Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A Jeges-tengert borító tengeri jég kiterjedése előző hónapban a feljegyzések szerinti második legalacsonyabb szintre csökkent. A NASA és a NASA által támogatott Boulder, Colorado székhelyű Országos Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) műholdas adatai azt mutatták, hogy a nyári tengeri jég borítottság alig kerülte el a rekord alacsony szintet.

 

Az északi-sarki jégsapka minden télen növekszik, amint a Nap néhány hónapra lenyugszik, és minden nyáron csökken, amint a Nap magasabbra emelkedik az északi égbolton. A tengeri jég éves minimális kiterjedését minden évben szeptemberben éri el. 2007-ben rekord alacsony szintet ért el. Idén a közel rekord mértékű olvadást átlagosnál magasabb nyári hőmérsékletek előzték meg, de azok nélkül a szokatlan időjárási körülmények nélkül, amelyek hozzájárultak a 2007-es rendkívüli olvadáshoz.

 

„A légköri és óceáni viszonyok idén nem kedveztek annyira a jég csökkenésének, de az olvadás mégis megközelítette a 2007-es szinteket”, mondja Walt Meier, azt NSIDC kutatója. „Ez talán a több éves jég elvesztését tükrözi a Beaufort- és Csukcs-tengeren, valamint más tényezőket, amelyek a jeget sebezhetőbbé teszik.”

 

Joey Comiso, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának magas rangú kutatója szerint a folytatódó alacsony minimum tengeri jég szintek beleillenek a nagy léptékű csökkenési mintázatba, amelynek kibontakozását a tudósok az utóbbi három évtizedben megfigyelték. „A tengeri jég nem csak csökken, a csökkenés sebessége drasztikusabbá válik”, mondja Comiso. „A régebbi, vastagabb jég gyorsabban csökken, mint a többi, ami miatt az állandó jégtakaró sérülékenyebb.”

 

Mint mondja, miközben a tengeri jég kiterjedése nem esett a 2007-es rekord szint alá, a NASA Aqua műholdjának mikrohullámú radiométere által mért tengeri jég területe szeptember elején nagyjából tíz napon át kicsivel a 2007-es szint alá esett. A tengeri jég „terület” annyiban különbözik a kiterjedéstől, hogy az egyenlő a jéggel borított tényleges felszínnel, míg a kiterjedésbe beletartozik bármely olyan terület, ahol az óceán területének legalább 15%-át jég borítja.

 

A tengeri jég kiterjedése szeptember 9-én, az idei legalacsonyabb ponton 4,33 millió négyzetkilométer volt. Szeptember hónapra kiátlagolva a jég kiterjedése 4,61 millió négyzetkilométer volt. Ezzel 2011 a második helyen áll mind a tengeri jég napi minimális kiterjedését, mind a havi átlagot tekintve. A jég kiterjedése 2,43 millió négyzetkilométerrel volt alacsonyabb az 1979 és 2000 közötti átlagnál. Az idei nyár alacsony jég kiterjedése folytatta az utóbbi 30 évben látott csökkenő tendenciát, amit a tudósok főleg a klímaváltozás miatt emelkedő hőmérsékleteknek tulajdonítanak. Az adatok azt mutatják, hogy az északi-sarki jég mind kiterjedésében, mind vastagságában csökken. 1979 óta az északi-sarki jég kiterjedése évtizedenként 12 százalékkal csökkent.

 

„A legöregebb és legvastagabb jég tovább fogy az Északi-sarkon, különösen a Beaufort-tengeren és a Kanada medencében”, mondja Julienne Stroeve NSIDC tudós. „Az utóbbi pár nyár során úgy tűnik, ez fontos hajtóereje az alacsony tengeri jég viszonyoknak.” A klímamodellek azt sugallták, hogy a Jeges-tenger 2100-ra elveszítheti majdnem teljes nyári jégtakaróját, de az utóbbi években a jég kiterjedése gyorsabban csökkent, mint amit a modellek jósoltak...

 

(ScienceDaily 2011.október 4.)

Idézet

A permafroston most kis lyukak vannak. Megnövekedett metánszintet találtunk a vízfelszín felett, és még többet a vízben, pont alatta. Nyilvánvaló, hogy a tengerfenék a forrása.

Dr. Orjan Gustafsson, a Stockholmi Egyetem kutatója az óceánból kiszabaduló metánról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok