Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Eddig összesen 105 ország írta alá az úgynevezett Globális Metánvállalást (Global Methane Pledge). Az ENSZ klímakonferenciáján Glasgow-ban megtartott tanácskozás alatt is érkeztek még be aláírók, a szám valószínűleg még ennél is nagyobb lesz. Az aláírók most lefedik a bolygó GDP-jének 70 százalékát. A vállalás alapvető kikötése az, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkenjen a globális metánkibocsátás a 2020-as szinthez képest. Vannak országok azonban, amelyek még ennél is többet vállaltak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozáson elmondta: 6 hete hívták életre a Globális Metánvállalást, és annak ellenére, hogy ez nagyon rövid idő, már több mint 100 ország aláírta a megállapodást. A projekt nagyon fontos, hiszen a metánnak több mint 80 százalékkal erősebb az üvegházhatása, mint a szén-dioxidnak, és egészen idáig nagyon mostohán bántunk vele, nem igazán foglalkoztunk a kibocsátáscsökkentéssel. „A metán az egyik olyan üvegházhatású gáz, aminek kibocsátását a leggyorsabban tudjuk csökkenteni, ezzel lassítani a klímaváltozást. A globális felmelegedés jó része a metán számlájára írható, és ma gyorsabban nő a kibocsátása, mint eddig bármikor. Ennek csökkentése az egyik leghatékonyabb dolog, amit a klímaváltozás ellen tehetünk” – mondta az elnök.

A Globális Metánvállalás von der Leyen szerint természetesen egy közös ügy, amely erős tudományos lábakon áll. Fontos hozzá, hogy hatékonyan mérni, jelenteni, megerősíteni is lehessen az emissziókat, szabályozni a rutinszerű légtelenítés és fáklyázás gyakorlatát, feltérképezni a szivárgásokat és megszüntetni őket. Az Európai Unió éppen ezért létre fog hozni egy független, metánkibocsátást megfigyelő tudományos testületet.

A metánkibocsátás csökkentése nemcsak a kibocsátási célok eléréséről szól: az embere számára is nagyon sok előnye van, 200 ezer idő előtti halálozást, több százezer asztmás betegséget lehet megelőzni, ha sikerül hozni a vállalásokat” – mondta az elnök.

Az USA akarja vezetni a váltást, de Kanada nagyobbat ígér

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden elmondta: az aláírók nagyjából a globális metánkibocsátás feléért felelősek, így ha sikerül elérni a célokat, az nagyon komoly hatással lehet a klímára. Gina McCarthy, a Fehér Ház klímatanácsadója elmondta: az ország szeretne élen járni a metánkibocsátás csökkentésében, ezért nemcsak ígéreteket tesz, hanem már egy akciótervet is felállított. Ebben kitér az olaj- és gázkitermelés metánkibocsátásának csökkentését, ezzel kapcsolatos új munkahelyek teremtését, az innovációt és új technológiák létrehozását, az egészségügyi hatások monitorozását és megoldását. Ezen kívül megalkotta az első sztenderdeket, amelyek az új olaj- és gázkitermelés metánkibocsátását szabályozzák, és a csővezetékek szivárgását is monitorozzák. A gazdálkodókat jutalmazni fogják, ha földjeiken alacsony metánemissziós technológiákat használnak, és a hulladékkezelést is átalakítják a minél alacsonyabb kibocsátás érdekében.

Kanada elég ambiciózus célokat fogalmazott meg: Justin Trudeau miniszterelnök elmondta, hogy ők lesznek az elsők, akik a Nemzetközi Energiaügynökség által megfogalmazott kibocsátáscélokat is el akarják majd érni. „Kanada fontos olaj- és földgázkitermelő ország, és egyben az első ország is, amely válaszol a Nemzetközi Energiaügynökség felhívására az olaj- és földgázkitermelés metánkibocsátásának 75 százalékos csökkentésével” – jelentette ki. Ez viszont nem mindegy: Kanada nemcsak 30 százalékos kibocsátáscsökkentésre pályázik, hanem 2030-ra a 2020-as értékek háromnegyedével akarja lejjebb nyomni a metánemisszióit.

„Az a technológia, ami ezt lehetővé teszi, már létezik, ezért megoldható a nagy arányú csökkentés, méghozzá alacsony költségekkel” – mondta Trudeau.

Hol vannak a klímasegélyek?

A vállalást aláíró fejlődő országok mindegyike a 30 százalékos csökkentést tűzte ki célul, de felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlett országok pénzügyi, technológiai és know-how támogatása nélkül ez nehezen fog menni. „Vietnam egy háború sújtotta ország, ennek ellenére erős vállalásokat tett. Viszont a fejlett országoknak támogatniuk kellene a fejlődőket” – mondta Vietnam miniszterelnöke, Pham Minh Chinh.

Ezt húzta alá beszédében a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke, Denis Sassou-Nguesso is: arra kérte a fejlődő országokat, annak érdekében, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem ne kerüljön a gazdasági fejlődés útjába, támogassák a fejlődő országokat a korábban beígért összegekkel.


Chair Felix Tshisekedi és Boris Johnson aláírja a metánvállalást 

Alberto Fernández, Argentína miniszterelnöke szintén felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelemre, de többek között az emberek élelmiszerbiztonságára is figyelni kell – éppen ezért szükség van a fejlett országok támogatására.

A Hewlett Alapítvány elnöke, Larry Kramer biztosította az országokat: az alapítvány 325 millió dollálrral járul hozzá a metánkibocsátások elleni küzdelemhez. Ez gyorsan mozgatható pénzt jelent innovációra, megvalósíthatósági tanulmányokra és új megoldások kialakítására. Odile Renaud-Basso, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke kijelentette: több mint 50 százalékkal növelni fogja a zöld beruházásos befektetéseit 2025-re.

 

Forrás

Idézet

Olyan jégtáblák tűnnek el, amik 10 000 éven át ott voltak, a legutolsó jégkorszak vége óta, mert az éghajlat ennyivel vált melegebbé, és csupán az utóbbi 20 vagy 30 évben ennyivel vált melegebbé.

Dr. Ted Scambos, az USA Országos Hó és Jég Adatközpontjának (NSIDC) vezető kutatója a sarki olvadásról

 

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok