A hőhullámok néhány évtizeden belül olyan súlyossá válnak a Föld egyes részein, hogy azok lakhatatlanná válnak az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt hétfőn publikált jelentése szerint.

A szöveg tartalmáról a világszervezet humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese, Martin Griffiths számolt be:

„A kiszolgáltatott országok halálos károkat szenvednek a szélsőséges hőségtől, miközben teljesen egyértelmű, nem kérdés, hogy ők felelősek a legkevésbé a klímaváltozásért. A gazdagabb országoknak megvannak az erőforrásaik arra, hogy támogassák az állampolgáraikat az alkalmazkodásban, és ezt meg is ígérték. A szegényebbek, akik nem tehetnek ezekről a hőhullámokról, nem rendelkeznek ilyen erőforrásokkal."

A szakértők a Száhel-övezettel, Afrika szarvával és Délnyugat-Ázsiával kapcsolatban írják azt, hogy a forróság meghaladja majd az emberiség fizikai és társadalmi tűréshatárát. A jelentés arra is kitér, hogy a hőhullámoknak a világon már az előző évtizedben is több mint hetvenezer áldozatuk volt. A helyzet pedig sokat fog romlani a következő időszakban, és nemcsak a felmelegedés, hanem a társadalmak elöregedése és a városiasodás miatt.

„A humanitárius rendszer nem áll készen arra, hogy ekkora méretű válságokat kezeljen segítség nélkül. Már most nincs elég forrásunk ahhoz, hogy az év legsúlyosabb válságait ellensúlyozni tudjuk. Az Afrika szarvát sújtó éhínséget is ide sorolom. Már most 50 milliárd dolláros globális programunk van, amihez nagyjából 20 milliárdot szedtünk össze. Már ebben a pillanatban is mínuszban vagyunk" - mondta Martin Griffiths.

Az ENSZ következő éghajlatváltozási konferenciáját novemberben tartják Egyiptomban. Bár az ukrajnai háború és a gazdasági válság most eltereli a figyelmet a klímaváltozásról, számos szakértő hangsúlyozza, hogy a világ vezető politikusainak határozott döntéseket kell hozniuk a globális felmelegedés lelassításához.

Forrás: Euronews.hu, 2022. október 10.