Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Interjúrészlet Mia MacDonalddal, a Brighter Green klímakutatójával – egyes elemzések az üvegházgázok 38-52%-át tulajdonítják az állattartó ágazatnak, ha minden tényezőt figyelembe vesznek.

 

Mia MacDonald: A FAO becslése szerint az üvegházgázok 18%-a származik az állattartó ágazattól. Az állattartó és feldolgozó létesítményekben CO2 keletkezik a felhasznált fosszilis üzemanyagból, csakúgy, mint a vágóhidakra és boltokba szállítás közben. További jelentős mennyiségű CO2 szabadul fel, amikor erdőket vagy füves területeket irtanak ki, hogy az állatokat legeltessék, vagy takarmánygabonát állítsanak elő az etetésükre, valamint a nitrogén-alapú műtrágyák előállítása során is.

 

Még nagyobb hatású a klímára nézve a metán és dinitrogén-oxid, amelyeknek a CO2-nál 23-szor, ill. 296-szor nagyobb a globális melegítő képességük. Metán a kérődző állatok emésztési folyamata során, és az állati ürülékből is termelődik. Az állati ürülék dinitrogén-oxidot is kibocsát.

 

Más elemzések még nagyobb számot sugallnak, az üvegházgázok 38-52%-át tulajdonítva az állattartó ágazatnak, ha minden tényezőt figyelembe vesznek. Elsőrendű fontosságú – bár a FAO elemzésbe nem került bele – az állatok légzése, ami a mi légzésünkhöz hasonlóan CO2-t bocsát ki.

 

Minden hús rossz? A kutatások különböznek, de az általános konszenzus szerint a fűvel (és nem kukoricával vagy szójával) etetett és legelőn (nem iparszerű létesítmények belsejében) tartott állatok kevesebb metánt termelnek, mivel az emésztőrendszerük fűevésre alakult ki, nem pedig kukoricára vagy szójára. [a fordító megjegyzése: létezik ezzel ellentétes vélemény, lásd Mi köze a vacsorádnak az éghajlathoz?]

 

De ez nem feltétlen oldja meg az állati ürülékből és az erdőirtásból származó üvegházgázok problémáját, és a legelőterületek leromlását. És ott van a nagyságrend kérdése: ma több mint 60 milliárd (!!!) tenyésztett állat él, és ez a populáció 2050-re várhatóan több mint 100 milliárdra növekszik, ha a jelenlegi trendek folytatódnak (vannak vélemények, ami szerint egyszerűen nem növekedhetnek, de itt a számokról beszélünk).

 

Annak az összes állatnak a szabad levegős rendszerben tartása masszív földterületeket igényelne, nem beszélve a vízről, éghajlatról, és klíma térről. (És az összes állat, még ha az életük valamivel jobb is lenne, még mindig árucikk lenne, és vágóhídon végezné.)

 

A Földön egyszerűen nincs akkora földterület – és még ha lenne is, kérdés, hogy az olyan erőforrásokat, mint a föld, víz és éghajlat, egyre nagyobb húsmennyiségek előállítására kellene-e fordítani, amik nem oldják meg a világméretű éhínséget. A vegetáriánus táplálkozásnak mindenhol jobban elterjedtté kell válnia. A fejlett országokban élők és a politika alakítói előtt feltétlen adott a lehetőség, hogy példát mutassanak. (Anna Lappe, 2009. február 17)

 

A teljes interjú eredeti angol szövege itt található: http://gristmill.grist.org/

Idézet

Sok mindent tehetnek az emberek, hogy csökkentsék a szénkibocsátásukat, de a villanykörtéd kicserélése, és sok egyéb dolog sokkal kevésbé hatékony, mint az étrended megváltoztatása, mert ha az állatoknál lejjebb eszel a táplálékláncon – amik sok üvegházgázt termelnek, és sok energia felhasználódik annak a húsnak az elõállítása során – akkor így valójában többet segíthetsz, mint szinte bármi más módon. Tehát az egyéni cselekvés terén talán ez a legjobb, amit tehetsz.

Dr. James Hansen, a NASA vezetõ kutatója

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok