Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének 2006-os számítása alapján a hús- és tejtermék célú állattartás a globális felmelegedés 18%-áért felelős. Azonban egyre világosabbá válik a tudósok előtt, hogy az állattartó ágazat ennél jelentősebb szerepet játszik.
Dr. Rajendra Pachaurinak, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) elnökének megjegyzése egy 2008 szeptemberben tartott előadás során, a húsfogyasztás csökkentésének szerepéről a globális felmelegedés megfékezésében: Mióta kitudódott, hogy ma itt előadást fogok tartani, számos e-mailt kaptam olyan emberektől, akiket tisztelek, amelyekben az áll, hogy a 18%-os adat alulbecslés; alacsony érték, és a valóságos adat sokkal magasabb.
Az angol nyelvű TV riport:
Narrátor: Üvegházgázok szabadulnak ki a hústermelés folyamatának gyakorlatilag minden lépése során. A három fő üvegházgáz közül – szén-dioxid, metán, és dinitrogén-oxid – a metán 72-szer erősebb a CO2-nál, a dinitrogén-oxid pedig közel 300-szor. Az általános gyakorlat e gázok erősségének kiszámítására az átlagolás 100 éves időszakra. Azonban konkrétan a metán egy sokkal rövidebb életidejű gáz. A tudósok így meghatározták, hogy pontosabb a metán erősségét 20 évre átlagolni. Ez üvegházgázként a metánra a CO2-nál 72-szer nagyobb melegítő képességet jelent.
Noam Mohr USA fizikus a New Yorki Egyetem Műszaki Intézetéből a Supreme Master Television-nel folytatott telefon interjú során a következőket mondta: Amikor 100 éven át nézik, az ENSZ állítása szerint az állattartás felelős a globális felmelegedés 18%-áért, ami óriási mennyiség, sokkal több, mint az összes közlekedés együttesen. Ha rövidebb időszakot nézel, a metánnak megnövekedett hatása van, ezért ez a szám felmegy. Az igazi érték, amikor mindezeket figyelembe vesszük, sokkal magasabb.
Barry Brook professzor: Tehát, ha megnézed ezeket a jelentéseket, azt mondják, hogy [a metánnak] 25-ször akkora hatása van, mint a CO2-nak. De valójában, amikor a légkörben van, és kifejti hatását, ez a hatás 72-szeres, és ez nagy különbséget jelent. A globális metán kibocsátás 37%-ával az állattartás az ember-okozta metán egyedüli legnagyobb forrása.
Dr. Kirk Smith professzor, Kaliforniai Egyetem, Berkeley, USA: Persze, törődnünk kell a CO2-dal, de ha a következő 20 évben hatást akarunk kifejteni a klíma terén, akkor ezt a rövidebb életidejű üvegházgázokkal kell megtenni, amelyek közül a legfontosabbik a metán. Tehát a következő 20 év kibocsátását nézve, ennek az évnek a kibocsátásában a CO2 a teljes melegedésnek csak olyan 40%-át adja. A többi 60%, vagy annál is több a rövidebb életidejű gázokból származik, melyekből a legfontosabb a metán.
Narrátor: Noam Mohr USA fizikus szerint az állattartásnak még ennél is nagyobb a részesedése a kibocsátásokból, amikor elfogadunk még egy, eddig figyelmen kívül hagyott tényezőt: az aeroszoloknak, vagyis azoknak a részecskéknek, amik a fosszilis üzemanyagok égetése során a CO2-dal együtt kiszabadulnak, hátrányos egészségügyi hatásuk ellenére valójában hűtő hatásuk van.
Noam Mohr USA fizikus, Pennsylvania Egyetem és Yale Egyetem diplomával: Amikor figyelembe veszed az aeroszolokat, és a fosszilis üzemanyagok égetésének nettó hatását, a kiszabadult szén-dioxid melegíti a bolygót, az aeroszolok hűtik a bolygót, és a nettó hatás nagyjából kiegyenlíti egymást. [Fordító megjegyzése: az aeroszol hűtő hatás csak rövid távon érvényesül, lásd: Új globális felmelegedési stratégia ] Ez azt jelenti, hogy a legtöbb melegedés, amit a történelem során láttunk, és amit a jövőben valószínű látni fogunk, az más gázoktól származik, név szerint a metántól.
Dr. Kirk Smith professzor, Kaliforniai Egyetem, Berkeley, USA: Az állattartás már az összes üvegházgáz kibocsátások 20%-a, bocsánat, a hús rendszer, ami magában foglalja az állatokat, az állatok takarmányának termesztését, a hús szállítását, a műtrágyát a takarmány megtermesztéséhez. És ez esetben a metánnal a megszokotthoz képest nem bánunk eltérő módon. Ha másképp bánsz vele, akkor az a 20% felmegy talán 30%-ra. Tehát a 30% a következő 20 évben a hústermelés miatt lesz.
Narrátor: Dr. T. Colin Campbell, világhírű tudós, és a „The China study” nemzetközi bestseller szerzője szintén azt jelezte, hogy az állattartás szerepe sokkal nagyobb a bolygó melegedésében.
Dr. T. Colin Campbell világhírű táplálkozáskutató, Cornell University, USA: Épp mostanában jutottam olyan információhoz, hogy a legújabb adatok szerint a most fent lévő üvegházgázok legalább fele – nem az a 15 vagy 20%-a, hanem legalább fele, sőt talán lényegesen több – az állattartás kibocsátása miatt van.
Narrátor: Köszönjük a kiváló tudósoknak, hogy megerősítik a húsfogyasztás csökkentésének fontosságát a metán kibocsátás csökkentése érdekében. Egy 2008 júliusi videókonferencia során Ching Hai Legfelsőbb Mester a dolgokat mélyen átlátva feltárta a valóságot az állattartás globális felmelegedésre gyakorolt, halmozott hatásáról.
Ching Hai Legfelsőbb Mester: Mert a hústermelés okozza a globális felmelegedés 80%-át, a különböző nézőpontokból az ezzel összefüggő szennyezés miatt; közlekedés, víz, erdőirtás, hűtés, állatok és emberek gyógyászati költségei, stb., stb., mindenféle szennyezés származik a hústermelésből. Nemcsak a földről van szó, amit használnak. Nemcsak a metángázról és a dinitrogén-oxidról, hanem az összes melléktermékéről; a lista végtelen. Nem támaszkodhatunk egyedül a zöld technológiára, hogy megmentsük a bolygót. Mert a legrosszabb oka a húsiparból származik. Ezt mindenki tudja. Az összes tudós már erről számolt be nekünk. (Supreme Master Television, 2009. március 10.)
Az eredeti angol szöveg megtekinthető itt: http://suprememastertv.com/