Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A világ a visszafordíthatatlan klímaváltozás felé halad, és elveszti az esélyt, hogy korlátozni tudja a globális felmelegedést, ha a következő öt évben nem tesz bátor lépéseket - figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

 

Éves globális energiapiaci kitekintésében (World Energy Outlook) a szervezet újólag felsorolja, mit kellene tenni ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-növekedést 2 Celsius fokon belül lehessen tartani az ipari forradalom előtti időkhöz képest. A jelentés alapvető megállapítása, hogy az energiabiztonság és a klímacélok eléréséhez a legjelentősebb hozzájárulás "az az energia, amelyet nem fogyasztunk el".

 

A szervezet vezető közgazdásza azonban nem lát nagy esélyt arra, hogy az egyes államok vezetői meghozzák a szükséges áldozatokat. Fatih Birol szerint rossz irányban haladunk a klímaváltozás ügyében. Birol egy napokban tett nyilatkozatában kiemelte, hogy miközben az illetékeseknek az energiahatékonyság erősítését a kiemelt teendők közé kellene sorolniuk, ez a hatékonyság immár két éve romlik. Birol szerint 2017 után elveszítjük az esélyt arra, hogy a hőmérséklet globális emelkedését 2 Celsius fokra korlátozzuk. A most kiadott jelentés szerint a jelenlegi ígéretek összessége csupán arra elég, hogy 3,5 Celsius felett legyen az emelkedés, miközben még arra sincs garancia, hogy ezek az ígéretek teljesülnek. Azok reménye nélkül pedig - mutatott rá Birol - 6 Celsius fok, vagy annál is erősebb lesz a felmelegedés.

 

Az IEA vezető közgazdásza a jelenlegi helyzettel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a világon nem a megfelelő technológia hiányzik a klímaváltozás megfékezéséhez, hanem egyértelműen a politikai akarat. Emellett a limit átlépésének elkerüléséhez gyökeresen át kellene alakulnia az energiafogyasztási szokásoknak az egész Földön. Jelenleg olajból és szénből származik a világ energiafelhasználásának hozzávetőleg hatvan százaléka, s ennek az IEA szerint 2016-tól kezdve csökkennie kellene, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás súlyosbodását.

 

Ehhez képest az előrejelzések szerint az olaj felhasználása 60, a széné pedig 25 százalékkal növekedni fog 2009 és 2035 között. Tavaly például a 80 éve nem látott gazdasági recesszió ellenére rekordot döntött a szén-dioxid-kibocsátás: 30,6 gigatonna szén-dioxid került az atmoszférába, 1,6 gigatonnával több, mint az előző évben.

 

"Az ajtó lassan bezárul. Nagyon aggódom, ha nem változtatunk drasztikusan energiafelhasználási szokásainkon", a globális felmelegedés mérsékelt szinten tartása csupán egy "kedves utópia" lesz - hangsúlyozta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a már létező ipari infrastruktúra - fosszilis tüzelésű erőművek, szén-dioxidot kibocsátó gyárak, illetve nem hatékony energiafelhasználású közlekedés és épületek - még évtizedekig hozzá fog járulni a magas szén-dioxid-kibocsátáshoz. A szén-dioxid pedig ha egyszer bekerült a légkörbe, hozzávetőleg egy évszázadig ott marad, és kifejti a melegítő hatását. A kutatók figyelmeztetései ellenére az új ipari létesítmények nem sokban különböznek a régiektől, ami azt jelenti, hogy a napjainkban épített erőművek, gyárak és üzemek ugyannyira fogják szennyezni a légkört, mint a korábbi "generáció" - állapította meg az IEA jelentése.

 

Az üvegházhatású gázok kibocsátásnak további növekedéséhez fog vezetni, hogy a fukusimai atomkatasztrófa hatására több kormány úgy döntött, elbúcsúzik a nukleáris energiától. "Az elfordulás az atomenergiától súlyosbította a helyzetet" - mondta Birol. Ha az atomerőművek leállítását tervező országok megvalósítják a tervüket, annyival növekedhet a világon a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyit most Németország (a legnagyobb európai kibocsátó) és Franciaország együttesen termel - olvasható az IEA tanulmányában.

 

A kibocsátás visszafogásából a fejlődő országoknak is ki kell venniük a részüket - hangsúlyozza a jelentés. Kína például már most is a világ legjelentősebb üvegházhatású gáz kibocsátója, s 2035-re valószínűleg meg fogja előzni az Európai Uniót. Ennek ellenére a kínai vezetés eddig elhárította a felelősséget, mondván, hogy az egy főre jutó kibocsátása jóval alacsonyabb, mint a fejlett országokban. Az IEA adatai szerint négy év múlva ez már nem lesz igaz.

 

A vészjósló adatok ellenére a kormányok folyamatosan elnyújtják az 1997-ben aláírt és 2012-ig érvényes, klímavédelmet célzó Kiotói Egyezmény újratárgyalását, amely az egyetlen kötelező érvényű nemzetközi megállapodás a szén-dioxid-kibocsátási szintekről. Egyre több állam - köztük Nagy-Britannia, Oroszország és Japán - azonban szeretné 2018-2020-ig eltolni az új egyezmény megkötését, arra hivatkozva, hogy előbb az úgynevezett Basic országoknak (Kína, Egyesült Államok, Dél-Afrika, India, Kína, Brazília) kell egymással dűlőre jutni a kérdésben.

 

(greenfo/MTI 2011. november 10.)

Idézet

Ha az üzleti világ és a kormányok együttesen nem cselekszenek mielőbb, akkor az általuk teremtett rendkívüli gazdasági gépezet a Föld rendszereiben akkora természeti és társadalmi rombolást indít el, amely mellett a terroristák okozta rombolás csupán gyermeteg játéknak látszik majd.

Gustave Speth
nagy tekintélyű
gazdasági fejlődéskutató

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok