Az alacsony, szürke felhők segítenek hűteni a bolygót. De ahogy a bolygó melegszik, zsugorodni fognak, a hőmérséklet pedig még magasabbra emelkedik egy új tanulmány szerint, ami segíthet feloldani az éghajlattudományban lévő egyik legnagyobb bizonytalanságot.

Ahogy több üvegházgáz jut a légkörbe, több hő marad vissza, és a hőmérséklet felmegy – de mennyivel? A legjobb becslések azt mondják, hogy ha megduplázódik a CO2 mennyisége a légkörben, a hőmérséklet 2 és 4,5 ^oC között fog emelkedni. Ez nagy bizonytalanság egy ilyen fontos szám esetén, és ennek főleg a felhők az okozói. A magasan lévő felhők hőt tartanak vissza, de az alacsonyan lévők visszaverik a napfényt, és hűtik a bolygót. Tehát attól függően, hogy hogyan változnak, a felhők a hőmérsékletet felfelé, vagy lefelé nyomhatják.

Hogy ennek utánajárjon, Axel Lauer a Hawaii Egyetemről munkatársaival egy viszonylag új, iRAM (Nemzetközi Csendes-óceáni Kutatóközpont, Regionális Légköri Modell) nevű klímamodellt használt. A modell a Csendes-óceán keleti felét, és Dél-Amerika egyes részeit fedi le, nagyobb részletességgel, mint a globális modellek. Az alacsonyan lévő tengeri felhőkre koncentráltak a Csendes-óceán keleti részén, amiket eddig különösen nehéz volt modellezni.

A kutatók először az 1997 és 2008 közötti felhőborítás szimulálásával tesztelték a modellt, és azt találták, hogy az reprodukálta a felhőborítás mennyiségét és mintázatát, és azt, ahogyan évről évre változott. 16 másik klímamodell ennél gyengébb eredményt mutatott. Majd az iRAM-on lefuttatták 2090-ig és 2099-ig a lehetséges forgatókönyveket. Magasabb CO2 szint és hőmérséklet mellett az alacsonyan lévő felhők akár 10%-ot zsugorodtak, még több napsugárzást engedve be  (Journal of Climate, vol 23, p 5844).

„Ha ez igaz, a (hőmérséklet) előrejelzések magasabbik értéke fog vonatkozni ránk”, mondja Ralf Bennartz, a csoport tagja a Wisconsin-Madison Egyetemről.

Amy Clement a Miami Egyetemről, Floridából azt mondja, hogy a tanulmány egy mérföldkő a bizonytalanság megszüntetésében. Gavin Schmidt, a NASA New York-i Goddard Űrkutatási Intézetéből azt mondja, hogy még finomabb felbontású modellekre van szükség, és adatokra mindenféle fajta fekhőkről. Azonban gyűlik a bizonyíték arra nézve, hogy a felhők változásának melegítő hatása van: Clement tanulmánya azt mutatja, hogy amikor a tenger felszíne meleg, kisebb az alacsonyan fekvő felhőborítottság

(Science, vol 325, p 460).

(New Scientist, Michael Marshall, 2010. december 2.)