Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az élelmiszerválságra és a klímaváltozásra létezik egy közös, egyszerű megoldás: a húsfogyasztás csökkentése, ill. a vegetáriánus étrend. Ha komolyan vesszük a globális felmelegedést és a globális szegénységet, a vegetáriánus étrend elfogadása nem a legkevesebb-e, amit mindannyian megtehetünk? Tajvanban a napokban egymillió ember csattanós választ adott: de igen!

 

Áprilisban az ENSZ élelmiszerpolitikai szakreferense a termények elterelését bioüzemanyaggá alakítás céljából „emberiség elleni bűntettnek” nevezte. Valóban, 100 millió tonna kukorica és egyéb termény, ami embereket táplálhatna, az autóink táplálása helyett.

Mit kezdjünk akkor azzal a ténnyel, hogy több mint 750 millió tonna kukoricát és búzát térítenek el a világ éhezőitől (és a bioüzemanyagoktól), hogy csirkéket, sertéseket, és más tenyésztett állatokat etessenek velük? És ez még nem is tartalmazza a világ szójatermésének 80%-át, amit szintén haszonállatokkal etetnek fel.

Ez bizony még nagyobb hatású bűntett az emberiség ellen: először is, több mint hétszer annyi termény az, amit a haszonállatok etetésére térítenek el, hogy mi megehessük az állatokat; másodszor, míg a termény eltérítése bioüzemanyagok céljából csökkenti a globális felmelegedést, a húsevés hatása rossz az egészségünkre és a környezetünkre – nincs pozitív oldala.

Több mint 20 évvel ezelőtt tettem magamévá a vegetáriánus étrendet, miután elolvastam Frances Moore Lappe „Diet for a Small Planet” (Étrend egy kis bolygó számára) című könyvét. A könyvben Lappe azzal érvel, hogy a föld használata állati takarmány termesztésére nem hatékony, szennyező, és ellopja az élelmiszert a világ éhezői elől.

Ezt az érvet visszhangozza a nagy tekintélynek örvendő környezetvédelmi agytröszt, a The WorldWatch Institute, amint néhány évvel ezelőtt megjelent beszámolójában kijelenti: „A húsfogyasztás a gabona felhasználásának nem hatékony módja – a gabona jobb hatékonysággal hasznosul, amikor emberek fogyasztják el. A hústermelés folytatódó növekedése a gabona állatokkal való feletetésétől függ, ami versengést hoz létre a gabonáért a gazdag húsevők, és a világ szegényei között.”

Ez az üzenet egyre inkább meghallgatásra talál, így néhány héttel ezelőtt az ENSZ klímafőnöke, Yvo de Boer azt mondta a Reuters hírügynökségnek, „A legjobb megoldás az lenne, ha mind vegetáriánussá válnánk.” Valóban. De Boer a globális élelmiszerválságról és a globális felmelegedésről is beszélt, hiszen nemrég egy ENSZ jelentés azt találta, hogy a húsevés a globális felmelegedés első számú emberi okozója, a bolygó teljes üvegházgázának közel egyötödéért felel – és persze a szegény közösségek az elsők, amelyek a klímaváltozás potenciálisan súlyos következményeit elszenvedik.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) elnöke, aki Al Gore-ral közösen kapta a Nobel-békedíjat, maga is vegetáriánus, és nem győzi hangoztatni annak szükségességét, hogy az éghajlattal törődő emberek ebbe az irányba mozduljanak. A Békedíjat alig követően egy sajtókonferencián az IPCC kijelentette, „Kérem, egyen kevesebb húst – a hús nagyon szénigényes árucikk”.

Valóban az, és ez az, amiért a LiveEarth koncertek hivatalos kézikönyve kijelenti, „a hús elutasítása az egyedüli leghatékonyabb dolog, amit a szén lábnyomod csökkentéséért tehetsz”. És az ENSZ jelentés arról is beszámol, hogy a húsevés „az egyik legjelentősebb okozója napjaink legsúlyosabb környezetvédelmi problémáinak.” A 408 oldalas jelentés konkrétan említette a húsipar hozzájárulását „a föld leromlás, klímaváltozás, légszennyezés, vízhiány és vízszennyezés, és a biodiverzitás csökkenésének problémáiban”.

A klímaváltozás és globális élelmiszerválság problémái egyértelműen globális és politikai megoldásokat igényelnek; de azoknak a megoldásoknak tartalmazniuk kell az eltávolodást azoktól a masszív támogatásoktól, amit a kormányok a húsiparaiknak adnak, a kormány által fizetett vizsgálati programok formájában (ezeknek az iparágaknak állniuk kellene saját költségeiket), a takarmánynövények szubvencionálásával, a kutatócsoportokkal, amelyek segítenek nagyobb állatok tenyésztésében kevesebb erőforrásból, és így tovább. És szintén tartalmaznia kellene kormányprogramokat, amelyek bátorítják a tömegek eltávolodását a csirkétől, sertéstől, és más haszonállatoktól.

Gordon Brown brit miniszterelnök az előző hónapban így nyilatkozott, „világpolgárokként az éhínség mindannyiunk számára erkölcsi kihívás… 5 másodpercenként egy gyermek halálával, az éhínséggel összefüggő okok miatt, a cselekvés ideje most van.”

A New Scientist legutóbbi száma az élelmiszerválságot, és a vegetáriánusokkal szemben a húsevők etetéséhezszükséges hatalmas mennyiségű többlet terményt taglalva, a megoldások megvitatásánál ezt írja: „Megpróbálhatjuk csökkenteni az igényt az emberek meggyőzésével, hogy például térjenek vissza egy kevésbé húsos étrendhez, de nem valószínű, hogy ez működni fog.”

Szerintem a New Scientist szerkesztői lebecsülik az embereket. Tajvanban az elképzelést komolyan veszik; a Guardian szerdán arról számolt be , hogy a globális élelmiszerválságra és a globális felmelegedésre válaszul „Tajvanban körülbelül egymillió ember – köztük a parlament elnöke, a környezetvédelmi miniszter, és Taipei és Kaohsiung polgármestere – megfogadta, hogy soha többé nem nyúlnak húshoz vagy halhoz.”

 

Ha komolyan vesszük a globális felmelegedést és a globális szegénységet, a vegetáriánus étrend elfogadása nem a legkevesebb-e, amit mindannyian megtehetünk?

 

(Bruce Friedrich, Huffingtonpost)

Idézet

A Föld túl fogja élni. A kérdés az, hogy mi túl fogjuk-e élni, akik rajta élünk.

 Dr. Michael Nobel, Alfred Nobel jelenleg élő rokona

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok