Interjúrészlet Mia MacDonalddal, a Brighter Green klímakutatójával – egyes elemzések az üvegházgázok 38-52%-át tulajdonítják az állattartó ágazatnak, ha minden tényezőt figyelembe vesznek.

Mia MacDonald: A FAO becslése szerint az üvegházgázok 18%-a származik az állattartó ágazattól. Az állattartó és feldolgozó létesítményekben CO2 keletkezik a felhasznált fosszilis üzemanyagból, csakúgy, mint a vágóhidakra és boltokba szállítás közben. További jelentős mennyiségű CO2 szabadul fel, amikor erdőket vagy füves területeket irtanak ki, hogy az állatokat legeltessék, vagy takarmánygabonát állítsanak elő az etetésükre, valamint a nitrogén-alapú műtrágyák előállítása során is.

Még nagyobb hatású a klímára nézve a metán és dinitrogén-oxid, amelyeknek a CO2-nál 23-szor, ill. 296-szor nagyobb a globális melegítő képességük. Metán a kérődző állatok emésztési folyamata során, és az állati ürülékből is termelődik. Az állati ürülék dinitrogén-oxidot is kibocsát.

Más elemzések még nagyobb számot sugallnak, az üvegházgázok 38-52%-át tulajdonítva az állattartó ágazatnak, ha minden tényezőt figyelembe vesznek. Elsőrendű fontosságú – bár a FAO elemzésbe nem került bele – az állatok légzése, ami a mi légzésünkhöz hasonlóan CO2-t bocsát ki.

Minden hús rossz? A kutatások különböznek, de az általános konszenzus szerint a fűvel (és nem kukoricával vagy szójával) etetett és legelőn (nem iparszerű létesítmények belsejében) tartott állatok kevesebb metánt termelnek, mivel az emésztőrendszerük fűevésre alakult ki, nem pedig kukoricára vagy szójára. [a fordító megjegyzése: létezik ezzel ellentétes vélemény, lásd Mi köze a vacsorádnak az éghajlathoz?]

De ez nem feltétlen oldja meg az állati ürülékből és az erdőirtásból származó üvegházgázok problémáját, és a legelőterületek leromlását. És ott van a nagyságrend kérdése: ma több mint 60 milliárd (!!!) tenyésztett állat él, és ez a populáció 2050-re várhatóan több mint 100 milliárdra növekszik, ha a jelenlegi trendek folytatódnak (vannak vélemények, ami szerint egyszerűen nem növekedhetnek, de itt a számokról beszélünk).

Annak az összes állatnak a szabad levegős rendszerben tartása masszív földterületeket igényelne, nem beszélve a vízről, éghajlatról, és klíma térről. (És az összes állat, még ha az életük valamivel jobb is lenne, még mindig árucikk lenne, és vágóhídon végezné.)

A Földön egyszerűen nincs akkora földterület – és még ha lenne is, kérdés, hogy az olyan erőforrásokat, mint a föld, víz és éghajlat, egyre nagyobb húsmennyiségek előállítására kellene-e fordítani, amik nem oldják meg a világméretű éhínséget. A vegetáriánus táplálkozásnak mindenhol jobban elterjedtté kell válnia. A fejlett országokban élők és a politika alakítói előtt feltétlen adott a lehetőség, hogy példát mutassanak. (Anna Lappe, 2009. február 17)

A teljes interjú eredeti angol szövege itt található: http://gristmill.grist.org/