Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Új kutatás szerint a század végére a gyorsan melegedő klíma valószínű komolyan meg fogja változtatni a terméshozamokat a trópusokon és szutrópusokon, és alkalmazkodás nélkül a világ népességének fele súlyos élelmiszerhiánnyal fog szembesülni.

 

Hogy a helyzetet tovább súlyosbítsa, ennek az egyenlítői övezetnek – a 35. északi szélességi foktól a 35. déli szélességi fokig – a népessége a világon a legszegényebbek közé tartozik, és gyorsabban növekszik, mint bárhol másutt.

„Egyedül a hőmérsékletből adódóan óriásiak lesznek a globális élelmiszertermelésre ható feszültségek, és ez nem veszi számításba a magasabb hőmérsékletből adódó feszültségeket a vízellátásban”, mondja David Battisti, a Washingtoni Egyetem légkörtudományi professzora.

Battisti a Science újság jan. 9-i számában megjelent tanulmány fő szerzője. Együttműködött Rosamond Naylor-ral, a Stanford Egyetem Élelmiszerbiztonsági és Környezeti Programjának igazgatójával, hogy megvizsgálják a klímaváltozás hatását a világ élelmiszerbiztonságára.

„Ez meggyőző érv arra, hogy befektessünk az alkalmazkodásba, mert egyértelmű, hogy a hőmérséklet tekintetében ebbe az irányba megyünk, és évtizedekbe fog telni, hogy új gabonafajtákat fejlesszünk ki, amik jobban elviselik a melegebb klímát”, mondta Naylor. „Vesszük a legrosszabbat, amit a történelem folyamán láttunk, és azt mondjuk, hogy ez a jövőben sokkal rosszabb lesz, hacsak nincs valamiféle alkalmazkodás.”

Battisti és Naylor a közvetlen megfigyeléseket 23 olyan globális klímamodell adataival kombinálták, amelyeknek szerepe volt egy 2007-es Nobel-díjas kutatómunkában. Így meghatározták, hogy 2100-ra több mint 90%-os valószínűséggel a trópusokon és szubtrópusokon a növekedési időszak legalacsonyabb hőmérsékletei magasabbak lesznek, mint bármilyen eddig ott mért hőmérséklet. Az adatokat szűrőként használták a súlyos élelmiszer bizonytalanság történelmi eseteinek áttekintésére, és arra következtettek, hogy az ilyen esetek valószínű közönségesebbekké fognak válni. Voltak köztük olyan súlyos epizódok, mint Franciaország 2003-ban, vagy Ukrajna 1972-ben. Ukrajna esetében egy rekordközeli hőhullám lecsökkentette a búza hozamát, ami hozzájárult a globális gabonapiac két éven át tartó széteséséhez.

Mint Naylor mondja, „Azt hiszem, az döbbentett meg legjobban, hogy amikor a történelmi példákat néztük, egy adott éven belül voltak módok a probléma kezelésére. Az emberek mindig fordulhattak máshova, hogy élelmiszert találjanak. De a jövőben nem lesz egyetlen hely sem, ahová fordulni lehet, hacsak nem gondoljuk át újra az élelmiszer ellátásunkat.”

A tudósok következtetése szerint a súlyos klímaproblémák nem fognak a trópusokra korlátozódni. Példaként említik azokat a rekord hőmérsékleteket, amik 2003. június és augusztus között sújtották Nyugat-Európát, és becslések szerint 52000 ember halálát okozták. Az egész nyáron át tartó hőhullám Franciaországban és Olaszországban egyharmaddal csökkentette a búza terméshozamokat és a takarmánytermelést. Egyedül Franciaországban a hőmérséklet 3,5oC-kal volt magasabb a hosszú távú átlagnál, és a tudósok azt mondják, az ilyen hőmérséklet lehet a normális 2100-ra Franciaországban.

A kutatók szerint a trópusokon a magasabb hőmérséklet várhatóan 20-40%-kal fogja csökkenteni a kukorica és a rizs, a fő élelmiszergabonák terméshozamát. De az emelkedő hőmérséklet szintén valószínű, hogy nagy pusztítást fog végezni a talajnedvességben, ami a hozamokat tovább csökkenti. „A mezőgazdasági rendszerünk egészét újra át kell gondolnunk, nemcsak új fajtákban gondolkodva, hanem azt is felismerve, hogy sokan egyszerűen fel fognak hagyni a mezőgazdasággal, sőt el is fognak költözni azokról a földekről, ahol most élnek”, mondja Naylor.

Jelenleg 3 milliárd ember él a trópusokon és szubtrópusokon, és számuk a század végére várhatóan közel a duplájára nő. A terület az USA déli részétől Argentína északi, és Brazília déli részéig, illetve India északi és Kína déli részétől Ausztrália déli részéig terjed ki, és magában foglalja egész Afrikát. A tudósok azt mondják, hogy a most itt élők közül sokan kevesebb mint napi 2 dollárból tengődnek, és megélhetésük nagyrészt a mezőgazdaságtól függ.

„Amikor minden jel ugyanabba az irányba mutat, és ebben az esetben rossz irányba, akkor elég jól tudod, hogy mi fog történni.” mondja Battisti. „További több százmillió emberről van szó, akik élelmet keresnek, mert nem fogják tudni megtalálni ott, ahol most megtalálják.” Mint mondja, az Indiában elfogyasztott kalória egynegyede búzából származik, de az ottani búzahozamok az utóbbi évtizedben stagnálnak.

A klímaváltozásból adódó hőmérséklet emelkedés várhatóan kisebb lesz az egyenlítői vidékeken, mint a nagyobb szélességi fokokon, de mivel a trópusokon az átlaghőmérséklet ma sokkal magasabb, mint a közepes szélességi fokoknál, ezért az emelkedő hőmérsékletnek a trópusokon nagyobb hatása lesz a gabonahozamokra.

A Washingtoni Egyetemen végzett friss kutatás kimutatta, hogy a melegedő klímának a trópusokon még sokkal kisebb hőmérséklet emelkedés mellett is nagyobb lesz ott a hatása, mert az élet a trópusokon nem szembesül nagy hőmérséklet változásokkal, és ezért kevésbé alkalmazkodó. Battisti szerint ez még nagyobb nyomatékot ad annak, hogy most kezdjenek el keresni módokat a lényegesen melegebb körülmények kezelésére.

„Hagyhatod megtörténni, és keservesen alkalmazkodsz hozzá, vagy tervezhetsz rá. Enyhítheted is, és eleve nem hagyhatod, hogy bekövetkezzen, de e téren nem végzünk túl jó munkát.”

 

ScienceDaily (2009. január 9.)

A kutatást a National Science Foundation és a Tamaki Foundation finanszírozta.

Idézet

Ha az emberiség energiája minden nap jobbá válik, ha van szeretet, béke, és az Isteni imádata, akkor az az energia magával fogja hozni az összes hihetetlen jelenséget , az összes jó dolgot, amit gyakran nem tudunk elképzelni.

Ching Hai Legfelsőbb Mester

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok