A Nagy Száraz (Big Dry) – Ausztrália legrosszabb szárazsága 100 év alatt – csak része a problémának. A Murray-Darling vízgyűjtőjének évtizedek óta tartó rossz kezelése súlyosbította a szárazság körülményeit.

Dél-Ausztrália egykor buja mezőin, az állam világhírű Alsó-tavakkal (Lower Lakes) határos területén, Nigel Treloar farmer… elvitt a közeli, valaha hatalmas vízfelületet alkotó Albert-tóhoz. De vizének nagy része mostanra eltűnt, és holdbéli tájra emlékeztet. A szivattyú és a vezeték, ami egykor Nigel földjét öntözte, most szárazon van, ahelyett, hogy víz alatt lenne. Üldözte a visszavonuló vizet, és veszített a versenyfutásban. „Derékig vízben lennénk itt, és ez hajózható lenne”, mondja Nigel, miután 100 métert gyalogoltunk onnan, ami valaha a partvonal volt. „Kijöhetnél ide csónakkal… De ez most a tél közepe, és sivatagnak néz ki.” Vannak pocsolyák, de barnás árnyalatúak, és nem vonzóak… Olyan magas a sótartalom, hogy az csíp…

A környezet összeomlása

Az Alsó-tavak a Murray-Darling medence végében találhatók, és világhírűek az ökoszisztémájukról, a hosszúnyakú teknősökkel és pelikánokkal. A területet a 70-es évek Storm Boy című filmje tette népszerűvé, és az ausztráliai pelikánok legnagyobb költő kolóniájának ad otthont. De még meddig?

Ki tudtam gyalogolni egy szigetre az Albert-tavon, ahol a pelikánok évszázadok óta költöttek. Most a fészkeik elhagyottak, mert nincs víz, hogy megvédje őket – és ólálkodnak a rókák. „Ez a terület a környezet összeomlásának a küszöbén áll”, mondja Melanie, Nigel felesége. „Csak körül kell nézned, hogy lásd. Látod a madarak hiányát, az élet hiányát. Érzed a szagát. Érzed a víz szagát.  Ha begyalogolsz a tó medencéjébe, megégetheted a lábad a kénes savak miatt. Ez nagyon is valóságos, és itt zajlik a szemünk láttára.” Az utóbbi pár évben a területen a farmok száma 55-ről 10-re zuhant.

A Nagy Száraz (Big Dry) – Ausztrália legrosszabb szárazsága 100 év alatt – csak része a problémának. A Murray-Darling vízgyűjtőjének évtizedek óta tartó rossz kezelése súlyosbította a szárazság körülményeit. A vízgyűjtő területén a vizet, ami Ausztrália éléskamráját öntözi, túlzó módon szétosztották. A Murray-Darling egész hosszában a farmerek olyan vízadagokat vettek meg, illetve kaptak rá ígéretet, amit a folyórendszer egyszerűen nem tud tovább pótolni. A csapadék 20%-os csökkenése a vízfolyások 70%-os csökkenéséhez vezet.

Mivel a Murray-Darling négy államon folyik keresztül - New South Wales, Queensland, Victoria and South Australia –, mindegyik keményen küzdött a saját vízadagjáért, gyakran a szomszédos államok vízigényének rovására. Gyakran uralkodott a csupasz önérdek. A Howard-kormány csak 2007-ben döntött úgy, hogy a folyórendszert országos irányítás alá veszi.

„Katasztrófa volt”, mondja Tim Flannery professzor, a globális felmelegedés szószólója, sikeres író. „Nem sokkal a szövetségi állammá válás után sikerült egyesíteni a vasutakat, de egy évszázadba került, hogy bármit tegyünk a víz ügyében. És ez még mindig rendkívül nehéz, mert túl sok vizet osztanak ki azokban a folyórendszerekben, 130%-os az elosztás, és ez egy jó évben volt. Így amikor tényleg súlyos vízhiánnyal szembesülünk, egyszerűen semmi víz nem marad.”

Valóban komor

Augusztus elején Penny Wong vízügyi miniszter azt mondta, hogy az Alsó-tavak túl vannak a megmenthetőség határán - a kijelentés a farmereket és a környezetvédőket is felbőszítette. A kritika által eltalálva - hogy a kormány nem tesz eleget a tavak megmentéséért - Kevin Rudd miniszterelnök azóta elhatározta, hogy kibővítenek egy visszavásárlási programot, aminek célja az öntözőknek juttatott víz visszavásárlása a felsőbb szakaszokon. Egy vezetéket is terveznek, hogy vizet hozzanak a Murray felsőbb szakaszáról. De az további két évig nem fog megépülni.

Az egyébként optimista természetű Tim Flannery siralmas képet fest. „Most olyan helyzetet szemlélünk, ahol lehet vagy egy Aral-tavunk, vagy néhány savas tavunk. A lehetőségeink hetente szűkülnek, mert kevesebb víz van a rendszerben. A helyzet valóban komor.”

(Nick Bryant, BBC News, Ausztrália)