Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az állati termékek fogyasztása, amely az Állategészségügyi Világszervezet (ÁVSZ) előrejelzése szerint 2020-ig 50 százalékkal nő a jelenlegi szinthez képest, komoly egészségügyi kockázatokkal jár és veszélyezteti a környezetet.

A húsfogyasztás növekedése elsősorban a feltörekvő gazdaságoknak, főleg Kínának és Indiának tulajdonítható, és az állati termékek mind tömegesebb szállításával jár. „Ez további egészségügyi kockázatokat támaszt, a termékek ugyanis rövidebb idő alatt jutnak el a célállomásra, mint a betegségek lappangási ideje" - mutatott rá Jean-Luc Angot, az ÁVSZ vezérigazgató-helyettese.

Abban, hogy új betegségek jelentkeznek vagy régiek terjednek ismét, közrejátszik az éghajlat felmelegedése, az ökorendszerek módosulása és az étkezési szokások változása. A szakember ezzel hozza összefüggésbe a szarvasmarhákat sújtó „kék nyelv kór" feltûnését olyan térségekben, ahol eddig ismeretlen volt: a tropikusnak tekintett betegség manapság Európa északibb részein is előfordul.

Az ökoszisztéma jelentős változása új kórokozóknak teszi ki az embereket és az állatokat. A múlt század 90-es éveinek végén a malajziai erdőirtás következtében az erdőkből szabad térségekre is kijutottak a gyümölcsevő denevérek, és megbetegítették a sertéseket. Ennek következtében kipusztult az ország sertésállománya és a betegségnek 300 emberi áldozata is volt. Az olyan vérzékenységi betegségek, mint az ebola, az ember és a majom közötti érintkezés miatt terjednek - ezt az érintkezést pedig az erdőirtás növelte.

Az étkezési szokásokkal függhet össze az AIDS-vírus terjedése, amely egy komoly - bár tudományosan még nem bizonyított - feltevés szerint esetleg azért fertőzhette meg az embert, mert az majomhúst fogyasztott. A szárnyasok számának növekedése pedig fokozza azt a veszélyt, hogy a madárinfluenza vírusának egy napon olyan mutációja alakul ki, amely könnyen terjed át emberről emberre - szerencsére úgy tûnik, hogy a H5N1-törzsről ez egyelőre nem mondható el.

Általában véve „az ipari módszerekkel történő állattenyésztés Délkelet-Ázsiában, Kínában és Indiában, a városok kapujában, felveti az állati salakanyagok hiperkoncentrációjának és nem megfelelő kezelésének problémáját" - mutatott rá André Pflimlin, a párizsi állattenyésztési intézet kutatási- és fejlesztési illetékese.

2006 végén az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO egyik jelentésében kifejtette, hogy a szarvasmarhák által kibocsátott gázok nagyobb mértékben járulnak hozzá az üvegházhatáshoz, mint a gépkocsik által termelt szén-dioxid - az állatok által kilehelt metángáz és ürülékük bomlási termékei ugyanis sokkal inkább előmozdítják a felmelegedést, mint a CO2.

A metánkibocsátások csökkentésére kevés a lehetőség, de „ha minden állattartási módszer mûvelői optimális mértékûre szorítanák vissza a kibocsátásokat és a trágyahasználatot, anyagilag is jobban járnának és csökkentenék a víz és a levegő szennyezésének kockázatát" - fejtette ki Pflimlin.

A trópusi övezetekben a hústermelés csökkenti a „szénkutakat" is, azokat a térségeket, amelyek a növényzetben tárolják a szén-dioxidot. Brazíliában, Közép-Amerikában és Indonéziában gyakran az állattenyésztés céljából égetik fel az erdőket, vagy pedig, hogy megnöveljék a szójatermő területet, amit aztán sertések és szárnyasok táplálására szolgál.

 

Idézet

Ne egyen húst, járjon biciklivel, és legyen mértékletes vásárló – így segítheti a globális felmelegedés megfékezését.

Rajendra Pachauri
az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetõje

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok