Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A jelenlegi húsfogyasztás fenntarthatatlan

A hús igen fontos, már-már kiemelt szerepet tölt be az emberi kultúrában és gasztronómiában, ez azonban nem biztos, hogy jó. Sőt.

Egyre több hús eszünk

Az emberiség átlagos húsfogyasztása 122 gramm naponta. Ebben hagyományosan nincs benne a halfogyasztás, amely ezen felül kb. napi 55 grammot tesz ki. Az átlag ugyanakkor hatalmas különbségeket fed el az egyes régiók és a különböző vagyoni helyzetű emberek fogyasztási szokásai között.

Az USA-ban a napi átlag húsfogyasztás 276, Magyarországon 176, Kínában 137, de Indiában már csak 8, Szudánban pedig mindössze 0,05 gramm - tájékoztat a Qubit.


Magyarországon a sertés- és a baromfihúsból azonos mennyiség fogy

Mint írják, a húsfogyasztás bizonyos jövedelem felett (évi 36 000-45 000 dollár) már nem nő tovább, sőt csökkenhet is. Viszont nagyon kevés országban ilyen magasak a jövedelmek, tehát önmagában az igények kielégítése végett még nagyon sokáig nőhet a húsfogyasztás.

Disznóhúst és a szárnyast eszünk leginkább

A globális húsfogyasztás zömét, egyenként harmadát-harmadát a disznóhús és a szárnyasok teszik ki. A világon összesen elfogyasztott hús ötöde marhahús, a maradék juh, kecske és az egyéb állatok. Magyarországon a sertés- és a baromfihús nagyjából azonos mennyiséggel szerepel, és az összes többi húsfajta eltörpül ezek mellett: a marhahúsfogyasztás például tizede a sertéshúsfogyasztásnak - derül ki a lap cikkéből.

A gazdagabb országokban azért stagnál vagy akár csökken is a húsfogyasztás, mert az emberek tudatosan lemondanak húsfogyasztásuk egy részéről, hogy ezzel egészségüket, a természetet vagy az állatokat védjék. Európában azért csökken a húsfogyasztás, mert egyre többen figyelnek tudatosan a táplálkozásukra, és növelik étrendjükben a gyümölcsök és zöldségek arányát. A hússal bevihető tápanyagok nem húsételekkel is bevihetők, de ehhez sokféle növényi táplálékot kell fogyasztani, ami a szegény népesség számára - a húshoz hasonlóan - nem elérhető.

A hús energiasűrű étel, emellett tele van esszenciális tápanyagokkal, mint fehérje, vas,cinkés B12-vitamin. Ebből az következne, hogy a húsfogyasztás növekedésével egyre egészségesebben élünk, de a képlet nem ennyire egyszerű. Rendkívül nehéz ugyanis kibogozni, hogy milyen egészségügyi hatások tulajdoníthatók magának a húsfogyasztásnak, és melyek azok, amelyek a húsfogyasztást lehetővé tevő magas jövedelmi viszonyoknak tudhatók be.

A fejlődő országokban végzett kutatások konzekvensen kimutatják, hogy a húst evők egészségesebben élnek, a fejlett társadalmakban viszont ennek ellenkezőjére akad számos példa. (Ne feledjük, hogy a "hús" igen tág fogalom, és nemcsak a színhús, hanem a szalonna, a zsír, a szalámik és a füstölt húsok is ide tartoznak, és ezek között van, ami nem kifejezetten egészséges.)

A húsfogyasztás komoly veszélyt jelent a természetre

Az ember által fogyasztott állatok jellemzően növényt esznek, amelyet meg kell termelni. Az állattenyésztéshez rengeteg víz kell, de ennek 98 százalékára az állatok által megevett növények termesztéséhez van szükség - maguk az állatok kevés vizet igényelnek. 1 kilogramm marhahús előállításához például 15 400 liter vízre van szükség, és ennek nagy részét a növények veszik fel, nem a szarvasmarha issza meg. Ugyanakkor növényeink és állataink is édesvizet igényelnek, amelyből egyre kevesebb van. Ez az egyik oka, hogy a jelenlegi húsfogyasztás fenntarthatatlan.

A legelők és a takarmánykukorica-földek emellett a természetes növénytakarótól veszik el a területet. Az ember a városiasodással hatalmas területeket változtatott betondzsungellé, ráadásul az egyre növekedő népesség élelmezéséhez egyre több mezőgazdasági területre van szükség. Mindez felveti a kérdést: lesz-e elég hely megtermelni az állatok élelmezéséhez szükséges növényt? Mikor jön el a pillanat, amikor a saját és állataink élelmezése konfliktusba kerül egymással, mert teljesen elfogynak a művelés alá vonható területek?

 

Forrás:

Idézet

Milyen valószínű, hogy az ember a fosszilis üzemanyagok égetésével metán bugyogásokat fog előidézni? Senki sem tudja. De ezen a ponton ez valahol a lehetséges és valószínű között van, és egyre valószínűbbé válik minden egyes olyan évvel, amikor elmulasztjuk a cselekvést.

John Atcheson USA geofizikus

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok