A klímaváltozás fékentartásának költségei kigazdálkodhatók, ha a világ országai 2030-ig lemondanak mindössze egy évnyi GDP-növekedésről, mondta Rajendra Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) elnöke egy nemzetközi emissziókereskedelmi konferencián kedden Koppenhágában.
Az IPPC számítása szerint az elkövetkező 22 évben 80 százalékkal nő a világ GDP-je - közölte a tavaly béke Nobel-díjjal jutalmazott elnök. Ebből szerinte csupán 3 százalékpontnyit kellene áldozni olyan környezetbarát technológiákra, amelyek már most elérhetők a piacon, de a hagyományos megfelelőikhez képest drágábbak.
A lelassított ütemű globális felmelegedés 2030 után is többletköltségekkel jár, becslések szerint évente a világ GDP-jének 0,12 százalékába kerül. Ez az ára az úgynevezett alacsony karbonintenzítású gazdaságnak, azaz a fosszilis energiahordozókban és energiapazarlásban szegény, ám megújuló energiaforrásokban, illetve energiahatékonysági intézkedésekben gazdag jövőnek. (Néhány esetben szigorítani, néhány esetben pedig enyhíteni kellene a jogszabályokon, hogy hazánk teljesítse a kibocsátásra vonatkozó uniós elvárásokat.)
Az energiaéhség is csökken
A szükséges anyagi áldozat az egyre inkább fokozódó globális felmelegedés megállításán kívül számos egyéb előnnyel is jár - hangoztatta Rajendra Pachauri. A tisztább környezet miatt az emberek egészségesebb életet élhetnek, a takarékosság pedig a gazdaság hatékonyságával jár.
A világ egyes térségeinek, például Európának különösen előnyös a környezetbarát irány, hiszen ezzel enyhülhet a térség más régióktól való energiafüggősége - jegyezte meg. Hozzáfűzte, hogy pont ez az az érv, ami miatt optimista a klímaváltozás kérdését illetően.
Most kell lépni
Az elnök kitért arra, hogy a klímaváltozás megfékezéséhez szükséges ráfordításokat nem érdemes mérlegelni. A klímaváltozás figyelmen kívül hagyásával a globális felmelegedés egyre gyorsabb ütemben jelentkező, egyre intenzívebb káros hatásai többszörös anyagi károkat okoznak. Ezeknek a károk az elhárítása nem csak drágábbak a megelőzésénél, hanem egyes esetekben a következmények visszafordíthatatlansága miatt gazdaságilag értelmezhetetlenek is.
Ha holnap sikerülne megállítani a világ jelenleg növekvő üvegházhatású gázkibocsátását, akkor is 20 éven át évi 0,1 Celsius fokkal növekedne a globális átlaghőmérséklet - jelezte Rajendra Pachauri. Az IPCC legoptimistább forgatókönyve szerint sem áll meg 2015 előtt a kibocsátások növekedése.
Yvo de Boer, az éghajlatváltozásról szóló ENSZ-keretegyezmény vezető titkára arról beszélt, hogy az új technológiák feladata egyrészt a világ egyre növekvő energiaéhsége miatti többlet-energiaigény fedezése tisztán termelt energiával. Másrészt a meglévő energia-, azon belül is főként áramtermelési rendszerek elöregedő 40 százalékát kellene lecserélni legalább. Ha mindez nem történik meg, akkor 2050-ig nem 50 százalékkal csökken, hanem ennyivel nő a világ üvegházhatású gázkibocsátása - emelte ki a főtitkár. (A bolygó több mint hetven százalékát borító tengerek és óceánok minden egyes pontján kimutatható az ember hatása. Csak apróbb területek maradtak majdnem érintetlenek.)
2008. március 12.
Forrás: Piac és Profit