Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Meg kell találnunk a bolygó megmentésének útját és módját, most! Azonnal. A világ egyetlen faluvá vált. Meg kell mentenünk a falut.

 

*A Supreme Master Television 2008. június 5-én elhangzott különleges műsorának 1. része. A 2. rész itt található.

 

„A tudományos bizonyíték egyértelmű: az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás most zajlik, és növekvő fenyegetés a társadalomra nézve.”

Amerikai Egyesület a Tudomány Előmozdítására (AAAS)

 

Az eső nem esik, amitől a föld túl száraz. Emiatt a rizs nem jó minőségű, nem nagyon zöld.

Thai farmer

 

Még ebben az országban is olyan változásokat látunk az időjárásban, amik nem igazán illenek ahhoz, amilyennek a klímának lennie kellene a világnak ezen a részén.

Angol állampolgár

 

Több mint egy hónapja fagypont alatti hideg van. A növények nem tudnak életben maradni, és ugyanez igaz a rizsre.

Au Lac (Vietnám)

 

Ez a mi őszünk, és általában sok esőt kapnánk most. Szárazság van, amit hivatalosan kihirdettek, és a farmerek itt Tasmániában szárazság-csomagokat kaptak. Vannak vízgyűjtő területek, amelyeknek a vízszintje most a legalacsonyabb.

Julie Williamson, Állatgondozó, Tasmánia, Ausztrália

 

Ott a nézők számára a klímaváltozás valóság. A klímaváltozás többé nem környezeti kérdés. Ez a fejlődés és a gazdaság kérdése, globális kérdés.

Mr. Benjamin Karmorh, Jr., Professzor, Libéria Környezetvédelmi Hivatala

 

A világ veszélyben van. Meg kell mentenünk a bolygót.

Mr. Saley Hassane, Ügyvezető titkár, Niger Nemzeti Tanácsa

a Környezetért és a Fenntartható Fejlődésért

 

Kapjuk ezeket a jelentéseket az északi területekről, Alaszkából, Észak-Kanadából, Grönlandról, Svédországból, a különböző hagyományőrző népektől fent a sarkvidékről. Tudatában vagyunk a zajló változásoknak, a hó hiányának, a Föld melegedésének, és annak, ahogy ez az állatokra hat, ahogy ez az ott élő emberekre hat.

Oren Lyons törzsfőnök, az Onondaga Nemzet Törzsfőnökök Tanácsának vezetője,

Professzor, New York Állami Egyetem

 

 

FORDULÓPONTOK:

Az Északi-sarki jégsapka olvadása. A grönlandi jégtakaró olvadása. A nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása

 

Narrátor:

2007 szeptemberében a tudósok elkezdték kiértékelni a Jeges-tenger nyári jégolvadási időszakában gyűjtött új műholdas adatokat. Drámai nyár volt.

 

Sokan vonakodtak, hogy kijelentsék, fordulóponthoz érkeztünk, mert ezek a dolgok ciklusokban zajlanak. De az a konszenzus, hogy túljuthattunk egy olyan ponton, ahol talán nem nyerjük vissza a tengeri jeget.

Dr. Marc Imhoff, Terra Project kutató, NASA Goddard űrrepülési Központ, USA

 

Személy szerint úgy gondolom, hogy már túljutottunk egy veszélyhatáron. A tengeri jég mennyisége a Jeges-tengeren csökkent az évek során, de azután 2007-ben egyszerűen összeomlott. És Grönlandon a földrengési tevékenység és a folyó jég felgyorsulása, szerintem ezek arra utaló jelek, hogy már veszélyes területen vagyunk.

Dr. David Archer, A Geofizikai Tudományok professzora, Chicagoi Egyetem, USA

 

Narrátor:

Dr. Derek Mueller, Ontario, Kanadából, repedések 16 km-es hálózatát fedezte fel a Ward Hunt jégtáblán. Az északi félteke legnagyobb úszó jégtáblája eltűnőben van.

 

Amit valójában látunk, az ezeknek a jégtábláknak a vége, többezer évnyi létezés után.

Dr. Derek Mueller, Északi és Sarkvidéki területek kutatója, Trent Egyetem, Kanada

 

Narrátor:

Nyugat-Antarktisz területén Dr. Ted Scambos felfigyelt rá, hogy a műhold felvételek egy jégtömb leválását mutatták az Antarktisz Wilkins jégtáblájáról, ami később 406 km2-nyi jég ijesztő óceánba zuhanásához vezetett.

 

És ez a hirtelen felbomlás, nem csak egy nagy darabban, hanem összeomolva, szétesve, teljesen felrobbantva önmagát, csupán néhány héten belül. A másik dolog az, hogy a jégtábla ebből nem épül fel. Nincs újbóli növekedés, nincs új tábla, amelyik kezd előnyomulni egy ilyen esemény után.

Dr. Ted Scambos, az USA Országos Hó és Jég Adatközpontjának (NSIDC)

 vezető kutatója, Boulder, Colorado, USA

 

Most, amikor elkezded melegíteni az éghajlatot, az a ragyogó felszín, a jég és a hó kezd elolvadni, és felszínre kerül az alatta lévő sötét felszín, akár az óceán, akár a föld. És az a sötét felszín többet elnyel a Nap sugárzásából, ami az éghajlat további melegedésének irányában hat, ami további jég olvadásához vezet.

Dr. Gregory M. Flato, Az Éghajlat Modellezés és Elemzés Kanadai Központja

 

 

Narrátor:

Nyár végére a tudósok növekvő számban jutottak arra a következtetésre, hogy a tengeri jég valamikor 2008 és 2012 ősze között eltűnhet, a korábbi becslésekhez képest harminc évvel korábban.

 

A sarkokon, bárki, aki a sarki tudomány területén dolgozik, senki nem kérdezi, hogy vajon melegedő világban élünk-e; bajban vagyunk, mert a területünkön minden évben ezt látjuk. És olyan jégtáblák tűnnek el, amik 10 000 éven át ott voltak, a legutolsó jégkorszak vége óta, mert az éghajlat ennyivel vált melegebbé, és csupán az utóbbi 20 vagy 30 évben ennyivel vált melegebbé.

Dr. Ted Scambos

 

Eljutottunk egy olyan pontra, ahol valódi vészhelyzettel állunk szemben. És ennek az az eredménye, hogy sokkal nagyobb klímaváltozások vannak folyamatban, mint amit eddig láttunk.

Dr. James Hansen, az USA vezető klímakutatója, Igazgató, NASA Goddard űrrepülési Központ

 

Ökoszisztémák: Az eddig megvizsgált növény- és állatfajok kb. 20-30%-át valószínű a kihalás megnövekedett veszélye fenyegeti,  ha a globális átlaghőmérséklet növekedése meghaladja a 1,5­-2,5 oC-t (közepes megbízhatóság).

ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Jelentése, 2007. november

 

A nagyon színes, színpompás korallzátony helyett mindenütt egyfajta fehér vázat látunk. És a Nagy Korallzátonyon nagy kifehéredési események zajlottak 1998-ban, 2002-ben, ami nagyjából a zátony 50%-át érintette, és a Déli Zátonyon ismét, 2006-ban. Ezek az események közvetlen kapcsolatban állnak a tengervíz szokatlanul magas hőmérsékletével.

Dr. Janice Lough, a Nagy-Korallzátony kutatója, Ausztráliai Óceánkutatási Intézet

 

Amint magyaráztam a szövetségi kormányunknak azon alkalmakkor, mikor kérték, hogy számoljak be nekik, és azt mondják, „Nos, és mi van azokkal, akik azt mondják, hogy semmi sem fog történni?” Mire én, „Hát, miniszter úr, amit ön azoktól az emberektől hall, azt mondjuk 5 ember mondaná, de amit én mondok önnek, azt 90 ember mondja. És amire szintén emlékeznie kell, hogy van további 5 ember, ugyanolyan jó tudósok, akik azt mondják, hogy amit én mondok, az túl konzervatív, és ez valójában még rosszabb lesz.”

Dr. Gordon McBean, USA Katasztrófa Kárcsökkentési Intézet, politikai elnök

 

A Tyndall Központtal 5 éve állok kapcsolatban, a környezetvédelmi kommunikációval pedig most hét, vagy nyolc éve. Ami megdöbbent ezen időszak alatt, az a sebesség, amivel a klímaváltozás előrehaladt, a klímaváltozás tudománya jelentősen előbbre lépett, és ez idő alatt az üzleti körök és kormányok érdeklődése a klímaváltozás iránt rengeteget fejlődött.

Asher Minns, Kommunikációs Igazgató,  Tyndall Klímaváltozási Kutatóközpont

 

Ez egy általános félreértés az átlagember részéről. Azt gondolják, hogy minden szén a fákban van. De kiderült, hogy a legtöbb szén, kb. 93%-a, az óceánban van. Nem a fákban, vagy a légkörben. Tehát most éppen az történik, hogy rengeteg szenet adunk a légkörhöz. Sokkal gyorsabban jön be, mint ahogy a bioszférába, vagy az óceánba tud jutni. Tehát ezért megy fel a CO2 nagyon, nagyon gyorsan.

Dr. Gerald Dickens, USA

 

Tehát a szén-dioxid, CO2, egy üvegházgáz, és a Föld felszínének melegedését fogja okozni. Ezt nagyon jól értjük. És végül a melegedés a felszínen felmelegítheti az óceán mélyét is. Aztán a melegedésnek az óceánból le kell jutnia az üledékrétegbe, ahol a hidrátok vannak. Így ha a metán a hidrátokból kiszabadul, és tényleg eljut a légkörbe, a metán valójában sokkal erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid, és ez erősebb melegedéshez vezethet, mint amit csak a szén-dioxidtól kapnánk.

Dr. David Archer, A Geofizikai Tudományok professzora, Chicagoi Egyetem, USA

 

Nagyon biztosak vagyunk abban, hogy vannak olyan idők a múltban, amikor nagy mennyiségű szén-dioxid jut az óceánba és/vagy a légkörbe, nagyon gyorsan. Azt gondoljuk, hogy a szén-dioxid forrása oxidált metán. Tehát ez a metán bejutott a rendszerbe, és akár oxigénnel keveredve az óceánban, akár különböző reakciókon keresztül a légkörben CO2-dá alakult.

Dr. Gerald Dickens, USA

 

Talán ezen időszakok közül az 55 millió évvel ezelőtti a legjobban tanulmányozott, közvetlenül a paleocén-eocén határ után. És olyan dolgokat látunk, mint 6, 7 fokos melegedés szerte a világon, beleértve a sarkvidékeket.

Dr. Gerald Dickens, USA

 

Mert ha az összes jég elolvad, ha a sarkok teljesen elolvadnak, és ha akkor a tenger meleg, akkor a gáz ki fog szabadulni az óceánból, és mindenkit meg fog mérgezni, a gáz az óceánból. Nem kell árvízről beszélni, vagy meleg légkörről, még semmiről. Értitek? Az óceánfenék rengeteg gázt tartalmaz, mérgező gázt. És ha az meleg, a felszín, akkor ki fog szabadulni. Az a módja, hogy ott lent marad, mert ott lent most éppen hideg van. De ha az óceán vize túl meleg, lehet, hogy a gáz ki fog szabadulni. Úgy értem, az rengeteg gáz. Elég arra, hogy mindenkit megöljön.

Ching Hai Legfelsőbb Mester

 

Ez a metán-hidrát az óceánban, több ezermilliárd tonnányi is lehet. Tehát elég szén van ott ahhoz, hogy megduplázhatja azt a szénmennyiséget, ami végül a légkörbe juthat. Óriási mennyiség. Olyan sok van belőle, hogy ha csak töredéke, mondjuk 10%-a valahogy egyszerre a légkörbe jutna, az ugyanolyan lenne, mintha a CO2 koncentráció a tízszeresére változna. Egyszerűen apokaliptikus lenne.

Dr. David Archer

 

Narrátor:

Nemcsak az óceánfenéken található hatalmas mennyiségű metán, hanem az Északi-sarkvidéki talaj permafrost (állandóan fagyott) rétegei alatt is. Továbbá közel 1000 gigatonna szén-gáz tárolódik a sarkvidéki tavak permafrost rétegei alatt. A melegedő hőmérséklettel a permafrost olvad.

 

Látjuk felbugyogni az óceánból. Olyan helyeken, mint a Mackenzie-delta a sarkvidéken. Ahol látod a gázt kijönni a földből, a vízcsatornákból, folyamatosan bugyogva.

Dr. Roy Hyndman

 

Narrátor:

Az ENSZ Környezetvédelmi Porgramja (UNEP) sürgős kutatásra szólított fel, az olvadó permafrostból felszabaduló metán veszélyével kapcsolatban, ami azzal fenyeget, hogy a klímaváltozást a jelenlegi várakozásoknál gyorsabban hajtja előre. Kanada és Alaszka bennszülött lakóinak most falvaik elköltöztetésére kell felkészülniük. Az elmúlt korszakokban valószínű az olvadó permafrostból, és a sekély tengerek instabillá vált üledékeiből kiszabaduló metán volt a felelős a Föld történetének néhány legnagyobb felmelegedéséért.

 

Ha olyan éghajlatot akarunk találni, ami 6-9 Fahrenheit fokkal (3-5oC) melegebb volt, egészen a pliocén közepéig vissza kell mennünk, nagyjából 3 millió évvel ezelőtt. És akkoriban a tengerszint kb. 25-35 méterrel magasabb volt, mint jelenleg. Az körülbelül 25 méter, az nagyjából 80 láb. Tehát az egy óriási tengerszint változás. És ez olyasmi, amit minden áron meg kell próbálnunk elkerülni, mert a világon az emberek több mint fele a partvonalhoz képest kevesebb, mint 50 mérföldön belül él.

Dr. James Hansen

 

Partok… várhatóan a jelenleginél sok millióval többen fognak minden évben árvizeket átélni a tengerszint emelkedése miatt. Az érintettek száma Ázsia és Afrika sűrűn lakott és alacsonyan fekvő megadeltáiban lesz a legnagyobb, míg a kis szigetek különösen sérülékenyek. (nagyon nagy megbízhatóság)

ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Jelentése, 2007. november

 

Azt hiszem, fontos, hogy elmagyarázzuk a világnak, hogy a klímaváltozás nem csak egy új mantra, valami új nyelv, amit nemzetközi konferenciakörökben használnak, hanem egyes emberek számára saját önnön életükre nézve jelent fenyegetést.

Ms. Liz Thompson, Barbados korábbi környezetvédelmi minisztere, 

a kicsi, fejlődő szigetállamok környezeti ügyeinek szószólója, ENSZ 2008 Föld Bajnok

 

A Nílus-delta a Közel-Kelet egyik legfontosabb mezőgazdasági területe. Ha a tengerszint 1 méterrel feljebb megy, az egyiptomi Nílus-deltának akár 20%-a víz alá kerül, és rengeteg mezőgazdasági területet el fognak veszíteni.

Mr. Wael Hmaidan, az Arab Klíma Kampány vezetője,

a Független Aktivisták Ligájának ügyvezető igazgatója, Libanon

 

 

Narrátor:

Az Alpoktól az Andokig a világ gleccserei szüntelenül zsugorodnak. A Gangotri-gleccser a fő tápláló forrása a Gangesz-folyónak, amitől naponta több mint egymilliárd ember függ, az ivóvíz és mezőgazdaság miatt. Az utóbbi években évenként kétszeres sebességgel húzódik vissza, több mint 30 méterrel. Ez egy példája annak, hogyan okoz a gyorsan olvadó jég árvizeket, amiket aztán rendkívüli szárazságok követnek.

 

A legtöbb ilyen észak-indiai folyót gleccserek táplálnak. Tehát sok víz kerül a folyóba. Az árvizet okozhat. Időnként valóban árvizet okoz. És a hatalmas vízáradat egészen a Bengáli-öbölig, a delta-régióban sok szigetet elönt. Néhány sziget a Sundarbanokban eltűnt. Teljesen eltűnt.

Dr. Mihir Deb, Igazgató, Környezeti Tanulmányok Iskolája, Delhi Egyetem, India

 

Narrátor:

ENSZ szakértők azt jósolják, hogy éveken belül több tízmillió úgynevezett környezeti menekült lesz. Ez végül sok más országra is hathat.

 

Teljesen egyértelmű, hogy a megszokott viselkedés jócskán a veszélyes hatások zónájába fog juttatni minket – veszélyes hatások a tengerszintre, a növény- és állatfajokra, a viharok erősödésére, és az erősebb szárazságokra – tehát tudjuk, hogy nem akarunk 5 vagy 10 fokos melegedést. De milyen káros 1, 2, vagy 3 fokos melegedés? Ezt nem igazán tudjuk.

Dr. James Hansen

 

A globális felmelegedés nem csak a légkör felmelegedéséről szól. Az óceánokról is, amelyek felmelegednek.

Pär Holmgren, meteorológus, Svéd Televízió

 

Valószínű látni fogunk például egy felgyorsult hidrológiai ciklust, mert korábban azt mondtuk, hogy felmelegíted, több vízgőzt juttatsz a légkörbe. Nos, a vízgőz hajtja a viharokat.

Dr. Mark Serreze, klímakutató, USA Országos Hó és Jég Adatközpont (NSIDC), Coloradoi Egyetem

 

Ahogy ezek (a trópusi viharok) az óceánokból nyerik energiájukat, láthatjuk, hogy ezeknek a trópusi hurrikánoknak az évszaka meghosszabbodik, és azt is, hogy több közülük nagyon, nagyon intenzív hurrikánná válik.

Par Holmgren, meteorológus, Svéd Televízió

 

Narrátor:

A Föld az utóbbi évtizedben volt tanúja az írott történelem néhány legpusztítóbb viharának. A legpusztítóbbak közé tartoztak: Katrina hurrikán, ami az USA Öböl-partvidékét érintette, Gonu szuperciklon az Arab-félszigeten, Sidr ciklon Bangladesben. 2008 májusában a Nargis ciklon 4 méter magas vízfalat tolt be 40km-re Myanmarba, teljesen elárasztva az Irrawaddy-delta területét. Az áldozatok soha nem látott számánál is fontosabbak lettek a hosszabb távú problémák, hiszen túlélők milliói szembesülnek a hajléktalansággal, megélhetésük eltűnésével, sérülésekkel és betegséggel.

 

Fertőző betegségek. Főleg a hordozók által terjesztett, azaz a rovar és rágcsáló által terjesztett betegségek rendkívül érzékenyek az éghajlat apró változásaira. A szúnyogok hidegvérűek, tehát bármilyen a levegő hőmérséklete, az a szúnyog testhőmérséklete. És a szúnyogok rengeteg betegséget hordoznak, mint a malária, dengue-láz, nyugat-nílusi vírus… Mindezek hordozó által terjesztett betegségek, és nagyon függenek a hőmérsékleti hatásoktól.

Dr. Jonathan Patz, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentéseinek

fő szerzője, a környezetvédelem és egészségügy professzora

 

Az ország olyan helyein voltak árvizeink, ahol korábban nem fordultak elő. Ez egészségügyi szempontból is nagy problémákat idéz elő.

María Julia Munoz, Uruguay Közegészségügyi minisztere

 

Az emberek ezekről a rendkívüli viharokról, és katasztrófális viharokról beszélnek, és ez egy másik egészségügyi kérdés: a trauma utáni stressz. Az emberek meghalnak a hurrikánokban, tájfunokban, és árvizekben. De azután lakóhelyük sincs. Tehát a rendkívüli éghajlat mentális egészségügyi terhelése igen jelentős. A klímaváltozással együtt jár egy ilyen várakozás.

Dr. Jonathan Patz

 

Narrátor:

Sok helyen, ahol már aszályos körülmények vannak, és ki vannak téve a bizonytalan élelmiszer ellátásnak és a hiányos táplálkozásnak, az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz már a nemzeti tervek középpontjában áll.

 

Libéria történetesen nagyon kevéssé fejlett ország. Kibocsátásunk szintje nem jelentős. De mi, más országokkal, más nagyon kevéssé fejlett országokkal együtt a legsérülékenyebb népek közé tartozunk, akiket a klímaváltozás hatása érint.

Mr. Benjamin Karmorh, Jr., Professzor, Libéria Környezetvédelmi Hivatala

 

Rövidebb esős évszakot tapasztalunk, és az évek során a száraz időszak is növekszik. Tehát érezzük a hatást, és ez az élelmiszerbiztonság hiányához is vezet.

Mr. Pa Ousman Jarju, Vízforrások Igazgatója, Gambia

 

Narrátor:

2007-ben 22 afrikai ország évtizedek óta a legrosszabb esős évszakot élte át, és ennek következtében hirtelen áradásoknak voltak tanúi. Az áradás 1,5 millió embert érintett, ér teljes termőföldeket mosott el.

 

Fontos, hogy mind együtt dolgozzunk, és kifejlesszük az enyémhez hasonló sérülékeny nemzetek képességét, hogy végül rugalmasak tudjunk lenni a klímaváltozással szemben, alkalmazkodni tudjunk a klímaváltozáshoz. Mert e pillanatban is életek pusztulnak el, infrastruktúra pusztul el, a mezőgazdasági rendszer felbomlik. A közlekedési rendszer felbomlik. A klímaváltozás szinte minden ágazatra kihat. A következmények óriásiak.

