire, köztük a legnagyobb ilyen eseményre 250 millió évvel ezelőtt, a Perm időszak végén.

Változások sorozata

Továbbá, ahogy az oxigénhiányos zónák terjednek, a denitrifikáció folyamata révén fontos tápanyagok tűnnek el az óceánból. Ez viszont az óceán felszíni megvilágított rétegeiben a biológiai termelődést azon planktonfajok irányába tolná el, amik képesek megkötni a szabad oldott nitrogént. Ez azután nagy és megjósolhatatlan változásokhoz vezetne az óceáni ökoszisztémák struktúrájában és termelékenységében, azokon az egyéb nagy, megjósolhatatlan változásokon felül, amik az óceán savasodása miatt várhatók, a fosszilis üzemanyagok égetése által keltett magas légköri szén-dioxid koncentráció másik nagy óceáni következményeként. Shaffer professzor arra figyelmeztet, hogy ezek eredményeként „az óceán… jövője bizonytalanabb lenne.”…

 

(ScienceDaily, 2009. január 26.)

Idézet

Légy Vega, Légy Zöld, és Mentsd meg a bolygónkat.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC elnöke

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok