A vízválság háborúkhoz is vezethet - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök az ENSZ közgyűlésen New Yorkban. Az államfő az ENSZ és a Világbank által életre hívott Vízügyi Elnöki Testület zárt tanácskozásán vett részt az ENSZ székházában. Az eszmecserén jelen volt António Guterres ENSZ-főtitkár és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke is.

Az államfő az ENSZ és a Világbank által életre hívott Vízügyi Elnöki Testület zárt tanácskozásán vett részt az ENSZ székházában. Az eszmecserén jelen volt António Guterres ENSZ-főtitkár és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke is. Áder János elmondta: az ENSZ-főtitkár rövid helyzetértékeléséből kiderült, hogy amióta életre hívták a testületet, a vízválság nem hogy javult volna, hanem inkább romlott.

 
Forrás: MTI/ Buzák Noémi 

Az államfő a Világbank adatait idézve leszögezte: jelenleg a világban több mint 2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, és 4 milliárd azoknak a száma, akiknek szennyvize nincs megfelelő módon kezelve. "Azt is tudjuk, hogy az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél közül legalább 15 nem valósítható meg megfelelő vízgazdálkodás nélkül" majd hozzátette: a fenntartható urbanizáció is csupán vágyálom marad és a szegénység sem küzdhető le helyes vízgazdálkodás nélkül.

Egyetértően idézte António Guterres megállapítását: "ha nem leszünk eredményesek a fenyegető vízválság megoldásában, akkor az háborús konfliktusokat is hozhat". Áder János utalt is arra, hogy az elmúlt években sokszor, sok helyen sodródtak országok a háború szélére a kialakult vízválság miatt. 

A probléma súlyát Áder János a konferencián felszólaló jordániai miniszter által elmondottakkal érzékeltette: Jordánia, amely a világ második legszárazabb országa és hatalmas menekülthullámot volt kénytelen fogadni a közel-keleti konfliktus miatt, az ország GDP-jének öt százalékát költi az oda érkezett menekültek ellátására. "Ha ehhez hozzáadjuk a klímaváltozás következményeit, az egy főre eső víz radikális csökkenését, a folyók vizének elapadását és a társadalmi feszültség növekedését, akkor bizony látható, hogy egy ország részben a klímaváltozás, részben a klímaváltozás következtében kialakult migrációs hullám miatt nagyon súlyos konfliktussal kénytelen megküzdeni" - fogalmazott az államfő.

"Ha a testületnek a még hátralévő szűk félévi munkája során sikerül tudatosítania azt, hogy a vízválság sokkal fenyegetőbb és sokkal hamarabb érezzük majd a hatását, mint a klímaváltozásét, akkor a testület munkája nem volt hiábavaló."

Áder János hangsúlyozta: "el kell érni azt is, hogy a vízügyi beruházásokról ne csak beszéljünk, hanem tudatosítsuk, hogy ez igenis jó befektetési lehetőség. Ha mindehhez megfelelő politikai szándék és politikai támogatás is társul, akkor igenis, megtalálhatjuk azokat a finanszírozási forrásokat és formákat, amelyekkel csökkenteni lehet a vízválság kockázatait".

Forrás:

• Ecolounge, 2017. 09. 22.
• MTI / MTVA