Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Lehet, hogy az Északi-sarkvidék az egyik leghidegebb terület a Földön, de kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó többi része – és most tudjuk az okát, hogy miért.

 

Két új tanulmány azt mutatja, hogy az üvegházhatás erősebb az Északi-sark felett, és a Jeges-tenger vize radiátorként hat a környék légkörének melegítésében. Az Északi-sarkvidék melegedését korábban azzal magyarázták, hogy az egy pozitív visszacsatolási kör miatt van: ahogy a jégsapka elolvad és eltűnik, a sötét óceán nagyobb része kerül felszínre: a sarkvidék visszaverő képessége, vagy albedója csökken. Ez azt jelenti, hogy kevesebb energia verődik vissza a világűrbe, és a terület még jobban melegedik.

 

De ez a hírhedt sarki albedó visszacsatolás csak egy kis része a problémának, ahogy most Rune Graversen a Holland Királyi Meteorológiai Intézettől, és Minguiai Wang a Michigani Egyetemről kimutatták.

 

Hajtóerők

 

A páros a sarki körülmények két, szinte azonos számítógépes modelljét futtatta le. Az egyik tartalmazta azt az elképzelést, hogy a sarkvidék albedója a hőmérséklet emelkedésével és a jég olvadásával csökken, a másikban viszont az albedó nem változott.

 

Graversen és Wang azt találta, hogy még annál a modellnél is, ahol az albedó rögzítve volt, a sarkvidék hőmérséklete a bolygó többi részénél jóval nagyobb mértékben emelkedett. Az albedó visszacsatolás megakadályozása a melegedést csak 15%-kal csökkentette, ami azt mutatta, hogy nem ez a sarki melegház hajtóereje.

 

„Az eredmények összhangban vannak korábbi munkákkal”, mondja Andrew Barrett, a Boulder, Colorado székhelyű USA Országos Hó és Jég Adatközponttól, azt sugallva, hogy a csökkenő visszaverő képesség nem döntő tényező az Északi-sarki melegedésben.

 

Graversen és Wang ekkor megnézték, hogy milyen egyéb tényezők hajtják a melegedést. A modelljeik azt mutatták, hogy a trópusokon kívül az üvegházhatás fokozatosan erősödik a 30. északi szélességi fok felett. És a kutatók azt mondják, hogy ez a sarki üvegházhatás a jégsapka olvadásával erősödik.

 

Felszínre kerülő tengerek

 

Ez azért van, mert a kevesebb jég több felszínre kerülő tengert jelent, és nagyobb felszínt, ahonnan a víz párologhat. Mivel a vízgőz erős üvegházgáz, a párolgás hatékonyan hoz létre egy sarkvidéki energiacsapdát.

 

Barrett és munkatársai nemrég szintén rámutattak egy további tényezőre, ami hozzájárul a sarkvidék melegedéséhez: az óceán radiátorként működik, és energiát lök a légkör alacsonyabb rétegeibe (The Cryosphere, vol 3 p 11).

 

A számítógépes modellek és meteorológiai megfigyelések egyesítésével a csoport azt találta, hogy az utóbbi öt évben a levegő hőmérséklete a Föld felszínéhez közel jobban melegedett, mint nagyobb magasságokban. A jelenség ősszel legerősebb, és olyan nyílt vízterületek felett, amiket a múltban jég borított volna. A sötétebb sakvidék több napenergiát nyel el, a víz tárolja azt az energiát, és később kibocsátja a légkörbe.

 

Mindez azt jelenti, hogy a zsugorodó jégtakaró háromszoros szerepet játszik az Északi-sarkvidék melegedésében. A jég kevesebb energiát ver vissza, a nyílt víz több energiát tárol, és vízgőz formájában üvegházgázzal is ellátja a légkört. Ez a három tényező összeadódik, hogy a sarkvidék felett erősebb helyi üvegházat hozzon létre.

 

„A felszíni albedó visszacsatolásnak természetesen továbbra is van szerepe, de ez egy a több tényező közül”, mondja Barrett.

 

(Catherine Brahic, 2009. február 18, New Scientist)

Idézet

A szén kibocsátásokat nagyjából 100%-kal kell csökkentenünk .

Dr. James Hansen, az USA fő klímakutatója

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok