Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Image

 2009 izgalmas évnek ígérkezik James Lovelock számára, 90. születésnapjával júliusban, az év későbbi részére tervezett űrutazásával,  és a következő hónapban megjelenő új könyvével.



 De a a Földet önszabályzó bolygóként leíró Gaia-elmélet megalkotójának hajthatatlan a véleménye az emberiség jövőjéről. Gaia Vince-nek elmondja, hogy van egy utolsó esélyünk önmagunk megmentésére – és ennek semmi köze az atomenergiához.

Gaia Vince: A légköri halogénezett szénvegyületeken (CFC) végzett munkája végül globális CFC tilalomhoz vezetett, ami megmentett minket az ózonréteg elvesztésétől. Van-e időnk hasonlóra a szén kibocsátással, hogy megmentsük magunkat a klímaváltozástól?

James Lovelock: Abszolút semmi remény. A legtöbb „zöld” dolog egy gigantikus csalás határán mozog. A szénkereskedelem az óriási kormánytámogatásokkal pont az, amit a pénzügyek és az ipar akart. Semmi hatása nem lesz a klímaváltozásra, de sok embernek sok pénzt fog hozni, és elodázza az elszámolás pillanatát. Nem vagyok a megújuló energia ellen, de megőrjít Angliában az összes valamirevaló vidéki táj tönkretétele szélerőművekkel. Abszolút szükségtelen, és 2500 négyzetkilométer kell egy gigawatt előállításához – ez iszonyatosan sok vidéki terület.

Gaia Vince: Mi a helyzet a szén-dioxid tárolási munkálatokkal?

James Lovelock: Időpocsékolás. őrült ötlet – és veszélyes. Olyan hosszú időbe telne, és annyi energiát használna, hogy nem lesz megcsinálva.

Gaia Vince: Még támogatja az atomenergiát, mint a klímaváltozás megoldását?

James Lovelock: Ez egy út Anglia számára energiagondjainak megoldására, de nem globális gyógymód a klímaváltozásra. Túl késő van a kibocsátás csökkentési intézkedésekre.

Gaia Vince: Tehát végünk van?

James Lovelock: Van egy mód, ahogy megmenthetjük magunkat, éspedig a faszén tömeges eltemetésével. Ez azt jelentené, hogy a gazdák összes mezőgazdasági hulladékukat – ami olyan szenet jelent, aminek a megkötésére a növények a nyarat fordították – biológiailag nem lebomló faszénné alakítanák, és eltemetnék a talajba. Akkor elkezdhetsz valóban jókora szénmennyiségeket kivonni a rendszerből, és elég gyorsan lehúzni a CO2-t.

Gaia Vince: Ez kellő különbséget jelentene?

James Lovelock: Igen. A bioszféra évente 550 gigatonna szenet pumpál ki; mi csak 30 gigatonnát teszünk hozzá. A növények által megkötött szén 99%-a nagyjából egy éven belül visszakerül a légkörbe, az olyan fogyasztók által, mint a baktériumok, nematódák, és giliszták. Amit tehetünk, hogy becsapjuk ezeket a fogyasztókat, meggyőzve a gazdákat arról, hogy a termény hulladékát nagyon alacsony oxigénszint mellett elégetve alakítsák át faszénné, amit aztán beszántanak a földbe. Egy kis CO2 kiszabadul, de nagy része szénné alakul át. Az égetési folyamat melléktermékként kapsz pár százalék bioüzemanyagot, amit a gazda eladhat. Ez a séma nem igényelne támogatást: a gazda nyereséget termelne. Ez az egy dolog van, amit tehetünk, és különbséget jelentene, de lefogadom, hogy nem fogják megtenni.

Gaia Vince: Ön szerint életben fogunk maradni?

James Lovelock: Optimista pesszimista vagyok. Azt hiszem, téves azt feltételeznünk, hogy túl fogunk élni egy 2°C-os melegedést: már túl sok az ember a Földön. 4°C-nál még a jelenlegi népesség egytizedével sem tudnánk életben maradni. Az ok, hogy nem találnánk elég élelmet, hacsak nem szintetizáljuk. Emiatt a fogyatkozás a század során óriási lesz, akár 90%-os. A század végére megmaradó emberek száma talán egymilliárd lesz, vagy kevesebb. Ez megtörtént korábban: a jégkorszakok között voltak szűkületek, amikor csak 2000 ember maradt. Ez újra megtörténik.
Azt hiszem, az emberek nem reagálnak elég gyorsan, és nem elég okosak ahhoz, hogy kezelni tudják azt, ami jönni fog. Kiotó 11 éve volt. A végeláthatatlan megbeszélések és értekezletek kivételével láthatóan semmit sem tettek.

Gaia Vince: Nyomasztó egy jövőkép.

James Lovelock: Nem feltétlen... Az emberekre eléggé úgy tekintek, mint az első fotoszintetizálókra, amik óriási kárt okoztak, amikor először megjelentek a bolygón, az oxigén – egy csúnya, mérgező gáz – kibocsátásával. Hosszú időbe telt, de végül kiderült, hogy ez hatalmas előnnyel jár. Az emberekre ugyanilyen nézőpontból tekintek. Létezésének 3,5 milliárd éve alatt a bolygónak most először van egy értelmes, kommunikáló faja, ami figyelembe tudja venni az egész rendszert, sőt tenni is tud ez ügyben. Még nem elég okosak, még nagyot kell fejlődniük, de a bolygó jólétének nagyon pozitív hozzájárulóivá válhatnak…

 

(Gaia Vince, New Scientist, 2009. január 23.)

Idézet

A változás üteme kezdi felülmúlni a képességünket, hogy lépést tartsunk vele, annak megértése tekintetében.

Dr. Mark Serreze, az USA Országos Hó- és Jég Adatközpont kutatója a jégsapkák és gleccserek olvadásáról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok