Egy jövő heti londoni tudományos konferencián a tudósok földrengésekre, lavinákra és vulkánkitörésekre figyelmeztetnek, ahogy a légkör melegszik, és megváltozik a geológia.

Még Nagy-Britannia is cunamikkal nézhet szembe. A kutatók drámai bizonyítékot mutatnak be arról, hogy a globális felmelegedés új és váratlan módon fenyegeti a bolygót – földrengéseket, cunamikat, lavinákat és vulkánkitöréseket okozva.

Nemzetközi kutatócsoportok tanulmányai be fogják mutatni, hogy a klímaváltozás nemcsak a légkört és a tengert változtatja meg, hanem meg fogja változtatni a Föld geológiáját is. Az olvadó gleccserek lavinákat, árvizeket és sárfolyamokat fognak kiváltani az Alpokban és más hegységekben; a viharos esőzés Angliában valószínű széleskörű eróziót okoz; míg Grönland és Antarktisz eltűnő jégtáblái vízalatti földcsuszamlások kiváltásával fenyegetnek, cunamikat okozva, amik még a Nagy-Britannia körüli tengerekre is lecsaphatnak.

Ugyanakkor a jégsapkák eltűnése meg fogja változtatni a Föld kérgére ható nyomásokat, és az egész bolygón vulkánkitöréseket fog kiváltani. Az élet a Földön meleg jövőnek néz elébe – és tüzesnek.

„Nemcsak az óceánok és a légkör esküszik össze ellenünk, perzselő hőmérsékletet, erősebb viharokat és árvizeket hozva, hanem úgy tűnik, valószínű csatlakozik a kéreg is a lábunk alatt”, mondja Bill McGuire professzor, a University College London (UCL) Benfield Hazard Research Centre igazgatója. „Talán a Föld próbál nekünk mondani valamit”, teszi hozzá McGuire, aki egyike az UCL szeptember 15-én kezdődő „Éghajlat okozta geológiai veszélyek” konferencia szervezőinek.

A konferencián bemutatásra kerülő egyik fontos bizonyíték a múlt vulkáni tevékenységének vizsgálatából származik. Eszerint, amikor a jégtáblák eltűnnek, növekszik a kitörések száma, mondja David Pyle professzor az Oxfordi Egyetem földtudományi tanszékéről. Mint mondja, „Az utolsó jégkorszaknak 12,000-15,000 évvel ezelőtt lett vége, és a Közép-Európát egykor borító jégmezők drámai mértékben zsugorodtak. A kontinens geológiájára gyakorolt hatást az ebben az időben zajló vulkáni tevékenység megugrásával mérhetjük.” Például Nyugat-Németországban az Eiffel-régióban egy hatalmas kitörés óriási kalderát hozott létre, vagy medence alakú krátert 12900 éve. Azóta ezt elárasztotta a víz, létrehozva a Laacher-tavat Koblenz közelében.

A tudósok most Chilében és Alaszkában tanulmányozzák a vulkanikus területeket – ahol a bolygó melegedésével a gleccserek és jégmezők gyorsan zsugorodnak – hogy képet kapjanak a várható kitörésekről.

Múlt héten az Észak-Arizonai Egyetem kutatói arról számoltak be a Science magazinban, hogy az Északi-sarkvidék hőmérséklete most magasabb, mint az utóbbi 2000 évben bármikor. A jégtáblák drámai tempóban tűnnek el – és ezeknek más, nem várt hatása lehet a bolygó geológiájára.

Mark Maslin, az UCL professzora szerint az egyik valószínű a bolygó metán-hidrát lerakódásainak kiszabadulása… A permafroszt metánjának felhalmozódása a légkörben további ugrást jelentene a globális felmelegedésben, és felgyorsítaná a klímaváltozás folyamatát. Azonban még aggasztóbb a tenger emelkedő hőmérsékletének hatása azokra a sokkal nagyobb metán-hidrát lerakódásokra, amik a tengerfenéken találhatók.

Nem csak a tenger melegedése a gond, teszi hozzá Maslin. Ahogy Grönland és Antarktisz körül olvad a jég, üledékek fognak lefolyni a szárazföldekről és szilafalak omlanak le, amik vízalatti földcsuszamlásokat váltanak ki, ez pedig további hidrát lerakódásokat hoz a felszínre a tengerfenéken. Ismét egy ugrás lesz a globális felmelegedésben. „Ezek kulcskérdések, amiket a következő pár évben meg kell vizsgálnunk”, mint mondja.

Tony Song, a NASA kutatója szerint a felbomló gleccserek földrengéseket is kiválthatnak, amik cunamit okozhatnak Chile, Új-Zéland és a kanadai Új-Foundland partjainál…   

„A globális felmelegedés nem csak melegedő időjárás, több árvíz és erősebb hurrikánok kérdése. Ez egy ébresztő hívás Terra Firmának”, mondja McGuire.

(The Guardian, 2009. szeptember 6.)