Mr. Benjamin Karmorh, Jr., Professzor, Libéria Környezetvédelmi Hivatala

 

A hőhullám, ami Európára 2003-ban lesújtott, kevesebb mint két hét alatt 70000 embert ölt meg. Ez egy közegészségügyi katasztrófa. És ez a hőhullám példa nélküli volt. Olyan sokkal felette állt a nyári hőmérséklet normális eloszlásának Európában, hogy habár nem okolhatod egyetlen hőhullámért, viharért, vagy hurrikánért a globális felmelegedést, a klimatológusok, akik megvizsgálták, milyen rendkívüli is volt az az esemény valójában, azt mondták, hogy a melegedés, az üvegházgázok, amiket a levegőbe pumpálunk, és amelyek a globális felmelegedést okozzák, megkétszerezték a valószínűségét egy ilyen rendkívüli eseménynek. A különböző fajta egészségügyi hatások, szívvel kapcsolatosak, légszennyezéssel kapcsolatosak, fertőző betegségekkel kapcsolatosak, ezek mind komoly aggodalomra adnak okot nekünk, akik a közegészségügyet tanulmányozzuk, mert a klímaváltozás átfogóan hat mind ezekre a különböző kockázati tényezőkre, hogy kihasson az egészségedre.

Dr. Jonathan Patz, több IPCC jelentés vezető szerzője

 

Annyira elrugaszkodott a világtól, hogy azok, akik a városban élnek, vagy akik távoli területen élnek, azt gondolják, semmi sem történik velük. De történik. Csak jobban megtörténik azokkal, akik a gázhoz közel vannak. A gázok szivárognak az óceánból, és abból a talajból, ahonnan kiirtották az erdőt. Mindenhol szivárog. Csak jelen pillanatban ez nem olyan erőteljes. Aztán talán fejfájást kapsz, amikor egy bizonyos hely mellett elhaladsz. Nem tudod, miért kaptál hirtelen fejfájást, és nem tudod, miért ég hirtelen a gyomrod. Nem tudod, ma miért nem jó a májad, aztán beveszel egy gyógyszert, és elfeledkezel róla, érted? De ez egyre erőteljesebb lesz, ha nem teszünk valamit.

Ching Hai Legfelsőbb Mester

 

És úgy gondoljuk, hogy ha nem teszünk közösen lépéseket, nem csak a mi országunkban, hanem az egész világon is, akkor ezek a jelenségek nagyobbá válnak, és egyre több kárt okoznak.

María Julia Munoz, Uruguay Közegészségügyi minisztere

 

Van egy gond az üvegházgázokról folyó vitában, különösen a közvélemény felé, mert szinte az összes előrejelzés 2100-ig tart. Mintha az egy mágikus időpont lenne, amikor minden eseménynek vége szakad. Nem ez a helyzet. Nincs határa annak, hogy milyen meleg lesz a világ, hacsak mi nem szabunk egy határt. Kiemelkedő fontosságú, hogy az emberek mindenhol megértsék: végső soron tőlünk függ, hogy ezt megállítsuk. Nem fog megállni, amíg mi meg nem állítjuk.

Dr. Ted Scambos

 

Svájcban élek, és ott az összes gleccser lejön, a klíma változik, és nyáron nagyon, nagyon szárazzá válik. És ez tényleg borzalmas. Tényleg még egy percünk van éjfélig, tehát tennünk kell valamit.

Svájci lakos

 

Nincs sok időnk az elmélkedésre.

Oren Lyons törzsfőnök

 

Meg kell találnunk a bolygó megmentésének útját és módját, most! Azonnal. A világ egyetlen faluvá vált. Meg kell mentenünk a falut.

Mr. Saley Hassane, Ügyvezető titkár, Niger Nemzeti Tanácsa

a Környezetért  és a Fenntartható Fejlődésért

 

És azt hiszem, eljuthatunk ehhez a nagy fordulóponthoz, ahol a kormány és a közösség mind a helyes irányban kezd el működni.

Dr. James Hansen, az USA vezető klímakutatója

 

Örülök, hogy a kormányok tesznek valamit, és a hírességek, az összes kiváló ember és szervezet aggódik, és próbálnak előrenyomulni az összes létfontosságú cselekedettel, hogy megmentsük a bolygót, megállítsuk a globális felmelegedést. Ennek nagyon örülök, de talán gyorsabban kellene haladnunk, és többet tennünk. Vegetáriánus étrend, először, zöld energia, másodszor, mindenki együtt dolgozik, hogy mérsékletes legyen, és védje a környezetet és az állatokat. Nem olyan nehéz. Csak a szokás az, amit meg kell változtatnunk, ez minden.

Ching Hai Legfelsőbb Mester

 

Idézet

A klímaváltozás ítéletnapi órája egyre gyorsabban ketyeg éjfél felé; egyszerűen nem reagálunk elég gyorsan.

Károly herceg , Anglia

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok